A külföldi dolgozók tényleg elárasztottak minket? Mutatjuk hányan vannak
ElemzésekAz alkalmazásban álló külföldiek száma itthon 2020 óta majdnem a duplájára ugrott. Az új dolgozók nagy része Ázsiából érkezik hozzánk.
Budapesten a belvárosban ma már szinte ritkaságszámba megy, ha a nagy ételszállítóknál leadott rendeléseket, nem egy külföldi hozza ki. Emiatt a futárcégeket gyakran kapcsolják össze a külföldi munkavállalókkal, de csak azért, mert ők vannak szem előtt. Valójában más iparágban is egyre nagyobb a jelenlétük.
A hozzánk érkező filippínók közül például sokan az elektronikai iparban helyezkedtek el, de jópáran dolgoznak az autógyárakban is.
A körükben a turisztikai szektor is egyre népszerűbb. Arról is lehet hallani, hogy az egészségügyben, illetve különféle szociális intézményeknél is számítanak rájuk.
Mivel jelentős a munkaerőhiány itthon az utóbbi években a munkáltatók egyre többször nyúlnak a külföldi toborzás eszközéhez – ahogy erre az MNB friss Inflációs Jelentése is felhívja a figyelmet.
Az alkalmazásban álló külföldiek száma 2020 óta emelkedik, összességében mintegy 40 ezerrel, így 2024 februárjában a KSH adatai alapján meghaladta a 100 ezer főt.
A Magyarországon alkalmazott külföldiek legnagyobb csoportját az ukrán állampolgárok teszik ki. Egész pontosan az alkalmazásban álló külföldiek egyötöde jött a keleti szomszédunkból. Számuk az orosz-ukrán háború kitörése utáni negyedévben tetőzött, azóta lassan csökken. Általában is elmondható, hogy a környékünkről újabban egyre kevesebb dolgozó érkezik hozzánk. Az emlegetett nagy felfutás nem a régiónknak köszönhető.
Az olyan szomszédos országoknál, mint Románia, Szlovákia vagy Szerbia, az érkezők aránya visszaesőben van.
A mostani „boom” elsősorban Ázsia miatt indult be: a keleti kontinensről érkező állampolgárok aránya a 2019-es 18,5 százalékról 41 százalékra emelkedett az idei első negyedévre: közülük a Fülöp-szigetek, Vietnám és Kína emelkedik ki a küldő országok közül.
Ugyan az elmúlt években az ukrán mellett a szlovák és a román munkavállalók jelentették a legnépesebb csoportot, az első negyedévben már mindkettőt megelőzték a Fülöp-szigetekiek és a vietnámiak. Utóbbiak száma 139,4, illetve 110,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képes.
Az alkalmazásban álló külföldi állampolgárok száma nemzetiség szerint
Forrás: KSH; MNB Inflációs Jelentés (tartalmazza a havi 60 óránál kevesebb munkaórában foglalkoztatottak létszámát is)
Több olyan esetet is hallani, hogy akik Magyarországon kötnek ki elsősorban nem itt szerettek volna dolgozni, hanem mondjuk Szaúd-Arábiában vagy annak a környékén, de mivel ez nem jött össze átjöttek hozzánk - mondta el korábban a növekedés.hu-nak Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa. A szakember elárulta: a Fülöp-szigeteken a legalacsonyabb fizetések 70 ezer forint körül indulnak.
Ehhez képest egy filippínó munkás Magyarországon 330 ezer forintot is viszonylag könnyen meg tud keresni.
Ha levonjuk a különféle adókat és járulékokat akkor is úgy 220 ezer forint marad náluk.
Mint az MNB elemzése rámutat: a külföldi állampolgárok legnagyobb számban a feldolgozóipari alágazatokban jelennek meg. Az itthon dolgozó külföldi állampolgárok között a szakképesítést nem igénylő foglalkozásokat betöltők vannak a legtöbben.
Ők tették ki a külföldi alkalmazottak 36,6 százalékát az idei első negyedév átlagában, és az utóbbi években az ő számuk nőtt a legnagyobb mértékben.
Jelentős még a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat betöltők, illetve az alacsony szakképzettséget igénylő gépkezelők, összeszerelők, járművezetők száma is. A külföldi dolgozók 10,5 százaléka végzett valamely szakképzettséget igénylő - mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari vagy építőipari - foglalkozást.
A külföldi alkalmazottak száma és aránya egyes nemzetgazdasági ágazatokban és feldolgozóipari alágazatokban
