Mekkora átrendeződést okozott a járvány a lakossági és vállalati megtakarításokban?

A lakossági és vállalati betétálllomány, illetve a vállalatok államapír-állományával és beruházási hiteleivel kapcsolatban az alábbi témakörökben kértük ki az OTP, az MKB, a CIB és a Takarékbank véleményét:

• Növekedett-e az elmúlt hónapokban a lakossági és vállalati ügyfelek betétállománya?

• Miként alakult a lekötött és a nem lekötött lakossági betétállomány?

• Bővült-e a vállalati ügyfelek likvid, rövidebb lejáratú állampapír-állománya, illetve látható-e komolyabb tartalékolás a vállalati ügyfelek részéről?

• Milyen tendencia figyelhető meg a vállalatok beruházási hitelei kapcsán, látható-e élénkülés e téren?

OTP Bank

A lakossági betétállomány az elmúlt hónapokban az előző évek trendjéhez hasonló mértékben növekedett, kivételt a március és április hónap jelentett, amikor a járványhelyzet miatt többen a betéteket részesítették előnyben, így az értékpapírokból a betétek irányába történő átcsoportosítás volt tapasztalható.

Az elmúlt 1-2 hónapra visszatekintve ugyanakkor megállapítható, hogy megindult a betétek felől az értékpapírok felé történő visszarendeződés folyamata.

A vállalati ügyfelek körében a közép- és nagyvállalati betétállomány stagnál. Az OTP Bank tapasztalatai alapján a járvány hatására a gazdasági társaságok finanszírozási kereslete az elmúlt hónapokban az átmeneti fizetési nehézségekre is megoldást kínáló kölcsönök irányába tolódott el.

Ennek megfelelően a hitelintézet gazdaságélénkítő programokra épülő konstrukciói közül az ügyfelek több mint fele a szabad felhasználású, forgóeszközhiteleket kereste, mint a Széchenyi Likviditási Hitel, és az NHP Hajrára épülő Új Forrás forgóeszközhitel.

Emellett az igénylők több mint 43 százaléka beruházáshoz keresett forrást.

Ágazati eloszlás szerint a kereskedelem és gépjárműjavítás területéről érkezett a legtöbb igénylés, majd az ingatlanügyletekhez kapcsolódóan, harmadikként pedig a mezőgazdasági vállalkozásoktól. Az is jól látható, hogy a törlesztési moratórium lehetőségével élő cégvezetők közül is sokan döntöttek úgy, hogy kiváltják korábban felvett hiteleiket valamelyik nemrég kialakított – támogatott kamatozású, rugalmasabb feltételeket biztosító – konstrukcióra.

Takarékbank

A lakossági betétállomány nőtt március óta, áprilisra elérte a pandémia előtti (februári) szintet.

A lakossági betétállomány azóta enyhe növekedést mutat, a tavalyi szintet is meghaladva. A vállalati ügyfelek betétállománya 2020 első két negyedévében folyamatosan nőtt, a betétek jelentős része a kkv-szegmensből érkezett. A likvid, rövidebb lejárató állampapír-állomány az év elején stagnált, utána kicsit nőtt, jelenleg kisebb csökkenés tapasztalható. A Takarékbanknál nem látható extrém, szokatlan tartalékolás a vállalatoknál, melyek a szokásos üzletmenettel működnek.

CIB Bank

A CIB Bank tapasztalatai alapján a nem lekötött betétek, azaz a számla és betétszámla betétek állománya dinamikusan, mintegy 10 százalékkal nőtt. A lekötött betétek állománya viszont minimálisan csökkent.

A CIB Banknál a vállalati szektor összesített betét-, alap- és kötvényállománya nem változott érdemben április óta. Májusban csökkenés volt tapasztalható, de június-július folyamán az állomány „visszaépült”. Az állomány szerkezetében volt egy kis változás.

Egyrészt a látra szóló és a lekötött betétek állománya együtt közel 5 százalékkal csökkent, és a lekötött betétek növekedése minimálisan tudta ellensúlyozni a látra szóló betétállomány csökkenését. Másrészt az alapokban lévő pénz májusi visszaesése után júliusra az áprilisi szint fölé tornázta vissza magát. Harmadrészt az állampapírok állományában egyértelmű, de nem túlzott növekedés látható. Effektív „tartalékolás” nem tapasztalható a cégek részéről, óvatosak, nem költenek, de kifejezett megtakarítási hangulat nem érzékelhető.

