A kockás füzettől az azonnali utalásig: a GIRO Zrt. 30 éve

Elemzések2019. szept 12.Fellegi Tamás

A zavartalan pénzforgalom a modern piacgazdaság egyik legfontosabb feltétele, ma már döntő részben elektronikusan, bankokkal együtt működve történik. A tranzakciók bankok közötti elszámolása és az ehhez szükséges feltételek biztosítása igen komoly kihívás, pláne, hogy közeleg az azonnali fizetési rendszer (átutalás 5 mp-en belül) megnyitása a lakossági ügyfelek részére. Ezt a feladatot végzi immár 30 éve a GIRO Zrt.

Rövid történet

A hatékony elszámolás szükségessége már a rendszerváltás előtt felmerült, a kétszintű bankrendszer létrehozása, a kereskedelmi bankok létrejötte idején. Előtte még csekély volt a számlaforgalom, a készpénz szerepe a lakossági ügyletekben szinte kizárólagos volt, a vállalatok pénzforgalmát pedig az MNB bonyolította. A kétszintű bankrendszerben azonban már meg kellett szervezni a bankok közötti elszámolást. Az előkészítés 1987-ben meg is kezdődött, nemzetközi tenderen szerezték be, Világbanki Phare projekt finanszírozással az első elszámolóházi rendszert a francia SG2 Rendszerház és a BULL kooperációtól.

A fejlesztés és az implementálás szakaszában, a politikai rendszerváltás, a COCOM megszorítások eltörlése, az új Intel chipek megjelenése, valamint az elszámolási módszer rendeleti megváltozása (kötelező fedezet ellenőrzés) olyan helyzetet teremtett, hogy hatékonyabb és gazdaságosabb megoldásnak ígérkezett, ha az elszámoló ház, a BULL rendszer szabványai és bizonyos telekommunikációs megoldásokra támaszkodva, de saját központi rendszer fejleszt. Az innováció 1994 év végén sikeresen zárult és megindulhatott a bankok közötti tranzakció forgalom elektronikus feldolgozása és elszámolása Magyarországon.

A Magyar Államkincstár intézményei (állami hivatalok, bölcsödék, óvodák, …) 1999-től csatlakoztak az elektronikus elszámolási rendszerhez, ami technológiai és üzleti előrelépést is jelentett. A GIRO fejlesztéseivel folyamatosan követte a technológiai fejlődést, amihez a banki igényeket is figyelembe kellett vennie. Ezen az úton haladva 2009. november 2-től egy technológiailag megújult rendszerrel szolgálta ki ügyfeleit az éjszakai elszámolási rendszerben. 

Az MNB által előírt törvényi kötelezettségnek eleget téve a bankokkal végzett megfeszített közös munkával 2012-ben az InterGIRO2 rendszer üzembeállításával megvalósult a napon belüli utalás 4 órán belüli lebonyolítással, amely 2015 szeptemberétől a korábbi 5 elszámolás helyett napi 10 elszámolással biztosította a pénzügyi rendszer hatékonyságát.

A következő lépés az azonnali fizetési rendszer elindítása lesz 2020 márciusban.

A GIRO munkájának rejtelmei

A GIRO Zrt. történetének néhány érdekesebb pontjáról és az előtte álló kihívásokról Demeter Anikó vezető szakértővel és Boros Zoltán senior elszámolásforgalmi szakértővel beszélgettünk.

Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogyan zajlott a munka, amikor az elszámolóház működése megindult. Ebben az időben nem létezett még az internet, és a számítógépes kapacitások is jóval kisebbek voltak.

PC, floppy, kézi irányítás

Demeter Anikó elmondta, hogy kezdetben a francia rendszer működött, de csak tesz-üzemmódban, így rengeteg munkát kellett a munkatársaknak elvégezni.  A GIRO Zrt. saját fejlesztésű rendszerénél a központban összesen 10 személyi számítógépen töltötték be és adták át a bankok tranzakcióit a központi rendszerbe. A bankok egy része pedig kihelyezett terminálok segítségével tudott küldeni / fogadni külön vezetékes összeköttetéssel. Ahol ez a technika nem állt rendelkezésre, ott floppyn küldték be az adatokat, vagyis az adathordozót fizikailag szállították be az elszámolóházhoz. Napi egy elszámolás volt, az eredményt floppyra kiírták, a floppykat pedig vissza kellett szállítani az adott bankokhoz. Az egy munkanapos (T+1) elszámolás ugyanakkor nagy eredménynek számított, mivel Európában sokáig sok országban 3-4 napos elszámolási rendszerek üzemeltek.  

Boros Zoltán elmondta, hogy az évezred első éveitől már a GIRO saját felügyeletű zárt hálózatán, a bankoknál kihelyezett, manuális operátori felügyeletet igénylő GIRO végpontokon (GIRO Interface Device = GID) keresztül folyt a kommunikáció a központi rendszerrel. 2008-tól a tranzakciók küldése automatizálásra került, a banki számlavezető és a központi elszámolómű zárt, elektronikus aláírással ellátott közvetlen, titkosított csatornán, emberi beavatkozás nélkül kommunikált egymással. A fizikai adathordozók szerepe megszűnt a banki kommunikációban, csak a posta által kivitt csekkek Magyar Postához juttatása során használtuk még a 2010-es évek elejéig. A bankoknak azonban mind a mai napig lehetősége van a náluk kialakult probléma esetén fizikai adathordozón behozni a GIRO telephelyeire és az itt kialakított végpont segítségével a tranzakciókat beküldeni az elszámolóműbe.

