A kínai megfigyelő technológia rajta tartja szemét a világon

Elemzések2020. júl 5.Növekedés.hu

A modern hadviselés egyre inkább egy technológia hangsúlyú irányba tolódik el, melyben a mesterséges intelligencia (AI) gyorsan előre törő terület. Felismerve, hogy katonai applikációkra használva még kritikusabbá válik, Kína jelentős összegeket invesztál az AI-ba. Stratégiai szintű bejelentéseiben Peking a következő generációs információs technológiákban játszott vezető szerepet célozta meg.

Kína a hazai fejlesztésű technológia exportjára helyezi a hangsúlyt, lehetővé téve a külföldi biztonsági rendszerekhez való potenciális hozzáférést. Az Egy övezet egy út kezdeményezés elősegíti ezt a törekvést, így lehetőséget kínál a befolyás növelésére. Kína a mesterséges intelligencia rendszerek egyik innovációs központja, különösen, ha a nemzeti biztonság és védelem fókuszú technológiákról van szó.

Az exportképes rendszerek olyan funkciókat foglalnak magukba, mint a tömeges megfigyelés és arcfelismerés, de az olyan integrált közös műveleti platformok is ide tartoznak, melyek nagy adatot és mesterséges intelligenciát használnak prediktív rendfenntartásra.

A pilóta nélküli légi járműveket, köztük a Wing Loong 2-t és a CH-4-t sikeresen exportálták az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába, Egyiptomba és Pakisztánba. Ezenkívül a globális vállalatok, a Huawei, a Hikvision vagy a ZTE is szorosan együttműködik más állami tulajdonú vállalatokkal annak érdekében, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia inferfészeket fejlesszék ki. Ezek a számítástechnikai eszközök 2019 végén több mint 230 várost értek el világszerte - olvasható a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet elemzésében.

Peking azon képessége, hogy ellenőrizze a hazai kutatási létesítményeket, tovább erősíti az exportálható technológiák fejlesztését, biztosítva fölényét az olyan versenytársakkal szemben, mint Oroszország vagy az Egyesült Államok.

Az USA egy kormányzati irányítású stratégiát próbált követni az AI kutatásban, mely azonban kedvezőtlenül hatott a biztonság előmozdítását megcélzó mesterséges intelligencia exportra, mivel a 2018. évi Exportellenőrzési Törvény (ECRA) korlátozta az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából létfontosságú feltörekvő technológiák kivitelét.

A korlátozás olyan környezetet teremtett, melyben sok nyugati vállalat attól tart, hogy elveszíti lehetséges hozzáférését a kínai piacokhoz. Az olyan vállalatokat és védelmi projekteket, mint a Palantirt vagy a Maven Projektet ért visszahatások visszafogják Amerikában a biztonsági alapú mesterséges intelligencia növekedését.

Kína AI-dominanciára való törekvése az ellátási láncokra is kiterjed. Ez tetten érhető a számítógépes teljesítmény, különösen a félvezetők fejlesztésében.

Kína 21,8 milliárd USD-t fektetett az iparba, fokozva a chip gyártásra tett erőfeszítéseit, melynek köszönhetően előrejelzések szerint a következő években kétszámjegyű lesz a növekedés.

Az ázsiai óriás önellátóvá igyekszik válni, lehetővé téve a teljesen hazai fejlesztésű rendszerek exportját. Kína terjeszkedése így a következő években is folytatódni fog, különösen, hogy a mesterséges intelligencia piac 2022-re várhatóan 50 milliárd USD-ra fog növekedni.

Az államok felismerték, hogy az AI automatizált rendszerek milyen potenciált rejtenek a képzett személyzet hiányosságainak pótlásában és a védelmi infrastruktúra átláthatóságának növelésében.

Számos afrikai, közel-keleti, dél-amerikai és ázsiai állam használ kizárólag kínai megfigyelő technológiát, melyhez a könnyű hozzáférhetőség, a vállalható költségek és a BRI következtében megnövekedett közvetlen külföldi befektetések is kétségkívül hozzájárulnak. Zimbabwe és a Fülöp-szigetek csupán két példája annak, hogy Kína hogyan használja a mesterséges intelligenciát más technológiákkal együtt arra, hogy befolyást szerezzen más államok külbiztonsága és kommunikációs rendszerei felett.

2018 közepén Zimbabwe bejelentette, hogy a Hikvision arcfelismerő technológiáját határellenőrzési célokra kívánja használni, tovább erősítve ezzel a kínai vállalat és az ország közötti kapcsolatot.

Zimbabwe negyedik legnagyobb városa, Mutare kísérleti terepe a Hikvision okos város koncepciójának is. A kínai befektetéseknek ezzel közel sincs vége, a tavalyi évben a CloudWalk Technology, melyet az USA szankciókkal sújtott az ujgurok ellen elkövetett emberi jogi jogsértések miatt, arcfelismerő terminálokat adományozott a zimbabwei kormánynak.

Ami a Fülöp-szigeteket illeti, a belügyminisztérium elindította a „Safe Philippines” névre hallgató megfigyelő-rendszert a Manila nemzeti fővárosi régióban.

A projekt keretében 12 ezer mesterséges intelligenciát felhasználó megfigyelő kamera kerül telepítésre a Huawei-vel és a China International Telecommunication and Construction Corporation-nel (CITCC) szoros együttműködésben, melyhez az ország 400 millió USD kölcsönt vett fel Kínától. Ez sokak szerint felveti Peking BRI-n keresztül gyakorolt adósságdiplomáciájának kérdését.

A Heritage Foundation szerint, ha gazdasági kémkedésről és külföldi befolyásolási műveletekről van szó, Kína jár az élen. Az amerikai agytröszt gyanítja, hogy Peking az Egy övezet, egy út kezdeményezést és a külföldi működőtőke beruházásokat más államok vezetőinek és üzleti szereplőinek megfigyelésére használja.

Csak Afrikában, a kínai állammal kapcsolatban lévő szervezetek 14 kormányzati intranetet építettek ki amellett, hogy legalább 35 kormánynak ajándékoztak számítógépeket.

Latin-Amerika kapcsán ugyancsak felmerült a gyanú, hogy az AI rendszerek a kínai hírszerzés eszközei lennének. A mesterséges intelligencia exportja Hugh Harsano szerint lehetővé teszi Peking számára, hogy tömegesen végezzen megfigyelést, különösen azokban az országokban, melyek részesei a BRI-nek. Ahogy a külföldi védelmi rendszereket illetően egyre nő az igény a mesterséges intelligenciára, úgy válnak a kínai fejlesztésű rendszerek részeivé más államok biztonsági apparátusának. A politikai befolyás és a gazdasági kémkedés potenciálja miatt az országoknak így óvatosan kell eljárniuk az ilyen rendszerek adoptálásakor.