A külföldön tanuló diákok negyede biztos hazajönne

A kutatás keretében a Blochamps Capital a Hungarian Youth Associationnal közösen többszáz külföldön tanuló fiatalt kérdezett banki, pénzügyi, öngondoskodási ismereteiről, terveiről. A kutatásból a jövő felső-közép osztályának pénzügyi preferenciába, szokásaiba tekinthetünk bele. 

Magyarország EU csatlakozása óta stabilan gyarapodott a külföldön tanuló magyar diákok száma, arányuk a hazai hallgatókéhoz képest alig 1,7%-ról 8%-ra nőtt. 2005-ben itthon 380.000 fő, 2021-ben 253.000 fő részesült felsőoktatási képzésben, míg ez idő alatt a külhoni diákság száma 6.300-ról 20.000-re bővült.

A költségek nem feltétlenül sokkal magasabbak, viszont az oktatás minősége sokkal jobb!

A diákok 97%-a az értékajánlatelőnyével indokolta miért éri meg sokkal jobban külföldön tanulni.

A külföldön tanuló magyarok átlagosan kétszer akkora minimum nettó kezdő fizetést várnának el külföldön, mint Magyarországon terveznének - külföldön havi 1,1 millió forintot, Magyarországon pedig 510.000 forintot szeretnének legalább keresni.

Ez nagyságrendileg 200.000 forinttal magasabb, mint amit hazai diáktársaik várnak el belépő fizetésként.

Mindemellett a külföldön tanuló magyarok kifejezetten azt gondolják, hogy a fizetésük gyorsabban fog emelkedni, ha külföldön helyezkednek el: 5 év után külföldön átlagosan nagyságrendileg 2,5 millió forintos, míg otthon 850 ezer forintos nettó havi fizetésre számítanak.

Szülők szerepe a döntésben

A felsőosztály sem oktatja jobban a gyermekeita tudatos pénzhasználatra. Vagyoni és társadalmi helyzettől függetlenül

a külföldimagyar diákok 20%-a sosem beszélt a szüleivel pénzügyekről.

Talán nem meglepő módon a magukat felső- és felső-közép osztályba sorolók közül valamivel többen vallották azt,hogy nem terveznek a jövőben hitelt felvenni (22%), mint a magukat közép- és alsó-középosztályba sorolók (14%). A külföldi diákok csaknem hét tizede venne fel hitelt a jövőben, közülük többnyire ingatlanra (57%), valamint cégalapítás, cégépítés és működtetés céljából (21%).

A külföldön tanuló magyar diákok közel fele bizonytalan, hogy hol szeretne elhelyezkedni a következő 5-10 év során: csupán 26%-uk jeleztebiztosan, hogy visszatér Magyarországra, míg tanulmányi országában 14 százalékuk telepedne le.

A külföldi tanulmányokat folytató diákok 88%-a gondol magára a közép- vagy felső-középosztály tagjaként. Ők jó eséllyel a következő 30 év prémium és privátbanki ügyfelei lesznek.

A hagyományostakarékoskodásmárnemadolyanstabilitást, mint szüleinkkorában.

A ‘Z generáció’ pénzügyi tudatosságát igazolja, hogy az öngondoskodás prioritást nyer már fiatal korban, de a korosztály nem gondolkodik jellemzően az állami nyugdíjban, inkább aktívabb eszközzel kívánja megalapozni időskori kényelmét.

Külföldön nyitnak befektetési bankszámlát

Jellemző, hogy a külföldön tanuló magyar diákok Magyarországon és külföldön is nyitnak befektetési és bankszámlát (78%-uk élt ezzel), elsősorban a kényelmesebb és olcsóbb devizaváltás (95%), másodsorban a könnyen kezelhető online befektetési platform miatt(64%). Annak ellenére, hogy a megkérdezett ifjú befektetők 0%-a bízza jelenleg a bankjára a befektetéseinek kezelését, 25 év alatt inkább online tanácsadóplatformokat használnak szakmai információ bevonásra(30%), ám a következő 10 évben a százezer euró feletti befektetéseihez már kifejezetten tervezik prémium vagy privátbanki tanácsadó segítségét igénybe venni (46%).

A kriptovaluta és a fiatalok

Annak ellenére, hogy a válaszadók nagy többsége a kriptovalutákat tartja a legnépszerűbb befektetési eszközöknek a korosztálya körében, ráadásul úgy gondolja, ez a trend a jövőben sem fog változni, mégis 69%-uk nem fektetne ebbe az eszközbe.

A kriptovaluták legnagyobb vonzóerejét a politikai befolyás hiánya és a decentralizáció jelenti a fiatalok számára.

A támogatók 70%-a szerint a politikától független valuták stabilabbak és megbízhatóbbak a XXI. században.

Érdekesség, hogy a meginterjúvolt külföldön tanuló fiatalok inkább negatív véleménnyel vannak a kriptovalutákról, ennek általuk megjelölt elsődleges okai a kriptovaluták túlzottan volatilis természete és a piaci szabályozás hiánya.

Ingatlant Magyarországon vennének

A válaszadók jelentős többsége (79%) úgy gondolja, hogy korosztálya a rövid távú befektetéseket preferálja, ennek ellenére a legtöbben mégis ingatlanba fektetnék megtakarításaikat a jövőben (41%), ráadásul az ingatlanvásárlás célországa jellemzően nem a munkavállalás országa, hanem Magyarország lenne.

Tarolnak a zöld befektetések

Meglepő lehet, hogy a ‘Z generáció’ megkérdezettjei közül 78%-ban, ráadásul igen széles eszközosztály körben fektetnek be már, igaz csak kisebb összegekkel. Ez a korosztály már magának kutat, alig vesznek igénybe brókercéget, meglepően sokan használnak információs platformként Redditet, Facebookot vagy más közösségi médiát a befektetéseikhez.

Az ESG befektetések egyértelműen kiemelkednek, azok kapják a legnagyobb prioritást körükben.