Új csúcson a világ legfontosabb tőzsdeindexe
ElemzésekPénteken örökös csúcsára emelkedett az S&P 500 index: erre ilyen gyorsan egy nagy válság végén még sosem került sor.
A hét utolsó kereskedési napján 4840 pontos értékkel örökös csúcsára emelkedett az S&P 500 index, amely az amerikai tőzsdéken forgó 500 legnagyobb vállalat részvényeit tartalmazza, de egyúttal a világ legfontosabb tőzsdeindexének is tekintik.
Négy éves hullámvasút
Az index az elmúlt 4 év válságidőszakaiban érthető módon többször nagyot esett az index, de gyorsan talpra állt. A járvány megjelenésekor, 2020 tavaszán összeomlottak a tőzsdék, miután teljes volt a bizonytalanság a világban. Egyrészt azonban látszott, hogy a járvány, ha nem is könnyen, de kezelhető, másrészt a nagyobb jegybankok összehangolt intézkedésekkel olyan pénzmennyiséget bocsátottak a piacokra, ami megmentette a világot egy, a 2008-ashoz hasonló helyzettől.
A tőzsdék ekkor nem csak megnyugodtak, de még abban az évben új csúcsra is értek,
ami logikus következménye volt a mértéktelen pénzkibocsátásnak. A fedezetlen pénz először hozamot keresett magának és főként a részvénypiacra áramlott, de az állampapírokat is vásárolták a befektetők világszerte.
Mindez 2021-ben is folytatódott, mivel az extra jegybanki pénzkibocsátás is fennmaradt a legnagyobb jegybankoknál: ekkor érte az S&P 500 index előző csúcsát, melyet most döntött meg.
Berobbanó infláció és satufék
Akkor azonban a rengeteg pénz már nem a befektetési piacokon jelent meg, hanem
az inflációt is fűteni kezdte, ami a fedezetlen pénzkibocsátás természetes következménye.
Erre jó okot szolgáltatott az ellátási láncok akadozása a járvány lecsengésekor, de utána a folyamat már önmagát gerjesztve zajlott az óriási pénzmennyiségnek köszönhetően.
A jegybankoknak 180 fokos fordulatot kellett tenniük: az indokoltnál tovább tartó rendkívüli monetáris lazaság után be kellett húzniuk a féket, hogy megállítsák a berobbanó inflációt. A legnagyobb pénzkobocsátást jelentő jegybanki eszközvásárlási programok, melyek során leginkább állampapírokat vásároltak, véget értek, majd megkezdődtek a kamatemelési ciklusok.
Egy év esés után fordulat
A részvényárfolyamok a monetáris szigorítás, azaz a pénz elapadása és az emelkedő infláció miatt zuhanni kezdtek, az S&P 500 index 4800 pont fölötti csúcsáról 3500 pontig esett egy év alatt. Ez nem tűnik kevésnek, de kisebb mértékű volt, mint jellemzően a válságokban vagy csak a nagyobb tőzsdei medvepiacok idején (hosszú eső időszak) lenni szokott. Elsősorban a vezető szektor, a nagy technológiai részvények árfolyama esett vissza a leginkább, bár ezek is eltérő mértékben.
A Tesla és a Meta (Facebook) értéke például egyaránt negyedére esett, ami már egy igazi összeomlás, de kiderült, hogy a túlzott értékvesztés végül csak egy remek lehetőség volt a beszállásra: mindkét részvény visszapattant tavaly, bár a Tesla már nem érte el korábbi csúcsát. A felpattanás nem csak ezekre a részvényekre terjedt ki, hanem az egész piacra: ez már mutatta hogy valami változik, és az adatokból rövidesen kezdett is látszani, hogy az infláció a legtöbb országban túljutott a csúcsán.
Befektetői optimizmus
A javulás aztán a tavalyi év folyamán viharos lett, és ezzel párhuzamosan a részvénypiacok is szárnyalásba kezdtek. Év végén még egy tankönyvi Mikulás-rali is lezajlott, és ezt egy kisebb korrekció után nagy idei januári emelkedés követett, ami most el is hozta a csúcsot a legnagyobb indexben, de a főbb európai tőzsdék is csúcsközelben járnak, sőt, a BUX-index is örökös csúcsán van.
A gazdasági helyzet a fejlett országokban sokkal gyorsabban javult, mint bárki várta, az infláció visszahúzódott. A piac gyors kamatcsökkentéseket vár a két legnagyobb jegybanktól, ezeket a várakozásokat azonban már hűtötték a jegybankelnökök, különösem az Európai Központi Bank esetében. A piac azonban szeret előre reagálni, akkor is, ha a várt esemény lassabban következik be, és az is látszik, hogy
a sok rossz hírt, a pesszimizmust már megunták a befektetők.
Alkalmazkodó gazdaság
Nem érdeklik már őket a háborús hírek, hisz minden konfliktusnál sokan kiáltanak világháborút, miközben a világgazdaság nagy része továbbra is jól működik, ráadásul alkalmazkodik az olyan váratlanul felmerülő eseményekhez, mint Európa leválása az orosz gázról, az ellátási láncok zavarai, de még a Szuezi-csatorna használatának átmeneti akadályozása sem okoz pánikot. A főbb szereplők tudják, hogy ez úgysem marad így, a világ nem hagyhatja, hogy egy terrorcsoport akadályozza a nemzetközi hajózást.
A hangulatot és a fundamentális gazdasági javulást így jól mutatja a legfontosabb index csúcsdöntése. A további emelkedésnek ugyanakkor egy ponton túl egy technikai tényező szabhat gátat: a jegybankok már, ha nem is nagy ütemben, de visszavonják az eszközvásárlási programokban kibocsátott pénzt, így a korábbiakhoz képest korlátosabb a tőzsdét éltető pénz mennyisége.