Mennyire vonzó befektetői szemmel ma Magyarország?

Elemzések2020. aug. 13.Harsányi Péter

A járvány miatt nagy volumenű, gyors forrásbevonásra kényszerült Magyarország, aminek következtében devizakötvényeket is kibocsátott az Államadósság Kezelő Központ. Az államadósság devizaaránya átmenetileg 19 százalékra emelkedett. Hazánk alacsony külső sérülékenységének, a korábbi évek fegyelmezett költségvetési politikájának és az MNB intézkedéseinek köszönhetően stabil maradt a kötvénypiac. Napjainkra visszasüllyedtek a korábban látott szintek közelébe az állampapírpiaci hozamok. Befektetői szemmel továbbra is vonzó célpont a hazai kötvénypiac. Mutatjuk miért.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében a kormány és a jegybank nagy volumenű gazdaságvédelmi intézkedések bevezetéséről döntött. A szükséges költségvetési mozgástér megteremtése érdekében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) devizakötvényeket is kibocsátott.

Gyorsan és nagymennyiségben a devizakötvények segítségével vonható be forrás úgy, hogy közben a forint államkötvénypiacon ne emelkedjenek meg jelentősen a hozamok.

A lépések hatására az államadósság devizaaránya a tavaly év végi 17,3 százalékról idén június végére 19 százalékra emelkedett. Ez az érték ugyanakkor benne van az ÁKK által meghatározott 10-20 százalékos célsávban. A lakossági állampapírok térnyerésével pedig hosszú távon fennmaradhat a devizaadósság csökkenő tendenciája.

Ezzel párhuzamosan a forint állampapír állomány 1200 milliárd forinttal növekedett. A központi költségvetés adóssága összesen 2171 milliárd forinttal emelkedett fél év alatt.

Forrás: ÁKK

Hozamok

Az MNB és a kormány összehangolt gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően megnyugodtak az intézményi befektetők és a hozamok visszasüllyedtek a korábban látott alacsony szintek közelébe.

A jegybank likviditásnövelő lépései, a fedezett hiteleszköz és az eszközvásárlási program egyaránt hozzájárult a kötvényhozamok süllyedéséhez. A Magyar Nemzeti Bank hiteles kommunikációja miatt ráadásul úgy normalizálódtak a kötvénypiaci hozamok, hogy gyakorlatilag kevesebb, mint az ötödét lőtte el eddig a jegybank a megcélzott 1000 milliárd forintos eszközvásárlási programjának. Azaz a jövőben is számottevő mozgástérrel rendelkezik az MNB.

Forintban denominált állampapírhozamok alakulása

Forrás: ÁKK

Szintén fontos pozitív jelzés a befektetők irányába, hogy a március közepe és április közepe közötti időszak után gyorsan visszaszűkült a 10 éves német és magyar kötvények közötti hozamkülönbözet, mely hazánk alacsony kockázatosságát jelzi.

Aukciók

A hatékony válságkezelő intézkedések tükrében az aukciókon is gyorsan normalizálódott a kereslet. A 10 éves kötvények aukcióin gyakorlatilag csupán március 12-én nem fogadott be ajánlatokat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezt követően az érdeklődés fokozatosan élénkült. Június végére a 10 éves kötvényeknél az aukciós fedezettség 1,97-re emelkedett, vagyis kétszer annyi ajánlat érkezett be, mint amennyit az ÁKK elfogadott.

Forrás: ÁKK

Kedvező múltbéli tendenciák

2014 és 2019 között Magyarország büszkélkedhet a második leggyorsabb GDP növekedési ütemmel az Európai Unióban. Ezen időszak alatt hazánk gazdasága évente átlagosan 2,1 százalékponttal gyorsabban bővült az uniós országok átlagánál.

Éves átlagos GDP növekedési ütem, 2014-2019

Forrás: ÁKK, Eurostat

Fontos kiemelni, hogy a növekedés széles bázison valósult meg, melyet nem kísért az államadósság megemelkedése vagy a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlása.

