Mi áll az erős magyar GDP növekedés mögött?

Magyarország bruttó hazai terméke 2019 harmadik negyedévében az előzetes adatok szerint 5,0, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

Az idei harmadik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság.

Lehetett rá számítani

Számos piaci szereplő felfelé módosította a növekedési előrejelzését az elmúlt időszakban napvilágot látott rendkívül erős ipari termelési és kiskereskedelmi értékesítési adatok tükrében.

Szeptemberben egész Európában a magyar ipar növekedett a leggyorsabban. Az ipari termelés bővülése a szezonálisan kiigazított adatok alapján 9 százalékos volt.

Ipari termelés (éves összevetés, százalék)

Forrás: Eurostat

A dinamikusan bővülő lakossági fogyasztásnak köszönhetően a kiskereskedelmi értékesítések volumene 5,8 százalékos ütemmel növekedett szeptemberben, amely szintén kimagasló európai viszonylatban.

Kiskereskedelmi értékesítések (éves összevetés, százalék)

Forrás: Eurostat

Mi lesz a növekedés forrása a jövőben?

• Fogyasztás

A lendületes reálbér emelkedésnek, a 70 százalék feletti foglalkoztatottságnak, a nagyfokú fogyasztói bizalomnak, és a lakossági hitelezés felfutásának köszönhetően magas szinten stabilizálódhat a lakossági fogyasztás, amely a GDP növekedés egyik legfontosabb pillérét fogja képezni az elkövetkezendő években.

A fogyasztást másrészről nagyban serkenti a Babaváró Támogatás. A Bankszövetség adatai alapján a kereskedelmi bankok eddig 330 milliárd forint értékben folyósítottak Babaváró Hitelt mintegy 35 ezer családnak.

• Beruházások

A nemzetgazdasági beruházások az MNB teljes előrejelzési horizontján, azaz 2021 végéig emelkednek.

A beruházások növekedéséhez idén mindhárom szektor pozitívan járul hozzá, ugyanakkor a jövő évtől a magánberuházások lassuló ütemű bővülése, míg a kormányzati beruházások mérséklődése várható.

A vállalati beruházások viszonylag erősek maradnak az elkövetkezendő években, amit nagyban támogatnak a jegybanki programok (Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, Növekedési Kötvényprogram), valamint a teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának gyors növekedése.

Az ütemet azonban némileg visszafogja a külső környezet lassulása, és a megnövekedett nemzetközi politikai bizonytalanság, mely számos exportorientált vállalat esetében a beruházások elhalasztását teheti szükségessé.

A lakossági beruházásokat fűti a kormányzat családtámogató intézkedéscsomagja és az alacsony kamatkörnyezet, azonban az egyre magasabb bázis és az építőipari boom enyhülésével mérséklődhet a jelenlegi gyors beruházási dinamika.

Az állami, infrastrukturális beruházások tekintetében mérséklődés várható a jövő évtől, ami a uniós források csökkenésével van összhangban. Az uniós források effektív felhasználásában mellesleg 2019 volt a csúcsév.

Forrás: MNB

• Nettó export

Az idei évben még kismértékben negatív módon járul hozzá a növekedéshez a nettó export, ami az erőteljesen bővülő behozatallal és a romló külső környezettel magyarázható.

A jövő évtől mérséklődő import dinamikával és az exportpiaci kapacitások fokozatos kiépülésével ellenben már pozitív mértékű lesz a nettó export hozzájárulása a GDP bővüléshez.

Termelési oldal

• Szolgáltatások

A termelési oldalról közelítve, a növekedés egyik legfontosabb eleme a szolgáltatói szektor lesz, amelyen érződik a robosztus lakossági fogyasztás.

• Ipar

Az ipari termelés kiugró mértékben növekedett szeptemberben, ami többek között annak köszönhető, hogy a járműgyártás kivitele 29 százalékkal ugrott meg éves alapon.

A magyar gyártósorok jellemzően költséghatékonyak, a vállalati működési környezet vonzó, miközben a Magyarországon gyártott modellek iránt nem esett vissza úgy a külföldi kereslet. Következésképpen egyelőre ellenálló a magyar ipar. Amennyiben viszont hosszabb távon nem kap momentumot Németország és az Eurózóna feldolgozóipara, abban az esetben a hazai ipar is lassulni kezdhet.

• Építőipar

Az építőipar bődületes lendülete a negyedik negyedévtől alábbhagyhat a magasabb bázis, a lakás-áfa változás, és az egyre nehezebben megfizethető ingatlanárak következtében. Ezt alapvetően a rendelésállomány is alátámasztja. Az idei év egészében viszont még 30 százalék körüli lehet a növekedési ütem az építőiparban.

• Mezőgazdaság

2019 első felében viszonylag kedvezőtlenül alakult az időjárás, miközben a tavalyi évnél kisebb volt a vetésterület. Ennek tükrében a mezőgazdaság hozzáadott értéke kismértékben negatív lehet az idei évben.

Mit vár az MNB?

A magyar GDP a jegybank várakozásai szerint idén, 2020-ban és 2021-ben 4,5, 3,3, és 3,3 százalékkal bővülhet. A potenciális GDP növekedési szint pedig nagyságrendileg 3,5 százalék közelében alakulhat.

A növekedési ütem későbbi enyhe mérséklődése leginkább a hazai gazdaságban uralkodó egyre nagyobb munkaerőhiánynak, a nagyfokú kapacitás kihasználtságnak, a magasabb bázisnak, és a globális gazdasági lassulásnak a következménye.

Az aktuális előrejelzések fényében az eurozónához viszonyított 2 százalékpontos növekedési többlet fennmarad a következő években, azonban a hosszú távú fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb szerepe lesz a versenyképesség és a termelékenység javításának. Az erre vonatkozó javaslatcsomag az MNB 330 pontos versenyképességi programjában megtalálható.