A látványfilmek halála – ideje nekik búcsút intenünk

Az egész a Csillagok Háborújával kezdődött. A ’70-es évek végéig Hollywood sorra gyártott olyan sikerfilmeket, amelyeket a mai mozis büdzsékhez képest fillérekből hoztak tető alá. Az Ördögűző úgy robbantott kasszát, hogy a cselekmény túlnyomó része egyetlen lakásban játszódik. A kor egyik filmes szenzációja a Száll a kakukk fészkére pedig jó részt egy kórházban lett felvéve.

Persze nagyszabású költséges produkciók akkor is voltak.  A régi Hollywood különösen az olyan történelmi filmekre szeretett óriási összeget költeni, mint az Elfújta a szél, a Ben-Hur vagy a Kleopátra.

Ám az efféle epikus mozik csak nagy ritkán bukkantak fel a kínálatban. A mozimüsorokat viszonylag olcsó produkciók uralták.

Aztán jött a Csillagok Háborúja és mindent megváltoztatott. A speciális effektusok egyre gyakoribb vendégek lettek a Hollywood-i filmekben. A 80-as években már a drámák helyett az olyan látványfilmek vették át a bevételi listákon a vezetést, mint az E.T., a Szellemírtók vagy a Vissza a jövőbe.

Beindult egy trend: mozit készíteni egyre drágább mulatság lett. Jellemző, hogy ha az inflációt figyelembe vesszük akkoris az jön ki, hogy minden idők 80 legdrágább filmje közül mindössze kettő készült a 90-es évek előtt.

A filmbiznisz rálépett egy olyan útra, ami mára szakadékba vitte az ágazatot. Egymás után jönnek a 200-300 millió dollárból forgott filmek, amelyeknek mind kolosszális sikernek kéne lenniük ahhoz, hogy profitot hozzanak. Csakhogy a nézők egyre jobban kerülik a mozikat. Már csak azért is, mert a streaming hozzászoktatta őket az otthoni filmezéshez.

Még csak az év közepén vagyunk, de máris emberes listát lehetne írni az idei év bukásairól, kezdve a Sony képregényfilmjével a Madame Web-el, egész az Universal akció-vígjátékán az Argylle-en át a Mad Max mozikhoz készült spin-offig a Furiosáig. Egyelőre 2024-ben csak egy igazi átütő siker született:

egy gyerekeknek készült animációs film az Agymanók második része.

 A probléma többrétű. A stúdiók arra jutottak, hogy óriásit szakítani csak nagyszabású filmekkel lehet, ezért nagyüzemben gyártják az epikus alkotásokat. Ám a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy sorra egymás után jöjjenek a látványmozik, nem kedvez az alkotói munkának.

A forgatás sokszor már azelőtt elindul, hogy a forgatókönyvnek elkészülne a végleges verziója. A brit Telegraph-nak bennfentesek arról beszéltek, hogy a produkciók körül sokszor akkora a zavar, hogy sem a filmkészítők, sem a stúdiók nem tudják, hogy valójában milyen filmet készítenek, amíg le nem ülnek és meg nem nézik az első nyers vágást.

Mivel a készítők hozzá vannak szokva, hogy rendszeresen újraforgatnak jeleneteket, a drága számítógépes effektekbe pedig belenyúlnak még nem sokkal a premier előtt is, a költségek roppant könnyen elszállnak. Így fordulhat elő az, hogy minden idők negyedik legdrágább filmje,

a 340 millió dollárból forgott tavalyi Halálos iramban 10. még csak nem is annyira látványos, ahhoz képest, hogy mennyibe került.

Sokáig úgy tűnt, ha más nem a bejáratott franchise-ok és képregényfilmek jól mennek, de az utóbbi években már ez sem igaz, amire a Marvel-mozik gyengélkedése a legjobb példa.

Arról, hogy az álomgyár újrahangolásra szorul egyre többen nyíltan beszélnek. A legnagyobb filmstúdió a Disney vezére Bob Iger kereke perec megmondta: kevesebb, és olcsóbb filmet szeretnének készíteni és nagyobb hangsúlyt akarnak helyezni a minőségre.

Nyilván az epikus alkotások teljesen nem fognak eltűnni a filmkínálatból, és a mozikat is fölösleges teljesen temetni, ám az a fajta látványdömping, amihez az utóbbi időben hozzászoktunk, hamarosan a múlté lesz. Nem csak a mozikban. A streaming-csatornáknál, így a Netflixnél is az a terv, hogy szűkebb büdzséből forogjanak a filmek.

A tavalyi év legnagyobb filmes bukásai

Forrás: statista.com