A csehek is megadóztatják a digitális óriásokat

Az európai kormányok támadást indítottak a Google, a Facebook és az Amazon ellen. A General Data Protection Regulations (GDPR, Általános Adatvédelmi Szabályozás) bevezetését követően a figyelem a digitális óriások adózási gyakorlatára irányult. Az Európai Unió egységes, egész Európára kiterjedő digitális adó bevezetését javasolta. A tagállamok azonban nem jutottak egyetértésre és néhányan saját úton indultak el. A cseh kormány a közelmúltban ismertette terveit, amelyek az eddigi legmagasabb adókulcs alkalmazását irányozzák elő. 

Az egységes digitális adó bevezetésére tett, elsősorban Franciaország által szorgalmazott EU-kezdeményezés egyenlőre kudarcot vallott. Elsősorban azért, mert az Egyesült Államok a digitális gazdaság adóztatását hátrányosan megkülönböztető jellegűnek minősítette és válaszként vámok kivetését helyzete kilátásba az EU-val szemben. A legutóbbi G7 találkozó végén egyezség született a francia és amerikai fél között a digitális adó ügyében: a francia kormány visszafizeti az amerikai cégeknek a befizetett adót, amint életbe lép egy nemzetközi digitális adóztatási rendszer.

A közös kezdeményezés meghiúsulása azonban számos országot, így a Cseh Köztársaságot is, egyedi eljárások megindítására ösztönözte. 

Miért van szükség az adóra ?

Az adókivetés fő oka a piaci feltételek kiegyenlítésére való törekvés. Az EU szerint a digitális vállalatok adókulcsa tavaly átlagosan 9,5 százalék volt, míg a hagyományos üzleti világnak 23,3 százalékos adót kellett leszurkolnia. 

Egy másik ok, hogy a vállalatokkal a működésük kapcsán keletkező, egyéb közösségi költségeket is megfizettessék. Az Uber és az Amazon például jelentős extra terhet ró a közlekedési infrastruktúrára. 

Mit is adóztatnak meg?

A hagyományos vállalati nyereségadó alapvetően a profitra koncentrál. A digitális vállalatok esetében jóval nehezebb meghatározni, honnan származik a nyereség, és számukra jóval egyszerűbb „áthelyezni” a képződött profitot. Mindazok, akik használják az Amazont, lehet, hogy nem is veszik észre, hogy a terméket ugyan az Egyesült Királyságból, Németországból vagy a Cseh Köztársaságból szállították, a számlákat gyakran egy luxemburgi leányvállalat állította ki. 

Az egyes országok különböző megoldásokkal álltak elő: Franciaország és Ausztria azt akarja, hogy az online platformok, így az Uber és az online hirdetési vállalkozások helyileg keletkezett bevételeit 3, illetve 5 százalék adó terhelje.

Szlovákia arra törekszik, hogy a hagyományos vállalati nyereségadót vethesse ki, ezért módosít az adó területi hatályán. Az Egyesült Királyság a digitális szolgáltatások (közösségi média, kereső motorok, on-line piacterek) által, brit felhasználók közreműködésével teremtett érték 2 százalékos adóztatását tervezi. 

Mit javasol a cseh kormány ? 

A cseh kormány olyan jogi szabályozást kezdeményezett, amely reményei szerint 2020 közepén lépne hatályba. A javaslat 7 százalékos adót vetne ki bizonyos, sajátos digitális szolgáltatásokra, amelyek a következők:

• célzott reklám-kampányok egy digitális platformon vagy azok felhasználóinak képernyőin;
• olyan, sokrétű felületek működtetése, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egymásra találjanak és kapcsolatba léphessenek egymással; 
• a digitális felületeken folytatott felhasználói tevékenység alapján gyűjtött adatok értékesítése.

A tervezett adót azoknak a vállalatoknak kell megfizetni, amelyek éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót, (mintegy 274 milliárd forintot) a Cseh Köztársaságban folytatott adóköteles tevékenységük bevétele pedig egy naptári évben eléri az 50 millió koronát (mintegy 629 millió forintot). 

„A digitális adó az ágazat legfontosabb szereplőire vonatkozik és az EU szintjén folytatott tárgyalások eddigi kudarcára, illetve az OECD által kezdeményezett, világszintű megoldás akadozó előrehaladására adott válasz. A vita nem arról szól, hogy bevezessük-e ezt az adót, hanem arról, mikortól, milyen formában és milyen mértékben. A Cseh Köztársaság azok közé az országok közé fog tartozni, amelyek megtalálták a válaszokat ezekre a kérdésekre. Ez világosan jelzi azt a politikai igényt, hogy az e területen zajló nemzetközi együttműködést fel kell gyorsítani” mondta Alena Schillerová pénzügyminiszter. 

A Czech Fund vezető közgazdásza, Lukas Kovanda tart attól, hogy a Cseh Köztársaság a digitális adózás miatt egy szélesebb körű, az Egyesült Államok és Franciaország közötti összetűzésbe keveredik, ami azt eredményezi, hogy az Egyesült Államok vámokat vet ki az EU egészére. 

Leonid Bershidsky, a Bloomberg hírügynökség munkatársa úgy véli: a Cseh Köztársaság helyes úton jár, ha a személyes adatokra épülő reklámtevékenységet célozza meg. A hirdetések felhasználói száma alapján történő adóztatás mellett a digitális nagyvállalatoknak nyitottabban kellene kezelni az adott országban rögzített analitikus adatokat is. A Cseh Köztársaság egy kis ország, de példát adhat nagyobb szomszédjainak vagy akár az Egyesült Államoknak is.” 

A Cseh Köztársaság kísérlete láthatóan abból indul ki, ahogyan a digitális gazdaság valójában működik, és nem akarja a hagyományos adózási elveket rákényszeríteni erre az ágazatra. Minden bizonnyal ez a helyes megközelítés.