A kritikust közelíti a Velencei-tó vízszintje - idén is lesz halpusztulás?

Két éve gond van a vízszinttel

Az elmúlt két évben egyre többet foglalkoztatja az egész országot a Velencei-tó sorsa. Tavaly nyáron szörnyű állapotok alakultak ki a tó körül. A vízszint akkor olyan kritikus szintre süllyedt, ami már veszélyeztette a tó élővilágát. A nyári hőség hatására az alacsony vízszintű tó gyorsan túlzottan felmelegedett, aminek következtében a víz nem tartalmazott elegendő oldott oxigént, ez pedig tömeges halpusztuláshoz vezetett. A partmentét néhány napra elborították a haltetemek, ami a turizmusra is nagyon rossz hatással volt érthető módon. A vízminőség romlása miatt ráadásul ideiglenesen néhány strandot is bezártak, ami tovább rontott a helyzeten.

A vízszint az őszi időszakban sem állt helyre. Év végén csupán 89 centiméteres volt Agárdnál a vízállás, ami messze elmarad az ideális tartomány minimum értékétől a 130 centimétertől, nem beszélve az ideális középértéktől, ami 145 centiméter körüli vízszintet jelent.

Kiszáradó félben lévő nádas a Velencei-tavon

Ekkor ugyan megindult a tó vízpótlása, miután a vízügyi szakemberek lehetővé tették, hogy a Pátkai és a Zámolyi víztározókból után lehessen tölteni a tavat. Ez azonban csupán arra volt elég, hogy 100-101 centiméteres vízállást érjenek el idén tavaszra, holott március és június között 140 centiméter lenne a minimum vízállás.

A Velencei-tó partja idén tavasszal

Rossz kilátások a nyárra

Ez a helyzet nem sok jót sejtetett az idei nyárra, főleg ha abból indulunk ki, hogy a tavalyi drasztikus vízszintcsökkenést megelőző februárban még 114 centiméter volt (ez volt a tavalyi maximum vízszint), így idén tavasszal még ezt a szintet se sikerült elérni.

A vízügy szakemberei tavasszal kérdésünkre azt válaszolták, hogy a helyzet csak abban az esetben javulhat, ha jön egy hosszabb csapadékos időszak. Sajnos az egyszeri nagy zivatarok nem alkalmasak a tó és annak a vízgyűjtőterületének az újra töltésére. Ilyen hosszú csapadékos időjárás azonban idén nem érkezett és június végére július elejére súlyos hőhullám és aszály sújtotta az egész országot. Sorra jöttek a hírek a kiszáradt tavakról, jó példa erre a debreceni Vekeri-tó, ami követte a többi Debrecen környéki tavat a kiszáradás útján. Ebben a helyzetben a Velencei-tó vízszintje is rohamosan apadt. Június végétől folyamatos csökkenést láthattunk Agárdon a vízmércén, így mostanra 72-74 centiméterre csökkent a vízszint. Tavaly nyáron 71 centiméter volt a legalsó vízállás, a mostani helyzetben még az is félő, hogy akár ez alá a szint alá is bekúszik a tó vízszintje.

Június vége óta folyamatosan csökken a Velencei-tó vízszintje; Forrás: vizugy.hu

Nincs halpusztulás

Jó hír azonban, hogy a rendkívül alacsony vízállás ellenére idén eddig nem következett be tömeges halpusztulás. Ez vélhetően a vízügy beavatkozásának köszönhető. A tavat már azelőtt levegőztetni kezdték úszópontokon álló nagyteljesítményű szivattyúkkal, hogy beállt volna ez az igazán kritikus vízszint. Ezzel a módszerrel oxigénnel tudják dúsítani a tó vizét. Így eddig nem jelentek meg haltetemek a partokon és a vízminőség is ideálisnak, fürdésre alkalmasnak mondható.

