A Budapest Airport példát mutatna a többi európai repülőtérnek

A fenntarthatóság gondolata szerencsére nálunk már nem igényel bemutatást, hiszen egy friss felmérés szerint Magyarországon arányaiban még az uniós átlagnál is többen, egész pontosan az emberek 96 százaléka tudja, hogy a klíma megváltozott, a vásárlók 41 százaléka pedig fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vesz, amikor vásárol.

A környezettudatosság a világ repterein is egyre fontosabb.

Mint Katona Sarolta a növekedés.hu-nak elmondta: amiatt is jött létre egy nemzetközi minősítési rendszer, hogy a légiközlekedési szektorban csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Ez a Repülőtéri Karbon Akkreditáció, amely a világ repülőtereinek európai szakmai szervezete, az ACI Europe (Airports Council International Europe) felügyelete mellett működik 2009 óta.

Ebben a rendszerben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetésével foglalkozó Budapest Airport 2010 óta részt vesz, jelenleg a 3+, vagyis karbonsemleges minősítést tudja magáénak 2018 óta, amely tanúsítja: a reptér a szén-dioxid kibocsátását teljes mértékben ellensúlyozva működik.

A célunk, hogy idén, a 2022-es év alapján megszerezzük a jelenleg elérhető legmagasabb, 4+ -os szintet. A 3+ szintű minősítéssel jelenleg Európában 34 repülőtér rendelkezik, de a legmagasabb szinttel is csak 38

árulta el Katona Sarolta.

Ha sorra vesszük a repülőtér, mint infrastruktúra összes tevékenységét és működését, akkor látható, hogy a legtöbb energiafogyasztás és ezáltal karbonkibocsátás az épületek üzemeltetéséből adódik.

Mivel van egy saját kazánházuk és távhőrendszerünk is, jelenleg a Budapest Airportnál a hőtermelés jár az egyik legjelentősebb karbonkibocsátással, viszont már folyamatban van egy geotermikus fűtési rendszer tervezése, amely kiváltaná a jelenlegi megoldást.

Ez a beruházás nem csak a klíma védelméhez, hanem a költségek jelentős csökkentéséhez is hozzá fog járulni.

Idén már belevágnak a beruházást előkészítő próbafúrásokba.

Katona Sarolta elárulta: egy 7,5 MW teljesítményű napelemparkot is építenek a repülőtéren, sőt, ha nem szól közbe először a COVID, aztán a szabályozói környezet változása, ezzel már rég el is készültek volna. Így most jelenleg az újratervezési fázisban tartanak. Ez a repülőtér teljes áramfogyasztásának egy részét helyben termelt megújuló energiával biztosítaná.

A reptér fenntarthatósági stratégiájának fontos pillére az e-mobilitás fejlesztése.

Évek óta kiemelt hangsúlyt fektetnek az elektromos autóflotta bővítésére és az e-töltőhálózat kiépítésére. A repülőtéri flottát tekintve a Budapest Airport 2022 év végére már 24 elektromos/hybrid modellt üzemeltetett, amelyek száma és aránya folyamatosan bővül a cserék nyomán.

A repülőtéri partnerek pedig 134 elektromos/hybrid földi kiszolgálójárművel rendelkeznek. Csak a közelmúltban végrehajtott járműcserékkel évi 412 ezer liter üzemanyagot és megközelítőleg 1 080 tonna szén-dioxid kibocsátást tudnak megtakarítani.

A Budapest Airport 2022-ben pályázott Net Zero Airport elnevezésű projektjével az Európai Unió CEF 2 Transport - Alternative Fuels Infrastructure Facility elnevezésű támogatási programjára. Ennek keretében írták alá a közelmúltban a 83 töltőállomás és 102 töltőpont telepítéséről szóló támogatási szerződést.

A töltőket a repülőtér kerítésén belül telepítik, azokat a repülőtér-üzemeltető flottájába tartozó járműveken felül a légikikötőben tevékenykedő partnercégek is igénybe vehetik.

Az e-töltők száma 2022-ben 107 volt, amely az idei évben több, mint százzal bővül, emellett 2023-ban a járművek cseréje is folytatódik.

A budapesti repülőtér kibocsátásának csökkentését segíti 2023-tól az is, hogy külső forrásból már csak származási garanciával rendelkező zöld áramot vásárolnak. Ez azt jelenti, hogy a légikikötő teljes áramellátását zöld energiával fedezik.

A repülőtérhez köthetően a legtöbb indirekt szennyezésért a reptéri megközelítés, illetve a repülőgépek le-és felszállása valamint földi gurulása felel.