Adósság

Az adósságpálya leépülése is jelentős volt 2011 és 2019 között. Ez visszavezethető a dinamikus GDP növekedésre és a fegyelmezett költségvetésre.

A GDP arányos államadósság csökkenése figyelemreméltó volt régiós szinten. A hasonló, BBB hitelminősítéssel rendelkező feltörekvő országok eladósodottsága ráadásul növekedett ezen időszak alatt.

GDP arányos bruttó államadósság változása (bázispont; 100 bázispont = 1 százalékpont)

Forrás: ÁKK

További pozitívum, hogy hazánk nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, a bankok, a lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása a GDP arányában a 2012-ben látott 50 százalékról 10 százalék alá mérséklődött tavaly.

CDS felárak

A csődkockázat ellen védő CDS felárak is jelentősen mérséklődtek Magyarország csökkenő sérülékenységével együtt. A CDS feláraink a lengyel szintek közelébe süllyedtek. Ugyanez igaz a 10 éves lejáratú kötvénypiaci hozamokra.

CDS felárak és a 10 éves állampapírpiaci hozamok változása 2020 és 2011 között

Forrás: ÁKK

Inflációs pálya

Befektetői szemmel nézve az egyik legfontosabb szempont, hogy stabilan és kiegyensúlyozottan alakuljon az inflációs pálya. Magyarországon az MNB céljával összhangban alakul a fogyasztói árindex, mely 2022 végéig 3 százalék közelében navigálhat.

Inflációs pálya múltbeli és várható alakulása

Forrás: ÁKK

Devizatartalék

Ugyan 2015 óta csökkent az MNB devizatartaléka, ezt azonban a rövidlejáratú külső adósság süllyedése kísérte. Ebből kifolyólag a devizatartalék / rövidlejáratú külső adósság mutató összességében emelkedni tudott, amely növeli Magyarország védettségét.

Devizatartalék és a rövidlejáratú kölső adósság alakulása

Forrás: ÁKK

Államadósság futamideje

Az elmúlt két évben pozitív fordulat következett be az államadósság lejárati szerkezetében. Egyaránt meghosszabbodott a forint- és a devizaadósság átlagos hátralevő futamideje, aminek fényében csökkentek a megújítási kockázatok.

Államadósság megújítási ideje (teljes adósság – lila; forint adósság – kék; devizaadósság – barna)

Forrás: ÁKK

Háztartások

A lakosság válságállóságát érdemben javítja, hogy a lakosság megtakarítási rátája uniós szinten is magas értékeket mutat. A ráta emelkedéséhez a lakossági állampapírok térnyerése nagyban hozzájárult.

Háztartások megtakarítási rátája, 2018

Forrás: ÁKK, Eurostat

Ezenfelül a lakosság GDP arányos hitelállománya mindössze 15 százalék, amely nagyságrendekkel alacsonyabb a visegrádi országok és az Európai Unió átlagánál. Egyáltalán nem beszélhetünk túlzott mértékű eladósodottságról.

Bankszektor

A nem teljesítő hitelállomány ráta drasztikus csökkenésen ment keresztül az elmúlt évtizedben. A mutató tavaly év végén mindössze 5 százalékon állt. Ezzel párhuzamosan a bankszektor tőkemegfelelése erős, a tőkemegfelelési mutató 15 százalék felett alakult. A hazai bankrendszer meglehetősen stabil lábakon áll.

Tőkemegfelelési mutató (lila) és a nem-teljesítő hitelállomány ráta (barna) alakulása

Forrás: ÁKK

A hitelminősítők is reagáltak

A fenti kedvező folyamatokra a nagy nemzetközi hitelminősítő intézetek is reagáltak hazánk adósságbesorolásának megemelésével.

Magyarország adósságbesorolása

Forrás: ÁKK

Magyarország alacsony kockázatossága és a kiegyensúlyozott inflációs pálya miatt az intézményi befektetők továbbra is előszeretettel vásárolják a magyar állampapírokat. Az erőteljes kereslet hatására pedig számottevően csökkennek a kötvénypiaci hozamok és az állam kamatkiadásai.