Milyen cégekhez folyhatnak a Demján Sándor Program milliárdjai? Szabados Richárd államtitkárral beszéltünk

A Demján Sándor Program iránt mely ágazatokból a legnagyobb az érdeklődés?

A válasz programelemenként változik, de az látszik, hogy sok pályázat érkezik a fém- és műanyagfeldolgozás, a gépgyártás, az építőipar, valamint a logisztika területéről. A felsorolásból is látszik, hogy az érdeklődők jelentős része termelőtevékenységgel foglalkozik.A kutatás-fejlesztési projektek támogatása iránt is nagy az érdeklődés, ami arra utal, hogy az ipari szereplők a termelésen túl a fenntarthatóságra és innovációra is komoly hangsúlyt akarnak helyezni.

A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Program viszont más képet mutat, hiszen itt a pályázók inkább a szolgáltatói és a kereskedelmi szektorból kerülnek ki.

A cégek jellemzően milyen projektek és beruházások kapcsán keresik meg a Demján Sándor Programot?

A pályázatok háromnegyedénél a beruházások tárgyát az új gépbeszerzések adják. Vagyis látható, hogy továbbra is abban látják a cégek a hatékonyságnövelés forrását, hogyha korszerűsítenek, és lecserélik a régi eszközeiket.

Emellett jelentős azoknak az igényeknek a száma is, ahol megújuló energia-beruházásokat akarnak megvalósítani.A korábbi évekhez képest komoly változás, hogy szinte már nincs olyan beadott pályázat, amelyben ne lenne valamilyen digitalizációs fejlesztés.

Vannak arra vonatkozóan számítások, hogy a Demján Sándor programnak mekkora lehet a GDP-re gyakorolt hatása?

Amikor megalkottuk a programelemeket, azt mondtuk, hogy a 8+1 támogatási program úgy 1400 milliárd forint értéket kellene, hogy megmozdítson. Ebben azért vannak európai uniós forrású tételek is, amelyeknél a futamidő nem csak 2025-re vonatkozik. De ha mindent egybevetünk, akkor a számításaink szerint az éves GDP érték 1 százalékát el kellene érnie a programoknak. Mindezt még kiegészítik olyan kedvezményes hitel lehetőségek is, amelyeknek hála a cégek válláról éves szinten úgy 100 milliárd forintnyi kamat terhet tudunk levenni.

Eddig a Demján Sándor Program mennyire teljesítette az előzetes várakozásokat?

Sokkal nagyobb az érdeklődés, mint azt előzetesen reméltük. Pedig eleve optimisták voltunk, hisz a cégek és a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek segítségével dolgoztuk ki a programelemeket. Ettől függetlenül, hogyha megnézzük a beadott pályázatokat, akkor a vártnál magasabb érdeklődést látunk.

Ez mit jelent a számok nyelvén?

Például az „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programnál, - amelynél egy vállalkozás 5-200 millió forint támogatásban részesülhet úgy, hogy a beruházás felét az állam vissza nem térítendő támogatásként biztosítja - 1885 cég adta be a pályázatát. A 48 milliárdos keretre értékben közel háromszoros túljelentkezésre került sor.A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” Programot 9 milliárdos kerettel írtuk ki, és több mint 9 ezer cég regisztrált rá, így az igények mértéke elérte a 11 milliárd forintot.

A programok láthatóan népszerűek, ami jól jel, hiszen amikor majd a következő programokat találjuk ki, mindezt figyelembe tudjuk venni.

Vannak olyan programelemek, ahol vannak még ki nem használt keretek?

A Széchenyi-kártyánál például novembertől márciusig tartó féléves ciklusban közel 40 százalékkal több új igénylés jött a cégek részéről. Ugyanakkor itt a forráslehetőségek még elérhetőek. Ugyanez igaz az európai uniós programjainkra is, amelyeknél körülbelül 20 százalékos kihasználtságnál tartunk.

A tőkefinanszírozási programoknál a jelentkezők száma 1100-nál tart. Közülük kb. 250 átment a jogosultsági szűrőn, 1 milliárd értékben pedig már támogatói döntés is született, illetve további 200 jelentkező kérelme még értékelés alatt van.

Az Exim által bonyolított programok esetében a keretösszeg 350 milliárd forint. Körülbelül 110 milliárd értékben olyan ügyletek vannak, amelyek vagy már pozitívan elbíráltak, vagy szerződéskötési fázisban vannak.

Hogy jött az ötlet, hogy külön programot indítsanak a céges honlapok támogatására?

Körülbelül 15 ezer vállalkozás van ma Magyarországon, amely nincs jelen a digitális térben. Közülük is főleg azokat akartuk megszólítani, akik vagy féltek kipróbálni a honlap indítást, vagy nem akartak erre forrást áldozni.

A program keretében kiválasztottunk olyan Magyarországon működő nagy szolgáltatókat, akik ezeket a weblapokat, illetve közösségi média felületeket el tudják készíteni a cégeknek. A szolgáltatók egyébként egy külön tenderen lettek kiválasztva. Most jelenleg 30 szolgáltatóval dolgozunk együtt, de ez egy bővülő lista, tehát be lehet kerülni, hogyha valaki teljesíti a feltételeket.

Bár az előregisztrációk a keretet meghaladták, a konkrét benyújtott pályázatok összértéke úgy 6,5 milliárd forint, vagyis még várjuk a további jelentkezéseket, van még szabad forrás.

A Demján Sándor Program egyik elemét a Vállalkozásfejlesztési uniós programok adják. Kell esetleg attól tartani, hogy az ehhez szükséges uniós pénzek nem futnak be?

A vállalkozásokat érintő programoknál nincs olyan forrás, amiért harcolni kellene. Sőt még lesznek májusi és júniusi ütemezéssel további pályázati felhívásaink is.

Gyakran felmerülő téma, hogy a hazai kkv-knál problémát jelent a generációváltás. Ezen a téren most milyen a helyzet?

Az én tapasztalatom, hogy vannak ugyan jó példák, de sajnos inkább kevesebb mint több van belőlük. Akadnak tipikus problémák, amelyek miatt gyakran nehezen megy a generációváltás a cégeknél:

- Sokszor hiányzik a tudatos stratégia. A céget az alapító felfuttatta, és most már közeledik a nyugdíjkorhatárhoz, ezért időszerű a váltás, de még sincsenek tervek erről. Helyette az alapító a végsőkig kivár.- Gyakran összemosódnak a tulajdonosi és a menedzsment szerepek. A tulajdonos oldaláról van egyfajta kontroll igény, ezért nehezen engedi el a gyeplőt.

- Amikor generációváltásról beszélünk, akkor a cégek szinte mindig azt hiszik, hogy a szülőről a gyerekre kell szállnia a vállalkozásnak. Pedig a vezetőváltás nem feltétlenül családon belül történik.

Ma már egyébként vannak intézmények, amelyek itthon segítenek a generációváltásban. Közülük kettőt kiemelnék: a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséget és a SEED Alapítványt.