A lánygyereknek jobban örülnek, mint a fiúnak a japán cégvezetők
ElemzésekA Távol-keleten óriási múltjuk van, nálunk még csak most indulnak igazán virágzásnak: a családi vállalkozások volt a téma a Corvinus júniusi rendezvényén.
Ha családi vállalkozásokról van szó, akkor Japán egy egészen más világ. Jellemző, hogy van olyan kiotói vállalatvezető, aki azt mondta, hogy a tárgyalásokon úgy érzi nincs teljesen egy szinten a partnereivel, mert a vállalatuk csak alig 100 éves, míg az üzletfelei háromszáz-négyszáz éves cégeket dirigálnak.
A szigetországban nem nagyon lepődik meg senki azon, ha egy 100 évnél idősebb céggel találkozik: ilyenből úgy 25 ezer működik náluk.
Hogy miként tudnak a Távol-keleten ilyen sokáig fent maradni a családi vállalkozások? Az egyik titkuk, hogy egészen másként kezelik a család fogalmát, mint mi európaiak.
A családfők rendszerint – főleg a nyugat-japáni régiókban – kifejezetten örülnek, ha lányuk születik, mert így szabadabban válogathatnak az örökösök között.
Egy fiúnál a lapok le vannak osztva: ha ő nem válik be akkor szinte lehetetlen mást találni. Viszont a lányoknál lehet válogatni a férj jelöltek között. A családfő pedig igyekszik olyat találni, aki a cég élén is megállja a helyét. Az ideális vőt rendszerint adaptálják, vagyis felveszi a családnevet.
Így történt ez a Suzuki mostani vezetőjével Osamu Suzukival is, akinek az eredeti neve Osamu Matsuda volt mielőtt beházasodott a Suzuki családba – mindezt a Corvinus rendezésében tartott 4. Nemzetközi Családi Vállalatok Konferencián mondta el Palanovics Norbert, Magyarország tokiói nagykövete.
Az eseményen az egybegyűltek több példaértékű magyar családi vállalkozást is megismerhettek.
Így például az Euronics-ot, ahol jelenleg is folyik a generációváltás. Fazekas Bálint az előadásában elmondta: először 2017-ben kezdte édesapja átadni neki az Euronics-ot. Náluk a generációváltás óriási változásokat hozott magával. Öt éve még szinte alig volt internetes lábuk, most viszont az országban a hetedik legnagyobb online kiskereskedőnek számítanak.
De a logójuk, a szlogenjük, a cég belső működése, a boltok berendezése, illetve a marketing stratégiájuk is le lett cserélve az utóbbi években.
Fazekas Bálint elárulta: ugyan a változás nem volt súrlódásoktól mentes, viszont egy családi vállalkozásnak meg van azaz óriási előnye, hogy mindkét generáció értékrendjei hasonlóak, ami megkönnyíti a közös munkát.
A konferencián Markus Handtmann is tartott egy előadást, aki annak a német Handtmann Csoportnak az egyik tulajdonosa, amely eredetileg 1873-ban jött létre.
A vállalat ma már mintegy ezer millió eurós éves forgalmat termel és amellett, hogy fontos könnyűfémipari szereplőnek számítanak, az élelmiszeriparban is jelen vannak. Markus Handtmann már az ötödik generációhoz tartozik a családi cégnél.
Mint elmondta: a vállalat életében fontos szerepet töltenek be a családi napok, amelyeket 2006-ban vezettek be először.
Évente legalább egy hétvégét együtt tölt az egész tágan vett família és átbeszélik a fontos céges ügyeket. Jót tesz, hogy a gyerekek is hallják, hogy mi zajlik a társaság életében. Így később könnyebben be tudnak csatlakozni a vállalathoz.
Náluk, aki a családban házasodásra adja a fejét annak feltétlenül kötnie kell egy házassági szerződést, hogy a családi vagyon ne töredezzen fel.
A családi vállalkozásoknál sokszor a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a cég ugyan a család tulajdonában van, de a vállalatvezetés már nem hozzájuk tartozik.
Ez pedig konfliktusokhoz vezethet – erre már a Family Firm Institute igazgatósági tagja és titkára Kenneth McCracken hívta fel a figyelmet a konferencián.
