Jó vagy rossz lenne a fogyasztóknak, ha maximálnák a tej, a kenyér és a hús árát is?

Rendkívül nehéz és összetett piaci helyzetet teremtene, ha az alapvető élelmiszereknél is maximálná a hazai fogyasztói árakat a kormány – reagáltak a Növekedés.hu-nak ágazati szakértők azokra a hírekre, amelyek szerint a kabinet – az üzemanyagok után - vizsgálja az árbefagyasztás lehetőségét az élelmiszergazdaságban is. Mint ismert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy közelmúltbeli Kormányinfón beszélt arról, hogy a kabinet foglalkozik az alapvető élelmiszerek árbefagyasztásának lehetőségével.
A téma annak kapcsán merült fel, hogy a szerb kormány nemrég úgy határozott, hogy a 6,6 százalékos, jelentős októberi infláció miatt megtiltja a kristálycukor, a tej, a napraforgóolaj, a liszt és a sertéshús árának emelését a következő két hónapban. A vállalkozások nem szállíthatnak az átlagosnál kevesebb árut sem a boltokba, és az intézkedések megszegéséért magas pénzbírságra számíthatnak, illetve eltilthatják őket a kereskedelmi tevékenységtől is Magyarországon hasonló tendencia érvényesül, hiszen a KSH felmérése szerint novemberben a berobbanó fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az élelmiszerek pedig összeségében 6 százalékkal drágultak.

Ezen belül az étolaj ára 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé 9,0, százalékkal növekedett, és egyedül a sertéshús ára maradt el 1,1 százalékkal az egy évvel ezelőtti árszinttől. Minden jó gyakorlatot szemmel kísérünk – fogalmazott a szerb döntésre utalva Gulyás Gergely, bár hozzátette azt is, hogy az élelmiszerárak befagyasztása nem lenne „túl piacbarát” intézkedés.

A Növekedés.hu információ szerint az élelmiszerárak maximálása egyelőre csak lehetőség szintjén merült fel a kormány előtt, így konkrét elképzelések nem születtek. A novemberi inflációs adatok ismeretében, egy-két héten belül dőlhet el, lesznek-e tényleges intézkedések.

Az árak befagyasztása a hazai fogyasztók szempontjából – azonnali hatásként - kedvező lépés lenne, de ágazati szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy később akár a várttal ellentétes hatás is érvényesülhetne az élelmiszerpiacon.

A cégek jelentős részénél ugyanis komoly gondot okozna, ha nem tudnák áthárítani költségnövekedéseiket, ezért kényszerűségbők visszafognák vagy leállítanák termelésüket, illetve belföldre szánt termékeiket a külpiacokon értékesítenék, ha ott jobb árakat tudnának elérni. Így az ármaximálás azzal a veszéllyel járna, hogy egyes alapvető élelmiszerekből átmeneti ellátási nehézségek, illetve hiánytünetek lépnének fel a boltokban, attól is függően, hogy a kormány az árstopot mennyi ideig tartaná érvényben. Ez pedig további drágulási hullámot generálhatna vagy fokozhatná a nem kívánt élelmiszerimportot a hazai piacon.

A csirketermelés gyorsan képes reagálni a piaci helyzetekre, ezért már kilenc-tíz hét alatt is jelentősen változhat a kínálat

– hangsúlyozta Bárány László, a kisvárdai-nyírkércsi Master Good csoport ügyvezető-tulajdonosa. Ha a hazai ágazati szereplők csökkentenék termelésüket, rövid időn belül is komoly hiány alakulhatna ki a piacon. A munkabérek, illetve az energia- és a takarmányárak emelkedése miatt a baromfiipari vállalkozásoknak is jelentős költségnövekedésekkel kell szembenézniük, ezért Bárány László szerint a fogyasztói húsárak maximálása legfeljebb abban az esetben merülhetne fel, ha ezzel párhuzamosan a feldolgozók pluszköltségeinek mérsékléséhez kompenzációt nyújtana az állam.

Az ágazati többletköltségek emelkedése a baromfiszektorban 25-30 százalékos árnövelést tenne szükségessé, de ebből eddig csak egyszámjegyű drágulás valósult meg, és karácsonyig már nem is várhatók érdemi árváltozások

– tette hozzá az ügyvezető. Az áremeléseket a kereskedelmi láncok is fékezik, mivel a baromfihúsokat Európa más országaiból is be tudnák szerezni, ha a hazai termékek tovább drágulnának. Az európai baromfipiacot ugyanis ma enyhe kínálati nyomás jellemzi, így ez önmagában is fékezi a további jelentős áremelkedéseket.

Ha a maximált árak lehetősége felmerül, a bevezetést a gabonaszektorban az alapanyagoknál kellene kezdeni – mondta Pótsa Zsófia, a feldolgozókat képviselő Gabonaszövetség főtitkára. A többi mezőgazdasági terményhez hasonlóan a búza is jelentősen drágult az utóbbi időszakban, és a termékpályán végiggyűrűzve ez az áremelkedés megjelenik a liszt- és a kenyérféleségek árában is. 

A búza tonnánkénti termelői ára november végén a csillagászatinak számító 100 ezer forintos határt is elérte, de a mai várakozások szerint további jelentős áremelkedés helyett stabilizálódás várható a piacon. Hasonló lehet a helyzet a liszt- és a kenyérféléknél is, ahol az elmúlt időszak alapanyagdrágulása jórészt már beépült az átadási és a fogyasztói árakba, ezért egy esetleges árbefagyasztás ezt már nem tudná megakadályozni, de árplafontól függően komolyan befolyásolhatná az egyes vállalatok költség-jövedelem viszonyait.

A tejpiaci vállalkozások elképzelhetetlennek tartják a maximált árak bevezetését – közölték a Növekedés.hu-val ágazati szakértők. Mind a tejágazatban, mind a gabonafeldolgozásban kérdéseket vet fel, hogy a vállalkozások számos olyan terméket állítanak elő, amelyek alapvető élelmiszernek minősülnek, így az ármaximálás potenciálisan sok áruféleségre terjedhetne ki, és ez az intézkedést túlságosan bonyolulttá tehetné.

A tejszektorban aggodalmat okoz az is, hogy a termékpálya a haszonállatok biológiai sajátosságai miatt lassabban alkalmazkodik a piaci változásokhoz, ezért az ágazati szereplőknek komoly veszteségeket kellene lenyelniük, ha az árak maximálása miatt nem tudnák érvényesíteni költségnövekedéseiket, de mégis fenn kellene tartaniuk a megkezdett termelési ciklusokhoz igazodó gazdálkodási tevékenységeiket.