A bizonytalanság miatt egyre többen műtárgyakba menekítik a pénzüket

Értékálló befektetésnek tartják a műtárgyakat

A BÁV 2018-óta minden évben elkészített reprezentatív, országos felmérése alapján a magyar társadalom jelentős része úgy gondolja, hogy az anyagi helyzete a jelenlegi szinten marad, vagy javulni fog a közeljövőben. Ez a műkereskedelem szempontjából azért fontos, mert az anyagi helyzetük javulásának a lehetősége miatt, az emberek többsége úgy gondolja, hogy lehetősége lesz további összegeket is műtárgyakba fektetni – ismertette Fertőszögi Péter, a BÁV művészeti igazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Kultúrgazdasági Szakosztálya által ’’A műtárgy mint befektetés bizonytalan környezetben’’ címmel szervezett online konferencián.

A magyar társadalom döntő többsége még mindig folyószámlán, állampapírban, vagy készpénzben tartja a megtakarítását, ugyanakkor egyre inkább körvonalazódik, hogy van egy olyan réteg, amelyik szívesen fektet műtárgyba, illetve aranyba és ékszerbe – húzta alá. Ennek a befektetési formának jellemzően akkor nő a népszerűsége, amikor valamilyen társadalmi, politikai, gazdasági válság körvonalazódik, ez pedig napjainkra is igaz – tette hozzá. Ezt jól mutatja, hogy míg korábban csak a befektetések 3 százalékát tette ki az arany, az ékszer és a műtárgy, addig mostanra ez 7 százalékra nőtt.

- A magyar társadalomban a műtárgybefektetés iránt alapvetően nőtt a kockázatvállalási kedv – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a megkérdezettek 80 százaléka gondolta úgy, hogy ha műtárgyba fektetik a pénzüket, akkor az minimum meg fogja őrizni a pénzük értékét, tehát infláció követő lesz. 40 százalékuk ráadásul úgy véli, hogy még az inflációnál is magasabb hozamot hozhat számukra, ha műtárgyba fektetik a megtakarításaikat.

Elmondta, hogy hosszú ideje a műtárgy befektetések közül a festmények a legnépszerűbbek, a befektetést keresők körülbelül fele ezt a befektetési formát választja. Majdnem ugyanennyi az ékszerbe befektetők számaránya. Emellett az elmúlt években főleg a fiataloknak köszönhetően a márkás karórák népszerűsége is folyamatosan nő. Érdekességképp említette, hogy az elmúlt időben drasztikusan megnőtt a szobrokba való befektetési kedv. Ezek a szobrok manapság már több milliós árakon is elkelhetnek – tette hozzá.

Forrás: BÁV

Azok akik műtárgyba fektetnek egyébként többségükben úgy vélik, hogy egy műtárgy nem csak befektetési forma, a lakásban, irodában elhelyezve növeli a társadalmi presztízst. Így a befektetők számára ez gyakran nem csak anyagi eszköz, hanem az esztétikai és a presztízs növelő szempontok is számítanak – ismertette.

Elmondta, hogy most van egy kis megtorpanás a műtárgybefektetési piacon, de vélhetően ez csak egy átmeneti helyzet. A mostani bizonytalan helyzetben valószínűleg van egy befektetői kivárás, miközben a befektetések most kissé eltolódtak az arany és az ékszerek irányába.

Új kihívások előtt a galériák

Egy műtárgy esetében nem csak egy anyagi befektetésről van szó, amikor azt megvásárolja valaki, hanem egy szellemi értékről és annak megőrzéséről is – fogalmazott Kovács Krisztina a Várfok Galéria vezető művészettörténésze.

A pandémia időszakban nekünk mint galériának fontos volt új utakat találnunk. Szükség volt arra, hogy jobban kilépjünk az online térbe. A közösségi médiára korábban is jelentős hangsúlyt fektettünk, de ezt tovább kellett erősíteni. Emellett a weboldalunkat is fejlesztettük és videókat is készítettünk a művészekkel, és a kiállításainkról – ismertette.

A mostani helyzet újabb kihívások elé fogja állítani a galériákat, de hogy pontosan milyen hatásai lesznek azt most még nem lehet látni – húzta alá.

Képezni kell a befektetőket

A piacot edukálni kell. Hiányzik a műgyűjtő ökoszisztéma, ami a történelem folyamán történelmi okokból megtört. Egy átmeneti időszakban vagyunk még itthon. Sokan gyűjtenek egyszerre klasszikus műveket és kortárs műveket egyaránt, viszont ez két nagyon különböző szegmens – hangsúlyozta Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia alapító igazgatója.

A kortárs művészetnek sajátos szabályrendszere van. A kulturális folyamatok ma Magyarországon elég nehezen mozdulnak. Azonban a jövőben várható ezen a téren egy nagyobb boom – fogalmazott.

A magasabb jövedelemmel rendelkezők viselkedési mintázata világszinten megfigyelhetően három fázisra bontható - hangsúlyozta.

• Az első fázis még kissé rejtőzködő, a fókusz ekkor főként az elsődleges luxus cikkek, mint a ház autó, medence, jacuzzi megszerzésére irányul.
• A második fázisban azonban felerősödik a befektetési faktor illetve nagyobb felhangot kapnak az olyan tevékenységek, mint a belsőépítészet, a bor, a gasztronómia, az utazás.
• A harmadik fázisban pedig nyíltan színre lépnek ezek az emberek és az elején még kissé sznob allűrrel de elkezdenek műkincseket vásárolni, ki klasszikust, ki pedig kortárst.

A pandémia ezt a folyamatot katalizálta. Kiesett az utazás, háttérbe szorultak a társasági események, mindenki be volt zárva, a bor - a gasztronómia, mint téma pedig háttérbe szorult. Ennek hatására a felsőbb társadalmi rétegekben globálisan milliók léptek át a műtárgyvásárlás fázisára – ismertette.

Kiemelte, hogy Magyarországon körülbelül 60 ezer ember van privátbanki ügyfélként, akinek 100 millió forintnál nagyobb készpénz vagyona van. Ezek az emberek potenciálisan a műtárgypiac felé fordulhatnak befektetést keresve, viszont nem rendelkeznek a kellő edukációval a kortárs műtárgyakkal kapcsolatban. A Kortárs Műgyűjtő Akadémiának jelenleg az a célja, hogy a birtokában lévő tudásanyag eljusson ezekhez az emberekhez – tette hozzá.

Természetesen nem fognak tudni mind a 60 ezer emberhez elérni, de már az is elegendő, ha 500-1000 vagy 2000 ember majd ki fog szelektálódni, aki megérti, hogy ez miért jó befektetési forma – fogalmazott. Később ez a néhány száz, vagy ezer ember mintát fog mutatni a többieknek ez pedig elvezethet egy műtárgypiaci boom-hoz.

A teljes konferencia megtekinthető az alábbi videóban: