A földgáz aránya nőtt, a megújulóké inkább csökkent az elmúlt években Magyarországon

Számos uniós, hazai szabályozásba beillesztett és magyar energiapolitikai döntés született az elmúlt években, melyek, ha summázni szeretnénk, mind azt szolgálják, hogy az unió és a tagállamok kevesebb, zöldebb forrásból származó energiát fogyasszanak, s azt minél hatékonyabban. Az intézkedések másik célja az energiafüggetlenség – főként az EU-n kívüli forrásoktól, amennyire azt az ellátásbiztonság engedi. Az ugyanis, hogy egy ország milyen forrásból és milyen mennyiségben termeli az energiát adott: abból kell gazdálkodnia, amilye van, a maradékot pedig máshonnan beszereznie.

Ezért (is) nagy az eltérés az egyes országok energiamixe között; ezért pipál le Dánia Európában szinte mindenkit több mint 50%-os, elsősorban szélből származó megújuló energia részesedésével, és ezért támadja Ausztria Magyarországot a paksi bővítés miatt: hegységeire épülő számtalan vízerőműve miatt nem szorul rá, hogy atomból állítson elő villamos energiát. Az energiamix képlet harmadik igen fontos eleme az energia ára.

Ha olcsóbb, sok ország, beleértve Magyarországot, importálja az energiát – például északról villamos energiát. Sokszor egyszerűen jobban megéri, mintha hazai gázerőművek állítanák elő.

A zöld átállás sokba kerül, különösen azoknak, akik energiamixjében a fosszilis energia a meghatározó. Ilyen Lengyelország, ahol a szén aránya 70% felett van, s ahol nem is terveznek gyors átállást a költségek, infrastruktúra, stb. miatt. Persze vannak, akik költségek ide vagy oda, a nehezebb utat választják. Németországban az atomenergia kivezetését és a megújulók arányának javítását támogató Energiewende program árát a lakosság fizette meg, akik rezsijébe beépítették az átállás költségeit.

                                                                                                                              Forrás: MEKH

A hazai villamosenergia-termelés is tükrözi az elmúlt évek zöld törekvéseit, piaci változásait. A fogyasztók pedig, mint minden más területen, árérzékenyek.

„Megfigyelhető a földgáz kismértékű növekedése a lakossági szektorban, kiváltva így jelentős mértékű tűzifa-felhasználást”, mondta lapunknak Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa a hazai energiamix főbb trendjeinek alakulásáról az elmúlt 4-5 évben.

(Mivel 2019-es adatok csak korlátozottan és aggregált szinten állnak rendelkezésre, csak a főbb trendek levonására van lehetőség).

„Ez részben annak köszönhető, hogy a tűzifa (és a szén) ára növekszik, miközben a földgáz ára változatlan ezen időszak alatt, így a háztartások egy része elkezdett a tűzifáról földgáz-felhasználásra át/visszaállni.” A fentiekből következik, hogy a megújulóenergia-felhasználás stagnál, 2015-től inkább csökkenő tendenciát mutat. A nagymértékű lakossági tűzifa-felhasználást nem képes ellensúlyozni a növekvő napenergia, és a bioüzemanyagok felhasználása sem, mondja a szakértő.

                                                                                                                                Forás: MEKH

A szén-gáz helyettesítés térnyerése az európai piacokra is jellemző volt. A 25 €/t szint körül ingadozó CO2 árak és a csökkenő szén és földgázárak eredőjeként romlott a szén és lignit, és javult a gáztüzelésű erőművek versenyképessége, írja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavalyi árampiaci monitoring riportja. E folyamatok a hazai termelés szerkezetének átalakulásában is tükröződtek.

„A szénfelhasználás is jelentős csökkenő tendenciát mutat, a lakossági szegmensben és az erőművi (Mátrai Erőmű) felhasználás csökkenése okán is”, mondja Mezősi. „Ez utóbbiban döntő szerepet játszik, hogy az ETS kvótaár [uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer]  tendenciózusan magas szinten van (25-30€/t), amely a Mátrai Erőmű rövid távú nyereségességét is erőteljesen veszélyezteti.”

S bár az utóbbi néhány évben a haza gáztüzelésű erőművek jelentősen növelték termelésüket, az új szlovák-magyar, 2021-re tervezett határkeresztező kapacitásbővítés erőteljesen negatívan hat a versenyképességükre, mondta Mezősi hozzátéve, hogy a leírt tendenciák még a koronavírus előtti állapotokat tükrözik, a gazdasági visszaeséssel ezek a folyamatok teljesen megváltozhatnak.