Miért lehet Debrecen a következő startup-központ?

A debreceni gazdasági fejlődés legújabb szakasza már a 2000-es évek elején elindult:

2004-ben az első Főnix Terv megvalósítása olyan beruházásokat eredményezett, mint a Kölcsey Központ, az átalakított Parkerdő a felújított szabadtéri színpaddal, az új stadion és a sportuszoda.

A terv a munkahelyteremtésre, a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztésére, az oktatásra és a kulturális életre is kitért.

A célok teljesítése után 2015-ben érkezett az Új Főnix Terv: a program az elődje által kitaposott utat folytatva, több mint 200 milliárd forintos kerettel gazdálkodik, további fejlesztéseket helyezve a fókuszba.

Új ipari területek kijelölésétől kezdve, a több ezer új munkahely megteremtését célul kitűző foglalkoztatási paktumon át az általános élhetőséget segítő „Zöld Város” és e-mobilitás programokig a város látványos fejlődése folytatódott. Az eredetileg 2050-ig kiírt terv megvalósítása olyan ütemben folyik, hogy feltehetően 2030-ra befejeződnek a fejlesztések.

Nem elhanyagolható a szintén 2015-ben indított, a megyei jogú városok fejlesztésére mintegy 3500 milliárd forintos keretet biztosító Modern Városok Program hatása sem.

A 2022-ig tartó projekt keretén belül készült el többek között a főpályaudvar és a Csokonai Színház felújítása, a Nagyerdei Kultúrpark és a Debreceni Egyetem fejlesztése, illetve a Déli ipari park is.

Az egyre inkább kiépített ipari infrastruktúrának is komoly szerepe volt abban, hogy egyre több multinacionális cég célozta meg a várost:

a közeljövőben érkezik a BMW, a Continental és a Krones AG is,

ez pedig nagyjából hatezer új munkahelyet jelent majd a városnak, és a beszállítói láncokon keresztül a helyi vállalkozásoknak is komoly lehetőséget teremt.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 2018 szeptemberben Debrecenben megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen amellett, hogy Dublintól Debrecenig terjedő európai innovációs térképről és Budapest – Debrecen gazdasági tengelyről beszélt, a város földrajzi helyzetére is kitért:

mivel négy geopolitikai régió metszéspontjánál található, minden lehetősége megvan arra, hogy egy hárommilliós régió központjaként funkcionáljon.

A fejlődés motorja, az egyetem

Az Új Főnix Terv kiemelt pontja a fiatalok városban tartása, így nem meglepő, hogy a város fejlődésében megkerülhetetlen tényező lett a Debreceni Egyetem.

A DE-n körülbelül 30 ezren tanulnak, ráadásul ebből 5 500 külföldi diák, amivel országos szinten is első helyen áll az intézmény. A nemzetközi kapcsolatrendszerük kiépítésére is komoly figyelmet fordítanak: többek között Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is biotechnológiai fejlesztésre vonatkozó megállapodást kötöttek.

A költségvetést nem csak saját épületeik és programjaik fejlesztésére használják, a város stadionjának, a 2014-ben átadott Főnix Stadionnak az üzemeltetését is az egyetem végzi.

Startup paradicsom

Az egyetem szerepe nem csak a kulturális és a sportéletben jelentős, hatására a debreceni vállalkozások körében is érezhető fejlődés indult el a 2010-es évek elején. A helyi közösség szemléletformálása blogokon keresztül kezdődött, majd amikor már kellő tömeget értek el ezekkel, egyre több személyes találkozó, gyűlés, konferencia jelent meg a városban.

2014-ben létrehozták az EDC Debrecen Gazdaság- és Városfejlesztési Központot, ahol havi rendszerességgel rendeznek meg beszélgetéseket a Startup Kerekasztal keretén belül. Olyan sikertörténeteket eredményezett ez az ökoszisztéma, mint a nyelvtanulást a gamifikációval összekötő Xeropan, a szerverbiztonsági megoldásaikkal a nemzetközi piacon is sikereket elérő BitNinja, vagy az ország második legnagyobb startup stúdiójaként funkcionáló Innonic.

Biztos alapokra érkezett tehát 2015-ben a Startup Hét Debrecen.

A mára az ország legnagyobb vidéki startup eseményeként számon tartott rendezvény célja egyértelmű: azzal, hogy a fiatal debreceni vállalkozói közösség kerül a középpontba, amellett, hogy a helyi kezdeményezések reflektorfényt kapnak és együttműködések születhetnek, megmutatja a kívülállók számára azt is, hogy a város vállalkozóbarát és élhető.

A befektetők is sokasodnak

A gazdaság, a startup ökoszisztéma és a vállalkozói kultúra fejlődése magával hozta a befektetők érdeklődésének növekedését is.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő például 2018 végén a repülőtér – amelynek utasszáma 2011 és 2018 között 18 ezerről 360 ezerre nőtt – szomszédságában kezdett fejlesztésbe: 36,6 százalékos részesedést szereztek a tűzoltóképzéssel foglalkozó Detka Oktató Kft.-ben, hogy aztán a Gróf Széchenyi Ödön Tűzoltó Kiképző Akadémia képében egy Kelet-Európában egyedülálló, reptéri tűzoltóképzéssel foglalkozó létesítmény építésébe kezdjenek. Ez a befektetés volt az alapkezelő ipari kis- és középvállalkozások támogatását biztosító Irinyi I. Kockázati Tőkealapjának első tranzakciója.

A szerző a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési és startup igazgatója