Hagyományos kontra növényi tejek: forrnak az indulatok

Átverik a vásárlókat számos esetben azok a tejterméknek nevezett készítmények, amelyek nem valódi tejből, hanem növényi alapanyagokból származnak – hangoztatják hazai tejágazati szakértők. Zab, szója, mandula vagy rizs, illetve víz, cukor, növényi zsírok és olaj felhasználásával ugyanis nem készülhet igazi tej, sajt, tejföl és joghurt, mégis a növényi alapú termékek csomagolásán erre utaló megjelölések találhatók.

A feszültség részben abból származik, hogy a valódi tej- és tejtermékek, illetve a növényi alapú termékek tápértéke jelentősen eltér egymástól.

Például két deciliter tehéntej egy egészséges felnőtt átlagos napi fehérje-, szénhidrát- és zsírigényének 8-12 százalékát biztosíthatja, míg egy liter „mandulatej” jórészt vizet és mindössze 2-3 százalék mandulát tartalmaz.

Ennek ellenére az alternatív tejek literenkénti ára 400-800 forint is lehet, miközben a tehéntej literje ma általában 200-300 forintba kerül a boltokban.

Az árkülönbség tejágazati vélemények szerint főként abból adódik, hogy a vásárlók a növényi alapanyagoknak tulajdonított előnyöket „összemossák” a valódi tejek pozitívumaival, amelyekkel viszont a növényi italok nyilvánvalóan nem rendelkeznek.

Másrészt egyes vélemények a tejcukor- és tejzsír nélküli tejutánzatokat tartják egészségesebbnek, amelyek megfelelnek a szigorú vegetáriánusok vagy vegánok étrendi követelményeinek is.

Bizonyos esetekben a tejtermelő szarvasmarhatartással szemben állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági aggályok is megfogalmazódnak, amelyeket olyakor szakmaiatlan, lejárató jellegű megállapítások kísérnek.

A vita nem új keletű

És ezt bizonyítja az Európai Bíróság egyik korábbi ítélete is, amely 2017-ben született. A testület egy ügy kapcsán megállapította, hogy ellentétes az uniós szabályokkal, ha a tej megjelölést forgalmazáskor vagy reklámozáskor tisztán növényi termékek megnevezésére használják. Ennek értelmében főszabály szerint növényi termékek nem hozhatók uniós forgalomba „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” elnevezésekkel, mert e megjelöléseket az EU-s jog az állati eredetű termékek számára tartja fenn.

A bírósági állásfoglalás azonban eddig nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a vitát kiváltó megnevezések kiszoruljanak a piacról.

Ehhez hozzájárulhatott, hogy a növényi italok aránya egyelőre nem jelentős: az unióban 4-5 százalék, Magyarországon pedig különböző becslések szerint 2-3 százalék között mozog.

Ugyanakkor az is tény, hogy e termékek fogyasztása látványosan, az Európai Bizottság adatai szerint évente 10 százalék körüli mértékben növekszik. Ezt az is mutatja, hogy a 2012-ben mért 600 millió literes éves mennyiség 2018-ra csaknem megduplázódott és megközelítette az 1200 millió litert. Bár az első helyen továbbra is a szójából készült „tejek” állnak, ezek részaránya fokozatosan csökken, miközben az egyéb növényi alapú italoké növekszik.

E tendencia a szarvasmarhatartók és a tejfeldolgozók számára azért különösen aggasztó, mert az Európai Bizottság előrejelzései szerint az EU-s tejkereslet csökken majd a következő évtizedben, tehát további piacszűkülésre kell felkészülni.

Az egy főre eső uniós tejfogyasztás eddig is zsugorodott, és átlagosan 6 kilogrammal esett vissza 2008-2018 között.

Az EU-s fogyasztók 2018-ban fejenként már csak 52 kilogramm tejet ittak, és ez átlagosan 49-50 kilogrammra csökkenhet 2030-ra.

A prognózisok szerint a tejivással szemben a többi friss tejtermék – így például a joghurt, a tejszín és a friss tejdesszertek - EU-s termelése és fogyasztása a következő évtizedben tovább erősödhet, és Európán kívül – elsősorban Kínában - a valódi tejek iránti kereslet is stabil maradhat. Így részben a feldolgozott tejtermékek gyártásánál hasznosulhat, részben pedig az exportcsatornákon találhat gazdára az a folyadéktej-mennyiség, amely az EU-s tejkereslet visszaesése, illetve a növényi italok részarányának várható bővülése miatt feleslegessé válhat, de ennek ellenére a feszült keresleti-kínálati viszonyok jelentős anomáliákat is okozhatnak az uniós tejszektorban.

A mai helyzet rávilágít arra, hogy soha nem volt nagyobb igény a fogyasztók tisztességes, tárgyilagos és felvilágosító tájékoztatására” – hívja fel a figyelmet a hazai tejpiaci szerelőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT).

A szervezet szerint a növényi italok és egyéb termékek kapcsán egyre sürgetőbbé válik, hogy megfelelően fel lehessen lépni a fogyasztókat véletlenül vagy szándékosan megtévesztő reklámokkal, a közösségi médiában terjedő álhírekkel, illetve az egyes webáruházak kínálatában megjelenő tévedésekkel szemben. 

Hol is vannak az előnyök?

A TT keresi a megoldásokat arra, hogyan lehetne szabályozni a növényi italok és imitátumok bolti kihelyezését és reklámozását, illetve miként lehetne azokat egyértelműen megkülönböztetni a kereskedelemben a valódi tejektől és tejtermékektől. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot az illetékes államigazgatási szervezetekkel is. Az igazi tejtermékek számára korrekt értékesítési lehetőségeket kellene biztosítani, de válaszokat kellene adni a velük szemben kialakult társadalmi aggályokra és kérdésekre is – hangoztatja a TT.

A terméktanács szerint visszás helyzetet teremt, hogy a növényi tejeket- és tejtermékutánzatokat gyártók a valódi tejféleségekhez köthető pozitív üzenteket használnak, mint amilyen például a „vajas ízű margarin”, a „növényi alapú natúr sajt”, a „sajt ízű növényi sajt”, a „növényi alapú termék joghurtkultúrával” vagy a „növényi tejföl” megnevezés. Eközben viszont a tehéntejből készült termékekről számos esetben olyan nyilatkozatokat és megállapításokat fogalmaznak meg, amelyek arra utalnak, hogy azok fogyasztása több szempontból is aggályos. 

A TT ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2017-ben megjelent összefoglalójára, amely a magyar felnőtt lakosság tej- és tejtermék-fogyasztását taglalja.

A dokumentum szerint „a tej és tejtermékek fogyasztása naponta ajánlott”, illetve „mind a hazai, mind a nemzetközi táplálkozási ajánlások szerint napi fél liter tej vagy annak megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztása javasolt”.

A korszerű és egészséges iskolai büféket és a közétkeztetést érintő elvárások, illetve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségénél kiadott „okostányér” ajánlások szerint is naponta indokolt a valódi tejek és tejtermékek fogyasztása – húzza alá a terméktanács.