A könnyen megszerezhető pénz, amiről már a taxisok és a háziasszonyok is beszélnek

Időről időre megjelennek olyan termékek, korunkban már leginkább befektetési eszközök, melyek ára, árfolyama egy adott időszakban huzamosabban emelkedik. Rendszerint valamilyen sztori is kötődik hozzá, leginkább technikai újítás, egy elképzelt jövőbeni fontos szerep, ami aztán vagy megvalósul, vagy nem. Minél tovább drágul a termék, vagy termékcsoport, annál többen lesznek nyugtalanok, hogy lemaradnak, és szaladnak felkapaszkodni a robogó vonatra.

A tulipánhagyma-őrület

A dolog jellegzetessége, hogy olyanok is érdeklődni kezdenek, majd számlát nyitnak és vásárolnak, akik sosem foglalkoztak ilyennel. A történelem első ilyen ismert esete a tulipánhagyma volt, amiről a polgárosodó és a kapitalista gazdaságot elsőnek megvalósító Hollandiában sikerült elterjeszteni, hogy kevés van belőle, ezért szaladni kell megvenni, egyre drágább lesz. 

Természetesen ez szamárság volt, hisz egy növényt mindig lehet szaporítani, így aztán az ár egy idő után csökkenni kezdett, majd összeomlott, a lufi kipukkadt.

Az első okosok meggazdagodtak, a nagy tömegek elbukták pénzüket.

Az ezredfordulós dotcom lufi

Ez a klasszikus történet utána sokszor megismétlődött, de kifinomultabb formában, rendszerint értékpapírokkal, azon belül is részvényekkel. Egy adott cégnek véges számú részvénye van (bár tőkeemelés, új kibocsátás mellett dönthetnek időként, és akkor több lesz), de az biztos, hogy önmagában a tulipánhagyma effektus nem valósulhat meg az eredeti formában.

Igen ám, de gyakran a történet vége mégis hasonló a tulipánhagymáéhoz. Rengeteg ilyen eset volt az idők során, de mi most csak az ezredfordulóig megyünk vissza, amikor csak 3-4 éve létezett a ténylegesen is bárki számára használható internet, de a hatalmas lehetőségek már látszottak benne, így divat lett internetes, technológiai és telekommunikációs részvényeket venni. 

A gond ott kezdődött, hogy egy idő után az egész világ rávetette magát ezekre a papírokra, melyek között több ma ismert is köztük volt, sőt, olyanok is, amelyek most is épp renkdívül divatosak. A baj az volt, ahogy az ilyen jellegű folyamatoknál mindig, hogy egy adott áron már

olyan drágák voltak a részvények, amit nem indokoltak már reális profitnövekedési lehetőségek az adott cégnél.

Szájára veszi a világ

Ez azonban a többséget ilyenkor nem zavarja, hisz ahogy André Kostolany, a 20. század híres magyar származású tőzsdése írta könyveiben: sokan felfigyelnek a lehetőségre, akik nem sokat tudnak a részvények értékeltségéről, a vállalati profitokról, arról, hogy végső soron, hosszabb távon mi határozza meg a részvények értékét. Ekkor mondta, hogy a háziasszonyok is az adott részényről beszélnek, a taxisofőrök is utasaikat kérdezik róla, netén az utasok a sofőrt. Mindenkinek van egy tippje, biztos forrása, terjed a pletyka, nő a lelkesedés.

A gyors árfolyamemelkedés még a tényleg jó cégek papírjainál is túlmegy az indokolt szinten, ráadásul gyakran sok gyenge cég papírját is felkapják, sőt, van, aki arra alapít céget egy-két alkalmazottal és egy történettel, hogy rásózza a nagyközönségre, akik elhiszik, hogy egy újabb internetrészvényről/kriptodevizáról van szó, mikor miről.

Sokan megégették maguk

Az ezredfordulós lufi kipukkadt, a legtöbb kedvelt részvény árfolyama tizedére, századára esett,

és csak kevés volt közülük, amely tényleg a siker útjára lépett, és valóban meghálálta a befektetői bizalmat, azt is igen hosszú idő alatt.

Hazai példa volt a Telekom (akkor Matáv), melynek 700-ról 2650 forintig emelkedett az árfolyama, majd leeresztett, és több mint 20 évig 250 és 500 forint között volt. Voltak ennél durvább esetek is, ahol az árfolyam tízszsresére emelkedett, majd egy év múlva ugyanoda visszaesett, ahonnan indult, később a céget felvásárolták, de árfolyama már sosem állt talpra.