Kezdeti nehézségek

A GIRO feladatát az induláskor úgy határozták meg, hogy el kell számolni a bankok közti tranzakció forgalmat, a különböző átutalásokat a bankok közt el kell juttatni, kiszámolni a bankonkénti terhelést és jóváírást, erre szerződtek a franciákkal a szoftver megvásárlásakor, amely az elszámolást végezte, de számlapénz-átvezetéssel  nem foglalkozott.  A kiszámolt eredményt, a bankonkénti terhelési és jóváírási értékeket átadták az MNB-nek, a tényleges számlapénzmozgást ott végezték el a bankok számlái között. A francia rendszer ugyanakkor nem kapott információt arról, hogy van-e a banknak fedezete a napi ügyletekre az MNB-nél (nettó elszámolás).

Saját fejlesztés

1992-ben kész lett a BULL rendszer, de nem tudott elindulni, mivel a fedezetellenőrzés  nem volt megoldott. Végül a GIRO saját rendszert fejlesztett, így 1994-ben ezen indult meg a fedezetellenőrzéssel egybekötött (bruttó)  elszámolás.

Az egynapos utalási, azaz éjszakai elszámolási rendszerben a GIRO csak elszámolt, a tényleges számlapénz-mozgást az MNB bonyolította. Az MNB megadta naponta, mennyi fedezete  van egy-egy banknak.  Az adott bank ennek erejéig utalhatott, ugyanakkor azt az összeget is felhasználhatta, amit más bankoktól aznap kapott az utalások során. Ha nem volt elég fedezet így sem , akkor a fedezetlen ügyletei sorban álltak. Ha  másnap reggel sem volt meg a szükséges fedezet, fedezethiányra utaló indokkal visszautasították az ügyleteket.

A 2012-ben bevezetett napon belüli – automatán működő - utalási rendszerben a GIRO Zrt. MNB-nél vezetett „bizalmi” számlájára az elszámolás rövid idejére vezeti át az MNB a bankonként rendelkezésre álló fedezetet. Az elszámolás utáni záróegyenlegek is erre a számlára kerülnek, és az MNB innen utalja át az összegeket a banki számlákra. Így egy-egy elszámolási ciklusban legfeljebb 10 percig van a banki számlapénz a GIRO „bizalmi” számláján. Ez a művelet korábban naponta ötször, most már napi tízszer zajlik. Fedezethiány esetén a fedezetlen tranzakciók átgördülnek a következő ciklusba. A 10. ciklus végén viszont – a fedezethiányra utaló indokkal - visszautasítják őket. Ilyen problémák azonban alig vannak: napon belüli tovább görgetés igen ritkán fordul elő, olyan eset pedig nem is volt, hogy nap végén ne lett volna fedezete a banknak.

Azonnali utalás

A jelenlegi tervek szerint jövő márciusban induló azonnali utalási rendszerben az ügyfélazonosítás és fedezetellenőrzés után 5 másodperc lesz a tranzakció lebonyolítására, a nemzetközi tapasztalatok szerint ez másfél másodperc alatt lebonyolódik. Minden egyedi, 10 millió forint alatti elektronikus utalás kötelezően ebben a rendszerben fog bonyolódni. A bankok megtehetik, hogy más  megbízásaikat is itt adják meg, sőt, ha megegyeznek egy másik bankkal, a kettejük között a 10 millió forint feletti utalások is mehetnek.

Ha elindul az azonnali utalás, akkor három elszámolási rendszer fog működni: a napon belüli, az éjszakai és az azonnali. Az éjszakai rendszerben zajlanak a felhatalmazások és a beszedések, valamint az Államkincstár bizonyos műveletei (pl. nyugdíjak számlára utalása), a napközbeni rendszerben maradnak  azok a megbízások (leginkább a 10 millió fölöttiek), amelyek nem kerülhetnek az azonnali utalási rendszerbe.

Ügyfélazonosítás

Megkérdeztük, hogyan zajlik a küldő és fogadó ügyfelek azonosítása, és mi ebben a GIRO szerepe. Demeter Anikó elmondta, hogy az utalás minden adata, így pl. a számlaszám, az ügyfélnév és a közlemény is átmegy a GIRO rendszerén, ugyanakkor a rendszer ezeknek az adatoknak a tartalmát csak a szabványnak megfelelőség szerint ellenőrzi. Például a számlaszámnak szabványos formátumúnak, vagy IBAN számnak kell lennie (rendszertől függően), de a létezését csak a bank tudja vizsgálni. Az átutalást  fogadó bank feladata – többek között  - a számlaszám létezésének az ellenőrzése, aminek persze bele kell majd férnie az 5 másodpercbe, ami nyilván csak minden rendszer komponens esetén csak automatizáltan megy.

Eddig volt lehetőség arra, hogy a bankok – szükség esetén – vizuálisan átnézzék, ellenőrizzék a rendszerük által nem megfelelőnek talált fogadott átutalásokat. Az azonnali átutalási rendszerben azonban nem lesz ilyen lehetőség, a fogadott átutalást azonnal jóvá kell írniuk vagy vissza kell utasítaniuk.