Az NHP Hajrá hitelkonstrukcióra az NHP fix terméket meghaladó mértékű érdeklődést tapasztalható. A CIB Banknál elsősorban a mikro-, kis- és középvállalatok keresik a terméket, a legnépszerűbb lízingcélok között továbbra is a kishaszongépjárművek, a mezőgazdasági gépek, az ipari és termelőberendezések állnak.

Hitelek esetén a forgóeszköz-finanszírozás iránt látható fokozott érdeklődés, ezáltal kedvező forrás biztosítható akár a vállalat tevékenységének újraindításához, akár a növekedéshez.

A CIB Lízing a koronavírus-járvány miatt bevezetett NHP Hajrá konstrukciótól is azt várja, hogy a vállalkozások folytatni fogják fejlesztéseiket. Az NHP Hajrá nagy lökést adhat az agrárium finanszírozási szükségletének, hiszen ebben a szektorban folyamatos a fejlesztési igény, függetlenül a járványhelyzettől.

A CIB Lízing piaci részesedése az NHP fix termékből közel 8 százalékos volt, az eddigi szerződéskötések és folyósítások lendülete alapján az új NHP Hajrában reális cél a 10 százalék feletti piaci részesedés.

Az NHP Hajrá forgóeszközhitelt a CIB Bank az új Garantiqa Krízis Garanciaprogrammal is nyújtja, mely kedvezőbb kezességvállalási díjjal jár, így a futamidő során akár több százezer forintot spórolhatnak az ügyfelek.

Összességében az előző évekhez hasonló hitelezési dinamikára számít a CIB Bank az idén is, a koronavírus-járvány hatását a Növekedési Hitelprogram és a beruházási hitelek kiegyensúlyozzák.

MKB Bank

Március 1-jét és július 1-jét összehasonlítva a lakossági betéti állomány reálértéken - az árfolyamok változatlanságát feltételezve - is 10 százalékot emelkedett úgy, hogy az egyébként is alacsony arányt képviselő lekötött betéti állomány tovább csökkent és a látra szóló betéti volumen tovább nőtt. Nominális értéken, a változó árfolyamokat figyelembe véve a növekedés 11 százalék.

A betétállományi tendencia pozitív, bár két körülményt érdemes figyelembe venni. Az egyik az MKB Bank sajátos piaci helyzete, mivel a tavaly év végéig ható EU előírások sikeres teljesítése a primer forrásállomány (ügyfélbetétek) jelentősebb csökkentését is szükségessé tette, amely a vállalások megszűnését követően organikusan visszaépül –  feltehetően a bankrendszeri átlagos növekedési dinamikát meghaladó ütemben és mértékben.

A tartalékolás minden bizonnyal szerepet játszik, de a vállalati megtakarítási ráta számos más körülménnyel is összefüggésben állhat. Így például a kialakult pandémiás helyzetben megváltozó termelési, értékesítési, készletezési, beruházási folyamatokkal, illetve a fiskális és monetáris politika negatív gazdasági hatásokat mérséklő programjai, likviditásbővítő intézkedései okán.

Az értékpapírokban történő megtakarítások kapcsán elmondható, hogy a lakosság továbbra is aktív vásárló, különösen a kockázatmentes, kedvező hozamú speciális lakossági állampapírok terén, a vállalati, intézményi szegmens preferenciái – főleg a bizonytalan gazdasági kilátások, ill. megnövekedett piaci volatilitás kapcsán – inkább a likvidebb betéti konstrukciókat preferálják az értékpapír megtakarítások helyett.

Egyértelmű élénkülés tapasztalható a vállalati ügyfelek hiteligénylésével kapcsolatosan. Mind a likviditást támogató, mind pedig a beruházási hitelek esetében elmondható, hogy szignifikánsan nőtt a vállalati ügyfelek hitelfelvételi kedve.

A krízistermékek esetében látható leginkább a növekedés, itt az MKB Bank rendre piaci részesedését meghaladó mértékben fogadott be hitelfelvételi kérelmeket és szerződött le vállalati beruházási hiteleket az elmúlt hónapokban.