Törökország évszázada jön Erdogan szerint

Recep Tayyip Erdoğan elnök a köztársaság megalapításának 100. évfordulóját a török nemzet új fellendülésének szimbólumaként említi, és következő évszázadot Törökország felemelkedésének korszakaként jellemzi.

Valami a vége, valami újnak a kezdete - így tartja Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki egy merész víziót állít Törökország elé a következő évszázadban.

A cél, hogy a köztársaság 2123-ig a globális elithez tartozzon és a világ tíz legjobban teljesítő államai közé kerüljön politikailag, technológialiag, védelmileg és diplomáciailag.

Erdoğan több beszédében is emlékeztetett, hogy 1923 óta számtalan kihívással kellett szembe néznie a török népnek.

A régióban történő folyamatos konfliktusok ellenére a Török Köztársaság terve, hogy erőteljesen kezdje meg fennállásának második évszázadát.  

A török elnök egyfajta új Türk Birodalmat vizionál, amelynek gondolata Törökországban kiváltképpen a vallási hagyományokat a városiaknál sokkal intenzívebben ápoló vidéki lakosság körében népszerű.

Törökország is kompország

Miként számos, a nagy birodalmak (EU, USA, Kína) szomszédságában létező állam, Törökország is – együtt a Türk Államok Szövetsége más tagjaival - egyfajta értelemben kompország.

Keresi a helyét a nagyhatalmak utáni második sorban, a regionális hatalmak között. Most az inga keletre lendült ki.

A második világháborút követő évtizedekben Ankara hűséges szövetségese volt Washingtonnak, 1952 óta NATO-tag.

Adana/Incirlik a Szovjetuniót/Oroszországot körülvevő amerikai támaszpont-csoport egyik legfontosabb bázisává vált. Az USA olyannyira megbízott a törökökben, hogy az incirliki légitámaszponton még atomfegyvereket is állomásoztatott – amit aztán a 2016-os államcsíny-kísérlet nyomán az amerikaiak a hírek szerint csendben kivontak, de a NATO nem maradt amerikai nukleáris támogatás nélkül, mert Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban több tucatnyi amerikai B61-es taktikai-stratégiai nukleáris bomba maradt (dial-a-yield – állítsd be a bomba robbanásának erősségét a néhány száz TNT-tonnától a 300 kilotonnás stratégiai szintig).

A Türk Államok Szövetségével kapcsolatos tervekről szóló elemzésünket itt olvashatja.

Gazdasági fejlődés megtorpanásokkal

Törökország lakossága töretlenül nőtt az elmúlt évtizedekben, a lakosságszám mostanra meghaladja a 85 millió főt.

A nagy gazdasági növekedési ciklusokkal, de visszaesésekkel jellemezhető török gazdaságban most a legnagyobb probléma a 60 százalék feletti az infláció. Ez a török történelem során nem példátlan mérték, hisz a 2000-es évek elején 100, még korábbra tekintve, 1980-ban pedig 140%-os pénzromlás is sújtotta már a török lakosságot. A kialakult inflációs környezet miatt a kormány a nyár eleji 8,5 százalékról 35% százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, legutóbb 500 bázispontos emelést hajtottak végre.

Az amerikai dollárral szemben sokat gyengült a török fizetőeszköz. Összevetve az UDS és a líra árfolyamát nem túlzás kijelenteni, hogy a török líra gyakorlatilag összeomlott: 2021-ben 1 dollár nagyjából 8 lírát jelentett, 2023-ban már több mint 20-at.

A török líra és az amerikai dollár árfolyama 1998-2023 (forrás: tradingeconomics)

Törökország egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnere Németország, exportjának százalékát teszi ki a két fél közti kereskedelem. Szintén meghatározó az Oroszországgal folytatott kereskedelmi tevékenység, ugyanis az import 18 százaléka az orosz féltől érkezik.

Törökország jelenleg óriási külkereskedelmi mérleghiánnyal küzd, az orosz és aa német reláció mellett Kínával és Dél-Korával szemben is.

Mint ismeretes, az első világháborút követően az Oszmán Birodalom megszűnt, de Mustafa Kemal Atatürk vezetésével Törökország megőrizte területi egységét az antanthatalmak közötti felosztás ellenére. 1923-ban megalapították a Török Köztársaságot, és Atatürk reformjaiban folyamatosan szekularizálta és modernizálta az országot.