A kereskedők fizethetik meg az élelmiszerárak maximálása miatti veszteségeket

Nem határoz meg egységes hatósági árakat az alapvető élelmiszereknél a kormány, hanem az élelmiszerkereskedőknek külön-külön, üzletenként kell visszaállniuk azokra az árszintekre, amelyeket 2021. október 15-én a kijelölt termékeknél alkalmaztak. A napokban jelenik majd meg az a rendelet, amely a hatósági ármaximálás részleteit tartalmazza.

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a január 12-i kormányülés után egy facebook-os videóüzenetben jelentette be, hogy a kormány az élelmiszerárak emelkedése miatt hatféle alapvető élelmiszerkategóriában - a kristálycukornál, a búzafinomlisztnél, a napraforgó-étolajnál, a sertéscombnál, a csirkemellnél-csirkefarhátnál és a 2,8 százalékos tehéntejnél – maximált hatósági árakat vezet be.

A döntés azt jelenti, hogy e termékek árát a kereskedőknek február elsejétől vissza kell állítaniuk a tavaly október 15-én alkalmazott árszintekre. A kormány az intézkedést egyelőre várhatóan három hónapra vezeti be, vagyis az május elsejéig lesz érvényben.Az árstop a fogyasztói árakat érinti, azaz a kabinet ahhoz ragaszkodik, hogy ezek rendeződjenek vissza a boltok polcain.

A kereskedők a hatósági árak bevezetésére hivatkozva nem változtathatják meg – nem csökkenthetik – szerződéseikben szereplő beszerzési áraikat, így a fogyasztói árak mérséklését nem háríthatják tovább az élelmiszeripari cégekre, illetve közvetve a mezőgazdasági termelőkre.

Ezzel párhuzamosan viszont felmentést kapnak a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma alól, mert előfordulhat, hogy mostani beszerzési áraik magasabbak október 15-i értékesítési áraiknál (és az ilyen esetek előfordulását a törvényi rendelkezések normál esetben tiltják, hogy a kereskedők ne hirdethessenek irreális vevőcsalogató akciókat, és ezzel ne indíthassanak be indokolatlan árcsökkenési spirált a hazai élelmiszerpiacon).
Az új szabályozás értelmében elsősorban a kereskedőknek kell lemondaniuk profitjuk egy részéről, hogy a kormány döntését végrehajthassák. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető Miniszter a tegnapi kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a kiskereskedelmi profit egy évben 140-150 milliárd forintot tesz ki, míg a mostani intézkedés hatása nem éri el a 20 milliárdot sem.

Ezzel rövid távon alaptalanná válhatnak azok az ágazati aggodalmak, amelyek szerint egy ilyen ármaximálás (árcsökkentés) végső soron az agrárgazdasági szereplőket – a mezőgazdasági termelőket és az élelmiszeripari cégeket – hozná nehéz helyzetbe.

Hosszabb távon azonban a hatósági árak már egyértelműen kedvezőtlenek lehetnek az agrárszereplők számára, mivel az érintett termékkörben megakadályozhatják az átadási árak növelését a mai árszintekhez képest, ha ezt a tovább folytatódó általános alapanyagdrágulás és termelésiköltség-emelkedés ezután is szükségessé tenné.

A hatósági áras rendszer pillanatnyi nyertesei a fogyasztók lehetnek, és nem kétséges, hogy e megfontolás motiválta leginkább a kormány elhatározását is. Nem lehet azonban arra számítani, hogy az egyes termékeknél nagyon nagy árvisszarendeződések következnek be.

Az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai azt mutatják, hogy például a BL55-ös búzafinomliszt kilónkénti fogyasztói ára 257,67 forint volt 2021. október 11-17. között, míg az utolsó ismert, december 20-26-i adatok szerint 280,75 forintot ért el, vagyis az akkori különbség mintegy 23 forintot tett kit.

A csont nélküli sertéscombnál pedig éppenséggel fordított volt a helyzet, mivel az AKI október 11-17. között 1555,83 forintos kilónkénti átlagárat mért, a december 20-26-i időszakban viszont – összhangban a hazai sertéságazatot is sujtó európai túltermelési válsággal – már csaknem 100 forinttal kevesebbet, 1457,20 forintot.

Valószínűsíthető, hogy az ármaximálás a legtöbb esetben 5-10 százalékos mértékben, termékegységre vetítve 10-100 forintos nagyságrendben változtathat az árakon, bár az is kétségtelen, hogy az érintett árukörökben a további áremelkedéseket is megakadályozhatja.

Gulyás Gergely szerint az eddigi kormányzati árintézkedések összességében két százalékkal csökkenthetik az inflációt.

Egyelőre kérdéses ugyanakkor, hogy a kormány milyen eszközöket kíván bevetni annak érdekében, hogy a kereskedők az új élelmiszerpiaci rendelkezéseket betartsák.

A helyzetet bonyolítja, hogy a kijelölt termékeket sok élelmiszeripari cég gyártja különböző árszinteken, így minden üzletben más-más árakat kell kontrollálni az ott éppen forgalmazott árucikkeknél.

A Növekedés.hu információi szerint az ellenőrzéseket a kormányhivatalok szervezetében működő fogyasztóvédelmi hatóság végezheti majd, a kormány pedig szigorú szankciókat – bírságot és boltbezárást – is kilátással helyez azokkal szemben, akik az intézkedéseknek nem tesznek eleget.Bár a kereskedők piaci pozíciói az érintett árucikkeknél átmenetileg romolhatnak, ágazati szakértők szerint jó üzletpolitikával előnyt is kovácsolhatnak az új helyzetből. Az alapvető élelmiszerek ugyanis vevőcsalogató „mágnestermékeknek” számítanak, és az üzleteknek most lehetőségük nyílik arra, hogy ezekre építve akár komolyabb akciókat is hirdessenek, és több fogyasztó becsábításával összességében – más árucikkek eladásával is - növeljék forgalmukat. 

Az első reakciók szerint az élelmiszergazdasági vállalkozásokat meglepte a kormány döntése, és majd csak a napokban megjelenő kormányrendeletből tájékozódhatnak a konkrét részletekről.

Mint a Növekedés.hu korábbi cikkéből kiderül, a piaci szereplők előzetesen számos aggályt fogalmaztak meg a maximált élelmiszerárak bevezetésével kapcsolatban, és most is attól tartanak, hogy a tartós ármaximálás nehezítheti emelkedő költségeik érvényesítését termékeik átadási áraiban. 
Mint ismert, Gulyás Gergely még tavaly decemberben beszélt arról, hogy a kormány vizsgálja a hatósági árak bevezetését a hazai élelmiszerkereskedelemben.

A tárcavezető akkor Szerbia példáját említette, ahol tavaly hasonló termékkörre léptettek életbe árstopot az élelmiszerdrágulás megfékezése érdekében.