A határon túli magyaroknál nagyobb a derűlátás? Beszédes rangsor került elő
ElemzésekA külföldi működőtőke-állomány a régiós országokban már az EU-s átlag harmadát sem éri el. Így egyre fontosabbá válik, hogy a szomszédos országok együtt tudjanak működni, és képesek legyenek hálózatokat kialakítani.
A határontúli magyar vállalkozói közösségek gazdasági hangulatát, és fejlődési lehetőségeit vitatták meg a szakértők a 62. Közgazdász-vándorgyűlés kelet-közép-európai szekciójának kerekasztal-beszélgetésén.
2022-ben a külföldi működőtőke-állomány Magyarországon 10.085 euró/fővel kiemelkedőnek számított a szomszédos országokhoz képest. Hazánkat Szlovákia közelítette meg, 9.894 euró/fővel, míg Szerbia (7.416 euró/fő) és Románia (5.731 euró/fő) a régióhoz képest is lemaradtak. Azonban az Európai Uniós, 31.422 euró/fős átlagtól messze lemaradtak a régiós országok.Volt egy időszak, amikor olcsó munkaerővel, olcsó erőforrásokkal, viszonylag jó infrastruktúrával, és magas szintű tudással versenyeztek a régiós országok a nyugati tőkéért. Ez egyfajta vetélkedést indított a szomszédos országok között, ami feszültségeket is teremtett.
Ugyanakkor most elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahol a régión belüli együttműködés, és hálózatosodás jelentheti a megoldást
- hangsúlyozta a régiós országok együttműködésének fontosságát Balog Ádám alelnök, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Magyar Közgazdasági Társaság Kelet-Közép-Európai Szakosztályának elnöke.
A határon túli területeknek Magyarország egy nagyon fontos együttműködési övezet. Azonban fordítottan már lényegesen kezd megváltozni a szituáció, mert a magyar vállalatoknak mostanra Németország és Ausztria jelentik a fő piacokat.
Az Economic Sentiment Index (gazdasági hangulatindex) Magyarország esetében nem mutat kedvező képet, jelenleg -12,3 ponton áll a teljesítményünk. Románia optimistább eredményt ért el a gazdasági hangulatindex mérésein, ahol -0,3 pontot kapott.Az általunk mért konjunktúraindex alapján, a vizsgált országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a vállalkozói közösség véleménye, itt -21,2 pontra zuhant a végeredmény. Ezt követik a vajdasági magyar üzletemberek, -0,5 ponttal.
A legoptimistább kilátásokkal az erdélyi vállalkozók rendelkeztek (3,3 pont)
- tolmácsolta a magyar vállalkozói közösség véleményét Nagy Károly elnök, Romániai Magyar Közgazdász Társaság.
A 2023. novemberi adatok alapján, a romániai vállalkozókhoz képest (-0,3 pont), az erdélyi magyar vállalkozók üzleti hangulata derűlátóbb képet fest, 3,3 ponttal. Ezzel szemben a vajdasági magyar vállalkozó közösség (-0,5 pont) enyhén borúlátóbbnak mutatkozik Szerbia teljes vállalkozói populációjához (3,3 pont) képest.
A vajdasági magyarok száma drasztikusan lecsökkent az elmúlt évtizedben. Míg 2011-ben 250.000 főre volt tehető a népességük, addig a legutóbbi népszámlálás során már csak 184.000 főt számláltak. Ennek a számottevő csökkenésnek, az egyik oka lehet a negatív természetes szaporulat, de a migráció, és az asszimiláció is erősen hozzájárul a folyamathoz.
A Prosperitati Alapítvány a vajdasági magyarok helyzetén igyekszik javítani.
A szervezet összesen 58 pályázatot írt ki 2016 óta. Ezek a támogatások főként a falusi házak és termőföldek vásárlását, a vállakozások, és a turizmus fejlesztését érintették. Az alapítvány eddigi munkája során 5.300 hektár termőföld megvásárlását, 1.200 új otthon teremtését, és 667 vállalkozás elindítását segítette.
-számolt be a vajdasági magyarokat támogató intézkedésekről Ralbovszki Gyetvai Tímea elnök, Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság.
Az MKT elnökök kerekasztaláról készült teljes felvételt az alábbi linken tekintheti meg.
