A koronavírus-járvány alatt is nőnek a vállalati betétállományok

Elemzések2020. aug 13.Növekedés.hu

Bár a koronavírus nagyon sok cég forgalmát jelentősen visszavetette, a karanténidőszak alatt a vállalati betétállományok mégis növekedtek. A cégek jelentősen visszafogták kiadásaikat és komoly tartalékolásba kezdtek. A fizetési haladékok miatt a lakosságnál, illetve a vállalatoknál maradt pénz később még okozhat gondokat.

A hazai vállalatok betétállományai szinte mérettől függetlenül emelkedtek a koronavírus alatt, vagyis a kis- és középvállalatoknál, de a nagyvállalatoknál is bővülés tapasztalható.

Pontos összesített számot azért nehéz mondani, mert a legfrissebb kumulált adat 2020. március 31-i, és ugyan nagyon lendületes növekedést mutat, de az nem is lenne reális, hogy a nagy lezárások (március 15-i hosszú hétvége) és a hónap vége között már leapadjanak a betétállományok.

Többet elárulnak a gyorsjelentéseket publikáló bankok számai, ahol az látható, hogy az első negyedév végétől a második negyedév végéig is nőttek a betétek.

Az OTP-nél az emelkedés az összesített betétállományban egyszámjegyű volt, de érdekesség, hogy miközben az év eleji 3639 milliárdos nagyvállalati betétállomány az első negyedév végére 3622 milliárdra apadt, az igazán „vírusos” második negyedévben már 3741 milliárd forintra emelkedett.

Az Ersténél pedig 19 százalékos volt a bázoshoz képest a betétállomány emelkedése, és bár a lakossági növekedés valamelyest intenzívebb volt, a vállalati sem maradt el érdemben.

Az átlag és a jótékony homály

Elöljáróban azt érdemes leszögezni, hogy amikor a bázishoz (2019. első félévének vége) képest akár 19-20 százalékos betétállomány növekedésekről olvashatunk, akkor az összesített szám sok egyedi tragédiát is eltakar.

Az a szállodacég, étterem, vagy rendezvényszervező, amelyiknek a második negyedévben semmilyen bevétele nem volt, definíciószerűen apasztotta a betétállományát, hiszen azért csak fizetett bért, karbantartási költséget, más szerződési kötelezettségekért is helyt állt. Igaz - mesélik a bankárok, még ez sem ilyen egyszerű, mert olyan is van, hogy a baj is emeli a betétállományokat.

Képzeljük el például, hogy valaki lecsap egy nagyon kedvezményes hitelre, amelyet a mentőcsomagok keretében ajánlottak fel, de közben tartalékol, mert hosszú válságra készül, könnyen lehet, hogy ő csak a mérlegfőösszegét növeli, vagyis egyszerre bővíti a hitelállományát és a betétállományát.

Az óvatosság

A fenti azonban mindenképpen egyedi eset, vagyis a nehéz helyzetből fakadó betétállomány esete.

Sokkal általánosabb az, hogy a vállalatok az óvatosság elve és a tartalékolás miatt rendelkeznek most több betéttel, mint három-négy hónappal korábban.

Itt körülbelül arra érdemes gondolni, hogy amennyiben egy cégnek megmarad a cash-flowja, vagyis továbbra is veszik az ügyfelek a szalámit, előfizetnek az internetre, fogyasztanak áramot, csak a cég már óvatosabban költi el a bevételeit.

A vállalatvezetők ugyanis félnek, elbizonytalanodnak. visszafogják a költségeiket, a kiadásaikat. Ha eközben azért még a bevételek nem apadnak, na ilyenkor is nőhet a betétállomány.

Gondoljunk a háztartásokra!

Ugyanezt tapasztalhattuk a családoknál is.

A lakossági betétállományoknál is ez történt, csak itt az okok még prózaibbak.

Akinek március és május között fennmaradt a munkahelye, és jöttek a fizetései, az azt vette észre, hogy elkezd megtakarítani, rég nem látott mértékben nőtt a folyószámlájának az egyenlege, vagy aki lekötötte a pénzt, annak a betétállománya.

Hiszen a fizetés még szépen megjött, de már nem ültünk be kávézni, ebédelni, mert otthon voltunk folyton és havonta egyszer tervezetten és tudatosan vásároltunk élelmiszert.

Nem mászkáltunk a városba és vettünk mindenfélét, ami szembe jött. A gyereknek nem volt edzése, nem kellett neki bérlet, de uzsonnára, vagy tízóraira sem kellett pénz, a feleségünk nem ment annyit a DM-be, nem parkolt, nem kávézott, nem ment fodrászhoz, a férjünk nem ment meccsre, sörözni, vagy moziba. nem nagyon volt mire költeni.

Meglesz a böjtje!

Ez volt a betéthízás fő oka a magánszektorokban, még csordogált be a pénz, de minden lefagyott, a cégek elhalasztották az autók lecserélését, megakadtak, kitolódtak az építkezések (lásd debreceni BMW esete).

Ám mielőtt pezsgőt bontanánk amiatt, hogy milyen óvatos a hazai vállalatvezetői réteg, és milyen csodálatosan alakult a betétállomány, azt se felejtsük el, hogy a betétállomány növekedésnek is meglesz a böjtje.

Részben az, hogy amikor nem dolgozik a pénz, nincs annyi fogyasztás és beruházás, akkor a reálgazdaságban az keresletcsökkenést, visszaesést jelezhet, részben pedig az, hogy a betétállomány mai emelkedése későbbi gyors fogyást is kódol.

És végül a moratóriumról

Mégpedig a hitelmoratóriumok miatt. A betétállományok emelkedésének van ugyanis még egy magyarázata.

Ha a fizetési haladék, ismertebb nevén a hitelmoratórium miatt a vállalatok (és persze a lakosság) egyenlege nem csökken a havi törlesztőkkel, akkor a betétek értelemszerűen még hízhatnak is.

Ám a most halasztó cégek és magánszemélyek (legyen mondjuk kerekítve 50 százalék az arányuk) később ezt majd kiegyenlítik azzal, hogy tovább törlesztenek, illetve nem csökkennek a korábban remélt menetrend szerint a törlesztőrészletek, vagyis visszatérve a betétekre, a moratórium most segíti a betétállomány duzzadását, de jövőre már az ellen fog dolgozni.