A Felső-Tisza-vidéken is száraz lábbal állhatunk a folyó közepén – fotóriport a helyszínről
ElemzésekAz idei aszály nem kímélte a hazai tavakat és folyókat. Sorra érkeznek a hírek a kiszáradt víztestekről és a kritikusan alacsony vízállásokról. A Tiszán alapvetően két szakasz rendkívül veszélyeztetett, ahol egyáltalán nincs duzzasztva a folyó. A szolnoki Tiszáról az utóbbi időben sok kép jelent meg, hiszen ott a legalacsonyabb a vízállás, de a Felső-Tisza-vidéken is rendkívül alacsony a vízszint. Olyan helyeken sincs víz, ahol nem szokott leapadni a folyó. Képes riport a helyszínről. Galéria a cikk végén.
Soha nem látott szárazság
Az idei nyár egész Európában olyan szárazságot hozott, amire senki nem számított. Folyók, tavak száradtak ki a kontinensen és történelmi távlatban is egyedülálló aszály sújtja a mezőgazdaságot.
Sajnos ez a tragikus időjárás hazánkat sem kerülte el. Valószínűleg sokak fejében élt az a gondolat, hogy Magyarország egy vizekben bő ország és a globális időjárás változás miatti vízhiány minket nem érinthet, az idei nyár azonban rácáfolt erre, az úgy tűnik fals biztonságérzetre. Fontos kiemelni, hogy a mostani állapotokat még nem kell végleges ökológiai apokalipszisként kezelni. A mostani állapotok bár ijesztőek, de visszafordíthatóak. Ám mindenképp egy nagyon súlyos figyelmeztetésként kell a mostani helyzetre tekinteni.
Strandolók az apróra zsugorodott Tisza partján a Szamos torkolata felett.
Rekord alacsony vízállás a folyókon
Figyelmeztetésből viszont most idén nyáron nincs hiány. Tavak tömege száradt ki az országban, több településen vízhiány alakult ki, válságos állapotban van a Velencei-tó, elfogyott a víz a Tarna folyóból, a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál is alacsonyabb a Zagyva vízszintje Jászteleknél, a Hármas-Körös vízszintje a Békésszentandrási duzzasztó alatt, a Szamos vízszintje Csengernél, a Sajó vízszintje Felsőzsolcánál és második legnagyobb folyónknak a Tiszának is negatív rekordot döntött a vízállása Szolnoknál, de a Felső-Tisza-vidéken is közelít a minimumhoz a vízszint.
Szinte teljesen át lehet kelni száraz lábbal a Tiszán ezen a földnyelven Vásárosnamény Gergelyiugornya városrészénél.
Két szakaszon nagyon alacsony a Tisza
Hogy megnézzük milyen állapotban van a Tisza ellátogattunk Szolnokra és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, Vásárosnaményba. Azért erre a két helyre, mert a Tisza hazai szakaszának ezen a két részén nem érvényesül egy duzzasztóműnek sem a hatása, így jól láthatóvá vállnak a vízhiány negatív következményei.
A képen szemben a Szamos torkolata látható, ahogy belefolyik a Tiszába. A víz bokáig is alig ér, miközben óriási homokpad van a parton.
A folyószabályozás megváltoztatta a Tiszát
Itt érdemes pár szót ejteni a Tisza vízrendszeréről. A XIX. századi folyószabályozás előtt a Tisza egy kacskaringós, vad folyó volt. Az Alföldön hosszan elterülve hatalmas kanyarulatokat téve futott végig és minden évben, amikor áradt elöntötte a rónákat és feltöltötte az altalaj vízkészleteit. A Tisza ilyenkor a medrétől több tíz kilométerre is kiszökött és jó két hónapba telt, mire az árhullám levonult. Ennek köszönhetően a hazánkba beáramló víz nem szökött ki az országból, hanem a talajban, a növényzetben elraktározódott. Bármilyen hasznos is volt azonban a Tisza áradása, közben komplett településeket mosott el és számos emberéletet követelt. Épp ezért terelték végül gátak közé a Tiszát, a kanyarulatait levágták, az áradásokat megszelídítették. Ennek azonban hatalmas ára volt. A Tisza már nem öntözte meg a földeket, az árhullám két hét alatt lefut rajta, nem raktározódik el a plusz víz hazánkban és nem tudott rendesen hordalékot lerakni a Tisza, ami miatt egyre mélyebbre vágta a medrét és ezzel párhuzamosan csökkent a környezetének a talajvízszintje is.
A Tisza magyarországi szakasza napjainkban
Azt, hogy ezt a helyzetet orvosolni kell, már a XX. században is érzékelték, ezért duzzasztókat építettek a folyóra. Egyet Szerbiában, Törökbecsénél építettek fel. Ennek a duzzasztóhatása egészen Csongrádig érezhető. Egyet az ötvenes években Tiszalöknél, ez a duzzasztó teszi lehetővé, hogy a Kelet főcsatornán keresztül vízzel lássák el a Hortobágy-Berettyót, a Berettyót és a Körösöket. És végül építettek még egyet Kiskörénél. Ez utóbbinak köszönhető a Tisza-tó, valamint a Nagykunsági főcsatornán keresztül a Kunság vízellátása. Ez a rendkívül komplex vízrendszer elég jól működik és most is jó szolgálatot tesz, azonban van két terület, ahol továbbra sem megoldott a Tisza helyzete. Az egyik a Csongrád és Kisköre közötti szakasz. Ide terveztek is egy duzzasztót Csongrádhoz, ez azonban máig nem épült meg, a másik pedig a Tisza felső szakasza, főképp a Záhony utáni szakasz. Itt is szóba került már, hogy egy duzzasztó megoldhatná a problémákat, de ez a duzzasztó még a tervek szintjéig se nagyon jutott el. Így ezen a két szakaszon tapasztalható most leginkább a vízhiány.
