A 22-es csapdájában vergődik a leminősített Törökország

Elemzések2019. júl. 18.Szabó Anna

Nagy a baj a török gazdaságban, ami a forintra is hatással lehet. Három fokozattal a befektetésre ajánlott kategóriától lejjebb vitte a török devizaadósság besorolását a Fitch Ratings, és ez még csak a kezdet.

Hiába próbálják külpolitikai kardcsörtetéssel takargatni, óriási problémákkal küzd a török gazdaság, amelynek hosszú futamidejű devizaadósságát a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a BB mínusz kategóriába sorolta. Mindez csak a kezdet lehet.

Maga a leminősítés összefüggésben van a török jegybank elnökének kirúgásával, és a líra jó ideje tartó mélyrepülésével, illetve a magas inflációval.

A török alapkamat 24 százalékon állt, majd nemrég 4,5 bázisponttal csökkentette az új vezetés. Az inflációt egy korábbi még magasabb szintről idén 15-16 százalék közelében sikerült stabilizálni.

Murat Cetinkaya előző jegybanelnök hirelen kirúgása is növelte a befektetők bizonytalanságát, és félő, hogy a kamatvágás újabb líra eladási hullámot indíthat el a befektetők körében, a líra gyengülése pedig ismét az inflációt viszi feljebb.

A kétségtelenül magas kamatszint azonban továbbra is gátolja a hitelezés fellendülését, amire a vállalkozói szektornak nagy szüksége lenne.

A török gazdaság 22-es csapdában vergődik: a magas alapkamattal ugyan megtámasztották a líra árfolyamát, amivel akadályozzák az infláció elszabadulását, ennek azonban összességében a vállalkozások isszák meg a levét.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy egy számjegyűre kívánják csökkenteni az inflációt az év végéig, ezzel pedig elérni a kitűzött évvégi kamatláb szintet. Az elmúlt hónapban több alkalommal is sérelmezte, hogy a központi bank túl magas kölcsönöket vesz fel a Fed-től, kérdés azonban, hogy ez milyen áron érhető el.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Ankarának az orosz fegyvervásárlások miatt, illetve most már a Ciprus melletti olajlelőhelyeken végzett illegális próbafúrások miatt nemzetközi szankciókkal kell majd hamarosan szembenéznie. Egyrészt az USA részéről, másrészt a török vezetés uniós szankciókat is kockáztat, amely a kohéziós pénzek elvonását vonhatja maga után.

Törökország hasonló gazdasági csődbe sodródhat, mint amilyenben néhány latin-amerikai ország is van – az Ashmore Group véleménye szerint.

„A tőkekontroll, az államosítás és további „logikus politikai” lépések következnek majd Törökországban, amik mind megakadályozzák, hogy a magánszektor megvédje tulajdonát a makrogazdasági környezetben.” – írta e-mailben a Bloombergnek Jan Dehn, az Ashmore kutatási vezetője Londonból, miután Erdogan szombaton elbocsátotta Murat Cetinkayát a központi bank éléről. 

„A probléma az, hogy a jó politika felé történő visszafordulás nagyon nagy politikai költségekkel jár.” – mondta Dehn, aki az orosz rubel 2014-es mélyrepülését is előre jelezte, ami 2015 októberében feltörekvő piaccá alakult, majd egy kétéves igen kemény időszak vette kezdetét.

A kutatási vezető az alábbi pontokban fogalmazza meg Törökország csőd felé vezető útját:

  • A rossz gazdaságpolitikának konkrét ára van.
  • A problémát kiváltó okok megoldása helyett a kormány úgy dönt, hogy a probléma tüneteit támadja meg, mint például az inflációt, a lassú növekedést, a gyenge valutát és a lassuló befektetéseket.
  • Eközben a valódi problémákat figyelmen kívül hagyják, amitől csak egyre rosszabb lesz a helyzet. Ezek a problémák a rossz pénzügyi politika, a beavatkozások növelése, a helyi finanszírozású piacok fejlesztésének elmulasztása, a túl alacsony megtakarítási ráta és a rossz külpolitika.
  • A politika másokat hibáztat saját maga helyett, mert ez politikailag működik, azonban ez csak még több aggodalmat kelt a beruházókban és a vállalkozásokban, hiszen Erdogannak egyre több bűnbakra lesz majd szüksége, ahogy tovább romlik a gazdaság.
  • A gazdasági kilátásaik romlása miatt a befektetők és a vállalkozások elkezdenek különböző lépéseket tenni a vagyonuk és a megélhetésük megvédésére. Ez tőkekiáramláshoz, a befektetések csökkenéséhez és egyéb fedezeti stratégiákhoz vezet.
  • A kormány elkezdi hibáztatni a magánszektort a rossz teljesítmény miatt, és megelőző lépéseket tesz, hogy megakadályozza a szektor védekező lépéseit. Bevezeti a tőkeellenőrzést, az államosítást és kényszeríti a szerződések átalakítását.
  • Végül a kormány elveszíti a finanszírozását, nem növekszik tovább, nem lesz jövője és válságba kerül.

Videók ajánlása vagy bármi