Megváltoztak a foglalási szokások

Ez a tó környéki települések gazdaságának is jót tesz, hiszen így tud működni a turizmus. Megnéztük a nagyobb szálláshely foglaló weboldalakat, és bár találtunk jó pár szabad szálláshelyet, de összeségében sok helyen már teltház van a nyár hátralévő részére néhány nap kivételével. Megkérdeztünk több szállásadót, akik arról számoltak be, hogy javult a helyzet tavalyhoz képest és idén már több foglalás érkezett. Érdekes trendről számoltak viszont be. Míg korábban sokan hónapokkal előre foglaltak, idén kifejezetten sokan vannak akik mindössze néhány héttel vagy akár néhány nappal előre foglalnak szállást. Ez lehet a tavalyi halpusztulásnak is köszönhető, de a koronavírus okozta szokás változásoknak is betudható. Ez annyiban nehezíti a helyzetét a szállásadóknak, hogy kevésbé tudnak előre kalkulálni a várható bevételeikkel. Mindamellett azonban, hogy a 2020-as és a 2021-es szinthez képest eddig jobb az idei szezon forgalma, a legtöbben azt mondták, hogy a 2019 előtti szintet még nem érte el. Ezt a partmenti vendéglátósok is érzik. Néhányan arra a panaszkodtak, hogy nem tudnak versenyre kelni a Balatonnal emiatt, hogy mégis bevonzzák a turistákat alacsonyabb árakkal kell dolgozniuk. Az alapanyagok azonban ugyanúgy megdrágultak számukra, mint balatoni társaik számára és a megemelkedett energia és munkabér költségeket is ugyanúgy meg kell fizetniük, ami nehezebbé teszi számukra a helyzetet.

Magas büféárak

Mi is utána néztünk az áraknak, azonban a büfék esetében legtöbbször nem láttunk lényegi eltérést az árakban. Sima, minden nélküli lángost 700-1000 forint között kaphatunk a Velencei-tó partján. Ennél jelentősen drágábban a Balatonon sem találunk lángost. Hasonló a helyzet a hamburgerrel, vagy éppen a hekkel is. A hekkből 100 gramm akár 5-600 forint is lehet, ez a Balatonon felcsúszhat akár 650 forintra is, de igazán jelentős különbség ebben sincs. Hamburgerből találtunk 650 forintos áron is sima retro burgert a Velencei-tó mellett, de a prémium kategória messze efelett van és a csúcs akár 2-3 ezer forint is lehet. Ez szintén hasonló a Balatonon, bár ott a vége akár még magasabb összeg is lehet.

Dolgoznak a hosszútávú megoldáson

Mindent összevetve valószínű, hogy árakban nincs jelentősen a balatoni árszínvonal alatt a Velencei-tó, de a balatoninál valamivel alacsonyabb forgalom valóban jelenthet problémát. A tó hosszútávú problémáit nyilvánvalóan a vízszint normalizálódása fogja megoldani. Ez a turizmust is kiszámíthatóbbá teszi és a tó vonzóbb úticéllá vállhat majd. Mindemellett fontos kiemelni, hogy a Velencei-tó életében pusztán ökológiai szempontból normálisnak tekinthetőek az ilyen alacsony vízállások, sőt akár az ennél alacsonyabb is. Ha csak természetvédelmi szempontokat veszünk figyelembe egyáltalán nem biztos, hogy muszáj lenne beavatkozni a tó vízháztartásába. Azonban mivel a tónak fontos rekreációs szerepe is van, valamint nagyon jelentős a szerepe a térség gazdaságában a turizmus miatt, így mégis fontos volna a tó megmentése. Ennek érdekében már történtek lépések és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság már dolgozik a tó vízutánpótlását biztosító csatorna tervezésén. Ez elvileg egy olyan csatorna lesz, amin keresztül szükség esetén a víztározókat megkerülve is tudja táplálni a tavat a Császárvíz, amelyik a legfontosabb a tavat tápláló vízfolyások között.