Az új őrület

Most ismét kialakul egy divat, ami kezd lufivá alakulni (még nem tudjuk, melyik szakaszban van), de már sokan beszélnek róla. Még csak másfél éve, hogy megjelent a mesterséges intelligencia (MI), egy inflációs válság kellős közepén, de az új találmány valóban gyorsan fejlődik. A legnagyobb amerikai technológiai cégek, melyek a világpiacot utalják és szinte mindannyian találkozunk termékeikkel, szolgáltatásaikkal (Microsoft, Google, Facebook, Apple, Amazon) gyorsan fejlesztik és alkalmazzák az MI-t, de az igazi sláger, melynek terméke nincs a szemünk előtt, mivel azt alapvetően a többi nagy használja fel: a Nvidia.

Sokan azért ismerik, legalábbis akiket érdekel, milyen grafikus kártya van számítógépükben, különösen, ha videójátékokkal múlatják szabadidejük. Nekik szinte megkerülhetetlen a nVidia terméke, de az igazán nagy bevételt az hozza, hogy a Google és a többiek hatalmas tételben veszik a cégtől a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges csipeket.

Nvidia, 30 év, dollárban. Forrás: stooq.com

Nos, amint a grafikonon is látható, az árfolyam emelkedése 7-8 éve kezdett gyorsulni, az 5 dolláros szintről. Ekkor még a grafikus csipek hozták meg a sikert a cégnek, a mesterséges intelligencia hatása 2022 végén, 150 dollár körüli árfolyamnál kezdett jelentkezni. Vegyük figyelembe azonban, hogy eddigre pár év alatt a 30-szorosára drágult a részvény, vagyis már addig is nagyra nőtt. Azóta megötszörözte árfolyamát, különösen az idei év eddigi része kezd már ijesztően kinézni: az árfolyamalakulás a mánia jeleit mutatja.

Inkább túlárazott, mint sem

A cég ugyan szép nyereséget termel, de a részvényárfolyam az egy részvényre jutó nyereség 100-szorosa, noha 15-20 a szokásos érték már nem, vagy csak kicsit növekvő eredményű cégnél. Ez azt jelenti, hogy

a mostani árfolyam a jelenlegi nyereség 5-6-szorosára való növekedését árazza,

aminek meglehetősen bizonytalan a valószínűsége. Lehet, hogy a nagy vevők egy idő után megtelnek a csipekkel, nem kell több nekik ahhoz, hogy az MI-t fejlesszék, és akkor csak a leselejtezendők pótlására lesz szükség. Akkor pedig egy szinten megáll a növekedés, a részvény "fejőstehén" lesz, ami magas osztalékot fizet, az árfolyamból azonban hirtelen eltűnik a növekedési várakozás

Más szempontból is nehezül már az út felfelé: a jelenlegi részvényárfolyammal a cég teljes értéke közel 2000 milliárd dollár, ennél a szaúdi állami olajvállalaton kívül csak a Microsoft és az Apple nagyobb, 3000 milliárd dolláros értékkel. Ezeket már nehéz meghaladni, hisz összehasonlításképpen: a világ összes aranykészlete 20 ezermilliárd dollárt ér, a világ összes részvénytársasága 100 ezermilliárdot, melynek fel az amerikai piac, de például a német vagy a francia tőzsdéken lévő cégek összesen érnek 4-4 milliárd dollárt, vagyis alig többet, mint a NVidia kétszerese.

Magas lóról nagyot esni

Itt már az út felfelé limitált, bármekkora is most a lelkesedés: ahogy Kostolany mondta, ilyenkor a háziasszonyok vásárolnak, sietnek a lemaradók, az okosok már inkább zsebre teszik a nyereséget. A lehetséges árfolyamemelkedés talán maximum kétszeres, 4000 milliárd dollár fölé reálisan nem nőhet a cégérték. Lefelé viszont nagy az út: ha csak egy korrekció jön, akkor is bármikor felére eshet a részvény, ha egy komolyabb kiábrándulás, akkor akár negyedére, ötödére is.

A kockázat és a hozam aránya már nem jó, mondhatni: elment a hajó.

Meg lehet gazdagodni, csak nem akkor, amikor a többség gondolja

Természetesen utólag könnyű okosnak lenni: aki 7-8 éve látta meg a cég fejlődéséből adódó lehetőségeket, és akkor vett, ha még megvan neki a papír, valóban 100-szoros, 150-szeres áron adhatja el. A meggazdagodás tehát összejön, de csak keveseknek, akik jókor látják meg a lehetőséget, és ahhoz mérten vállalnak kockázatot. A nagy tömeg későn szalad, és rendszerint nem sok jut neki: sőt, sokan végül komoly veszteséggel zárják az ügyletet.

A mániában más részvényeket is felkaptak, például azokat, amelyeket a Nvidia részben birtokol, vagy akár a többi óriás technológiai céget. Lemaradó már nemigen van, a várakozások nagyok: ha valaki nagy pénzt akar keresni,

a piacot gondosan vizsgálva várni kell az olyan lehetőségre, mint a nVidia volt a múlt évtized közepén.