A Tisza Vásárosnaménynál, tehát a folyó Záhony feletti szakaszán, 2022. júliusában. A folyó itt is rendkívül leapadt idén.
A vízlépcsők nélkül nagyobb lenne a baj
Persze máshol is vannak gondok, a Tisza-tó vízszintje is csökkent, de a Kiskörei duzzasztómű és a Tisza-tó nélkül most például Szolnok vízellátása gyakorlatilag megoldhatatlan lenne, és éppígy Debrecenben is gond lenne a város vízellátásával Tiszalök nélkül, mivel Debrecen az ivóvíz egy részét a Keleti főcsatornából kapja.
Az alábbi képeken a Tisza látható Szolnoknál.
A Tisza Szolnok felett. Jól látható, hogy sokkal alacsonyabb a vízállás a szokásosnál és sokkal kintebb van a part, mint normális esetben.
Szolnoknál kritikusan alacsony a vízállás
A szolnoki vízmércénél az eddigi legkisebb vízállás -279 centiméter volt. Jelenleg -284/-285 centiméteren, tehát az eddigi minimum alatt áll a Tisza vízszintje. Az előrejelzések szerint ez a helyzet akár romolhat is, de van olyan forgatókönyv, ami a vízszint enyhe emelkedését prognosztizálja. Pillanatnyilag sajnos a vízszint további csökkenésére van nagyobb esély.
Szolnokon a vízállás mostanra alacsonyabb, mint a korábbi legkisebb vízállás. A legrosszabb forgatókönyv alapján akár még roszabbodhat is a helyzet a következő napokban. Forrás: vizugy.hu
A fentebbi Szolnoki vízmércét, ami a duzzasztó alatt fekszik, érdemes összehasonlítani a tiszafüredi vízmércével, ami a duzzasztómű felett található. Jól mutatja, milyen hatása van a duzzasztónak. Kisköre felett Tiszafüreden a vízszint teljesen normális, jóval a legkisebb vízállás (LKV) felett van.
Tiszafüreden teljesen normális a vízszint, jól látható, hogy a Kiskörei vízlépcső hogy duzzasztja meg a folyót. Forrás: vizugy.hu
Záhonyig rendben van a vízszint
Tiszafüredtől felfelé egyébként Tiszalök alsóig mindenhol az LKV felett van a vízállás, tehát Kisköre áldásos hatása kitart a Tiszalöki vízlépcsőig. Tiszalök hatása pedig érezhetően Záhonyig tart. Záhonyál és a folyó feljebbi szakaszain ugyan még nem érte el a minimumot a vízszint, de már nagyon közel áll hozzá.
Vásárosnaménynál, tehát a Tiszának a Záhony feletti szakaszán jelenleg -206 centiméter a vízállás. Az eddigi legkisebb vízállás -235 centiméter, tehát már nagyon közel áll a folyó ehhez a szinthez.
Vásárosnaménynál is kritikusan alacsony a vízállás. A következő napokban akár a legkisebb vízállás szintje alá is eshet a vízszint. Forrás: vizugy.hu
Ha marad az aszályos időjárás, akkor az előrejelzések szerint a legrosszabb forgatókönyv alapján már augusztus első napjaira elérheti a legkisebb vízállást a Tisza Vásárosnaménynál.
A folyó közepéig sétálhatunk
Az alábbi galériában látható képek a II. Rákóczi Ferenc hídnál készültek. Normál esetben itt nem lehetne besétálni a folyó közepébe, és nem jellemző, hogy nyáron a híd alatt ekkora homokpadot rak a folyó. Kissé lejjebb a kanyarulatban szokott lerakni homokpadot, de most az is nagyobb a szokásosnál (az a homokpad tulajdonképpen Gergelyiugornya strandja).
Óriási homokos partok
A lentebb található galériában lévő fotókon a folyónak az a szakasza látható, ahol a Szamos a Tiszába torkollik. Itt sem jellemző, hogy ekkora homokpadot rakjon a folyó. Most a fentebbi strandról száraz lábbal le lehet sétálni a torkolathoz. Nem sokkal a torkolat felett egyébként szinte teljesen át lehet kelni a folyón, úgy, hogy közben nem lepi el az embert a víz (ettől még ez nem ajánlott, a Tisza most is veszélyes és lehetnek a mederben gödrök, ahol hirtelen most is elnyelhet bárkit a folyó).
Látható tehát, hogy alapvetően két hosszabb szakaszon kritikus a Tisza állapota. A helyzet megoldása pedig még a jövő feladata. Bizakodni kell, hogy jövőre nem lesz ilyen aszályos évünk és nem ismétlődnek meg a mostani események, de az idei aszály intő jel kell legyen, mert a jövőben az ilyen nyarak egyre gyakoribbá vállhatnak. Fontos persze kiemelni, hogy a vízügy szakemberei most is folyamatosan dolgoznak a helyzet javításán és számos olyan vízügyi projekt fut pillanatnyilag is, ami a hosszútávu megoldást szolgálja. Remélhetőleg a jövőben sikerül elérni, hogy ilyen helyzet, mint ami idén előállt, ne lehessen többet.
