A bérek növekedését segítenék, de a hazai cégeknek is bírniuk kell a tempót
ElemzésekA versenyképesség javítása, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, valamint az innovációs képességek erősítése kiemelt területeknek számítanak a kkv-k támogatásában. Ezekről a kérdésekről, valamint a kormányzati válaszokról és a Demján Sándor Program jelentőségéről tartottak szakmai beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ipari és Vállalkozási Szakosztályának rendezvényén.
A kormányzati támogatási programok hátterét egy olyan stabil, hosszú távon is érvényes gondolkodás adja, amely nem csupán a mindennapi krízishelyzetekre reagál, hanem a gazdaság mélyebb szerkezetét is figyelembe veszi. E gondolkodás hat alappillérre épül, amelyek mindegyike végső soron a családok jólétét és a társadalmi stabilitást szolgálja - számolt be a fórumon a támogatási programok fő céljáról Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
Mint mondta, a gazdaságpolitika első és talán legfontosabb pillére a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Ezek a cégek adják a GDP jelentős részét, és ők biztosítják a munkahelyek többségét is.
Az állam különböző programokon keresztül igyekszik támogatni őket: ilyen a Demján Sándor Program, amely beruházási támogatásokat nyújt, vagy a Széchenyi Kártya Program, amely kedvezményes kamatozású hiteleket biztosít. Emellett a KIVA és az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése is a kisebb cégek adminisztrációs és pénzügyi terheinek csökkentését célozza.
A második pillér a bérkonvergencia előmozdítása. A cél az, hogy a bérek vásárlóereje fenntartható módon növekedjen, miközben a cégek számára is kezelhető marad a béremelés költsége. Ehhez a kormány több évre szóló bérmegállapodásokat köt, és olyan eszközöket vezet be, mint a Munkáshitel Program.
-hangsúlyozta a vásárlóerő növelésének fontosságát Szabados Richárd.
A lakhatás kérdése is középpontba került, mert ez nemcsak szociális, hanem gazdasági probléma is, hiszen közvetlen hatással van a mobilitásra, a munkavállalási hajlandóságra és a családalapítás időzítésére. Az olyan programok, mint a Lakhatási Tőkeprogram vagy a Vidéki Otthonfelújítási Program, ezen a területet próbálják segíteni.
A termelési kapacitások bővítése és az újraiparosítás is kiemelt kérdés. A cél, hogy Magyarországon 2025-re száz új gyár épüljön fel, és ezzel újrainduljon az ipari növekedés. A tervezett beruházások összértéke elérheti a 4000 milliárd forintot. Emellett a kormány folytatni kívánja az adócsökkentő gazdaságpolitikát is, ami hétköznapi emberek számára az egyik legkézzelfoghatóbb elem.
Az adócsökkentések – például a családi adókedvezmény megduplázása, az édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége, valamint a CSED és GYED adómentessége – közvetlenül növelik a lakosság rendelkezésére álló jövedelmet, és ezzel hozzájárulnak a fogyasztás élénkítéséhez.
Az utolsó pillér a pénzügyi stabilitást szolgáló inflációellenes intézkedések összessége. Fontos, hogy a kétszámjegyű infláció, amely a közelmúltban komoly társadalmi és gazdasági terheket okozott, ne ismétlődhessen meg. Ezért került bevezetésre például az árfigyelő rendszer, az árrésszabályozás, illetve a hatósági árak bevezetésének lehetősége, mert ezekkel a kontroll elemekkel már korai szakaszban lehet kezelni az áremelkedéseket.
Hogy alakul a KKV-k versenyképessége?
Magyarországon jelenleg több mint 892 ezer KKV működik, ezek közül mintegy 238 ezer több mint 1 fős, 40 ezer pedig 10 fő feletti állománnyal működik. Azonban termelékenységük még mindig jelentős elmaradást mutat az EU-s átlagtól és a hazai nagyvállalatoktól. A különbség csökkentése érdekében pedig a méretugrást lehetővé tevő támogatási és finanszírozási programokra van szükség.
Bár a hazai KKV-k 70 százaléka rendelkezik honlappal, mindössze 20 százalékuk végez online értékesítést. Ugyanakkor egyre több vállalkozás alkalmaz felhőalapú szolgáltatásokat, és nő az e-kereskedelemből származó árbevétel is. A mesterséges intelligencia alkalmazása még mindig gyerekcipőben jár, de ígéretes növekedést mutat, különösen a Közép-Magyarország, Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban.
A versenyképesség és fenntartható növekedés egyik záloga az exportképes vállalatok számának bővítése. Ma körülbelül 14 900 exportáló KKV működik Magyarországon. Habár arányuk 2018 és 2023 között csökkent, a számuk 2020 óta újra emelkedik, és az exportból származó árbevételük 50 százalék fölötti növekedést mutat. Különösen a mikro- és kisvállalkozások körében figyelhető meg ugrásszerű fejlődés.
A kormányzati cél, hogy ezekből a cégekből új nemzeti bajnokok szülessenek, amelyek stabilan hozzájárulnak az ország exportteljesítményéhez.
A Demján Sándor Programról szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.