Fontos azonban tudni, hogy az Európai Unióban a károsanyag-kibocsátások összesen két százalékát teszi ki a légiközlekedés, és ennek a 2 százaléknak az öt százalékáért felelősek a repülőterek, a Budapest Airport közvetlen, saját kibocsátása pedig a teljes budapesti repülőtéri karbonkibocsátásnak is mindössze öt százaléka. Ettől függetlenül, komolyan kell venni a kibocsátási célokat, és vállalati akciótervek mentén minél előbb teljesíteni.

Lényeges a partnerek bevonása

Mivel a repülőtéren közel 250 partnercég tevékenykedik, amelyek működésükből fakadóan szintén karbonkibocsátók, a környezetvédelmi törekvésekbe a Budapest Airport a partnervállalatokat is bevonja.

A klímavédelemre és az összefogásra, tudásmegosztásra összpontosító Greenairport programjukat még 2015-ben hívták életre,

és mostanra már majd 40 repülőtéri partnervállalat bevonásával zajlik.

A program részét képezi, hogy az érintett társaságok évente partnertalálkozók és workshopok keretében egyeztetnek a vállalatok karbonlábnyomát érintő témákról, valamint zöld villamos energiáról, zöld épületekről, aktuális trendekről és jógyakorlatokról.

A programnak köszönhetően folyamatos az energiahatékonyság-javulás, elektromos járművekre, eszközökre való átállás, növekszik a hulladék újrahasznosítási aránya, a felelős vízfogyasztás, valamint bővül a közös digitalizációs projektek száma is.

A partnercégek között egyebek mellett vannak földi kiszolgálók, karbantartó cégek, taxitársaságok és autóbérlő vállalatok, illetve légitársaságok is.

Katona Sarolta kihangsúlyozta: bár a mostani energia-válság miatt a fenntarthatóságot célzó beruházásaik csak még fontosabbá váltak, ezek a krízis nélkül is megvalósulnának.

Mint leszögezte, a legnagyobb támogatást az jelenti, hogy a menedzsment szigorúan prioritásként kezeli a repülőtér fenntartható módon történő üzemeltetését, és elvárás, hogy minden projekt megvalósítása során szem előtt tartsák a klímavédelmet.

„A szavak helyett sürgős cselekvésre van szükség”

A Budapest Airport a saját, káros, üvegházhatású gázok kibocsátását a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2050-es céldátumnál 15 évvel korábban, már 2035-re nullára akarja csökkenteni.

A döntés kapcsán Katona Sarolta úgy fogalmazott:

Fontos, hogy mind lássuk: a cégvezetőknek, szakembereknek alapvető felelőssége, hogy csökkentsék a vállalataik környezeti hatásait, és a lehető leghamarabb elérjék a nettó zéró karbonkibocsátást, amelynek ütemterve az adott társaságtól függően változik. 2035-ig mi lehetünk a régióban az első repülőtér, amely képes lesz elérni a nettó zéró karbonkibocsátást.

A szakember azt is elárulta: ha a fenntarthatóságról van szó, a legnagyobb kihívás jellemzően a projektek komplexitásából fakad. Rengeteg egyeztetés szükséges nem csak a Budapest Airporton belüli szervezetekkel, de a repülőtéri más, érintett cégekkel is.

Ezen felül annyira sok témakört ölel fel a fenntarthatóság fogalma, hogy a prioritásokat nagyon jól kell tudni meghatározni.

Sokat segít, hogy a járvány időszakában kijelölték a stratégiai irányvonalakat, amelyek mentén megvalósítják ezt a célkitűzést, a transzparencia jegyében pedig tavaly elkészítették az első fenntarthatósági jelentésüket, amelyben a nettó zéró ütemtervükről is részletesen beszámoltak.

Ennek kapcsán külső elismerést is kaptak. A Budapest Airport elnyerte a Deloitte Zöld Béka Díját az Első Fenntarthatósági Jelentés kategóriában.

Mint Katona Sarolta hangsúlyozta: a nettó zéró ütemtervük több pillérre épül: fenntartható fűtési megoldások, fenntartható villamos energia előállítása és felhasználása, tiszta mobilitási infrastruktúra támogatása, valamint a hulladékgazdálkodási intézkedések beépítése a vállalati folyamatokba.

Jellemzően az ezekhez köthető beruházások hosszú időt vesznek igénybe, több fázisban valósulnak meg.

„De még így is azzal, hogy a kitűzött céldátum előtt 15 évvel korábban, már 2035-ben elérjük az említett mérföldkövet, példát mutathatunk a többi európai repülőtérnek és más nagyvállalatoknak. Egy biztos, a szavak helyett sürgős cselekvésre van szükség.”