8 százalék felett az infláció – hamarosan újabb hullámok jöhetnek

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal emelkedtek éves alapon a KSH adatai alapján. Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

Mekkora lehet az idén az infláció?

Az idei év egészében a kereskedelmi bankok várakozásai alapján 6-6,5 százalék között alakulhat az infláció Magyarországon. A kockázatok azonban erősen felfelé mutatnak.

Mi mennyivel drágult?

Az alábbi táblázatban a fontosabb termékkategóriák éves alapú árváltozása látható februárban.

Forrás: KSH, növekedés.hu

Orosz-ukrán háború

Az orosz-ukrán háborúnak és az Oroszországgal szemben meghozott szankcióknak messzemenő következményei lesznek. A fejlemények hatására komoly inflációs sokk érheti Európát.

A holland tőzsdén jegyzett gázárak jelenleg több mint tízszer magasabbak, mint egy éve. A Brent és a WTI típusú kőolaj ára megduplázódott néhány hónap leforgása alatt. A magasabb energiaárak és üzemanyagárak begyűrűznek a szállítmányozási, a feldolgozóipari és mezőgazdasági ágazatokba.

A megdráguló műtrágya is számottevő többletköltséget jelent a gazdáknak, ami megemeli a gabonatermesztés és közvetetten az állattartás költségeit. A műtrágya használata nélkül pedig a terméshozamok esnek vissza.

Szintén komoly sokk az orosz és az ukrán gabonaexport akadozása. Oroszország és Ukrajna felelős ugyanis a globális búzaexport közel 30 százalékáért, illetve a globális kukorica export egyötödéért.

Mindennek nyomán a búza világpiaci ára megduplázódott, de lendületesen emelkedik a kukorica ára is. Ez végeredményben drasztikusan megemeli például a pékáruknak az árát.

Gondot okoz ezenfelül a nagyfokú bizonytalanság. Nem tudni, hogy meddig lesznek életben az Oroszországgal szembeni szankciók, illetve mi lesz a végkimenete az ukrajnai háborúnak.

Árstop intézkedések

Az üzemanyagárstop és az élelmiszerárstop intézkedések kifutásával újabb inflációs hullámok érhetnek bennünket.

Az üzemanyagárstopnak köszönhetően 480 forinton maximalizálva van a benzin és a gázolaj ára.

Amennyiben a jelenlegi szinteken marad a kőolaj világpiaci árfolyama, abban az esetben meg kell barátkozni a nagyságrendileg 600 forintos üzemanyagárakkal.

Ráadásul, ha újabb szankciókkal sújtják az orosz energiaszektort, abban az esetben további drasztikus olajáremelkedés is jöhet.

Az élelmiszerárstop kifutásával pedig alapvető élelmiszerek ára fog még tovább emelkedni, ami megemeli az általános inflációs érzetet.

MNB

Az MNB az inflációs várakozások leszorítása és az árdinamika mérséklése érdekében dinamikusabb kamatemelési ciklust folytat.

A magasabb kamatkörnyezet egyrészről magasabb reálhozamokat jelent, ami növeli a forint vonzerejét. Másrészről megdrágulnak a forint ellen felvett spekulatív pozíciók.

A hazai fizetőeszköz az orosz-ukrán válság kirobbanását követően megközelítőleg 10 százalékot gyengült az euróval szemben. Az euró/forint árfolyam egészen 400 forintig szaladt, bár azóta kibontakozott egy forinterősödési hullám.

A forint erősítése azért is fontos, mert piaci becslések alapján minden 1 százalékos forintgyengülés 0,15 százalékponttal emeli meg az inflációs mutatót. Ha beragadnánk a 390 forinthoz közeli szinteken az önmagában az importon keresztül 1,5 százalékponttal emelné meg a fogyasztói árindexet.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a mostani forintgyengülésnek nincsen köze a hazai fundamentumokhoz. Alapvetően a tőke menekül a biztonságosabb devizákba, úgymint a dollárba vagy a svájci frankban. Emiatt a lengyel zloty, a cseh korona és a forint egyaránt erőteljes eladói nyomás alatt van.

Devizatartalék

A kamatemelések mellett a jegybank időről időre devizapiaci intervenciót is végrehajthat a forint megvédése érdekében.

A devizatartalék 2021 harmadik negyedévében 7,5 milliárd euróval növekedett és tavaly szeptember végén 38,3 milliárd eurót tett ki.

Forrás: MNB

Ezzel gyakorlatilag másfélszer magasabb a devizatartalék, mint a magyar gazdaság rövid lejáratú külső adóssága. Megfelelünk tehát a jegybankok által követett Guidotti‒Greenspan szabálynak.

Az MNB az aktuális kommunikációja alapján minden eszközt bevet a pénzpiacok stabilizálása érdekében, de a konkrét intervencióra utaló kérdéseket egyelőre nem kommentálta a jegybank.