Rekordmértékben nőttek a beruházások
ElemzésekFolytatódott a beruházások szárnyalása: a harmadik negedévben 12,4 százalékkal bővültek a beruházások az előző ávhez képest. A növekedést elsősorban a vállalati szektor mozgatta. A különböző ágazatok közül az agrárszektor fejlesztéseinek volumene nőtt a legjelentősebben. A beruházási dinamika éves szinten idén elérheti a 7 százalékot.
Alacsony volt a bázis, de így is biztató a trend
A harmadik negyedévben is folytatódott a beruházások dinamikus növekedése a KSH friss adatai szerint.Az előző év azonos időszakához képest 12,4 százalékkal bővültek a beruházások. Fontos kiemelni, hogy a bázisul szolgáló 2020. harmadik negyedévet jelentősen érintették a koronavírus okozta negatív gazdasági hatások. A szezonálisan kiigazított beruházási teljesítmény az előző negyedévhez képest is bővült 1,8 százalékkal.
Az építőipar jól húzott
Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított értéke 3,6 százalékos emelkedéssel rekord szintet ért el, viszont a gép és berendezés beruházások 1,7 százalékos csökkenést mutatnak a második negyedévhez képest.
Forrás: KSH
A nemzetgazdasági beruházások növekedése, az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is főképp a vállalati szektornak köszönhető. A beruházások 57 százalékát a legalább 50 főt alkalmazó vállalkozások adták. A fejlesztéseik volumene meghaladta a 22 százalékot.
Forrás: KSH
A legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult hozzá az emelkedéshez. Ez a szektor 25 százalékkal tudta növelni a fejlesztései mértékét.
A legdinamikusabban a mezőgazdaság beruházási volumene bővült. Az ágazat a korábbi negyedévek visszaesése után 37 százalékos növekedést tudott produkálni.
Forrás: KSH
Visszafogottabb állami és önkormányzati beruházások
A beruházásokhoz a költségvetési szervek fejlesztései 13 százalékkal járultak hozzá. A bázisidőszakhoz képest az önkormányzatok és a központi szervek egyaránt csökkentették a beruházásaikat.
A beruházások értéke és volumenváltozása nemzetgazdasági ágakra lebontva:
Forrás: KSH
7800 milliárd forintnyi fejlesztés
Varga Mihály pénzügyminiszter a beruházási adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a 12,4 százalékos éves alapú emelkedés, azt jelenti, hogy 7800 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg kilenc hónap alatt az országban.
Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta a 2010-es 20 százalékról 27 százalék fölé emelkedett mostanra, ezzel az adattal az ország uniós szinten az elsők között van - húzta alá.
A tárcavezető így nyilatkozott a rekordmagas beruházási adatokról:
Az előző negyedévben is kiugróan jól alakultak a beruházási adatok. A gazdasági nyitásnak és az alacsony bázisnak köszönhetően, az első negyedévben tapasztalható visszafogott növekedés után 10 százalékot meghaladóan nőttek a beruházások az előző év azonos időszakához képest a második negyedévben.
A bővülést elsősorban nem az állami, hanem a vállalati beruházások hajtották, illetve a lakossági beruházások is bővültek.
Jövőre érhetjük el a maximumot
A beruházási dinamika idén elérheti a 7 százalékot és jövőre érheti el a maximumát, akár több mint 11 százalékot is. Ezután a növekedés üteme 2022-ben és 2023-ban elsősorban a bázishatásnak köszönhetően várhatóan mérséklődni fog, de a Danube Capital elemzői szerint a bővülés biztosan tovább folytatódik majd.
A szakértők szerint negatív kockázatot jelenthetnek a beruházásokra az ellátási láncok problémái, a megugró energiaárak és az újabb járvány hullám felfutása. Ez utóbbi jelentősen visszavetheti az épp helyreálló lakossági fogyasztást, ami a vállalkozások bevételeinek újbóli csökkenésével járhat ezért mérsékelheti a cégek beruházásait.
Az ellátási láncok helyreállására a közeljövőben valószínűleg nem lehet számítani.
Stabil a hazai hitelpiac
A jövőre nézve javítja a kilátásokat, hogy stabil a hazai hitelpiac, és jól működik a hitelezés. A vállalatokat jelentősen segítik a beruházások megvalósításában az államilag támogatott hitelkonstrukciók is.
Az MNB előrejelzése szerint a vállalati és a lakossági beruházások továbbra is bővülni fognak, viszont az állami beruházások mértéke várhatóan enyhén mérséklődni fog az építőipari kapacitások problémái és az adminisztratív akadályok miatt.