A legfelső jövedelmi ötöd veszi fel az Otthon Start hiteleinek zömét
ElemzésekAz Otthon Start program és a támogatott hitelek nagy mértékben segítik a bankszektor profitabilitását. Idén áprilisban már négyszer annyi támogatott hitelt vett fel a lakosság, mint piaci kamatozásút. Az Otthon Start Program hiteleit főleg a legfelsőbb jövedelmi ötöd tudja felvenni – derül ki a jegybank adataiból.
A tavaly szeptemberi indulása óta 1350 milliárd forint hitelt helyeztek ki a bankok az Otthon Start Program keretében, idén áprilisban 189 milliárdot folyósítottak – olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelkamatokról szóló friss statisztikáiból.
A támogatott hitelek kamatlába – a támogatás mértékével együtt számítva – kis mértékben csökkent, 8,19 százalékra, a piaci alapon folyósított hiteleké 6,69 százalékra módosult, támogatott hitelből áprilisban és márciusban is négyszer annyit vettek fel a háztartások, mint piaci alapúból.
A jegybank Pénzügyi Stabilitási Jelentése alapján az Otthon Start program és az államilag támogatott hitelek jócskán támogatják a hazai bankrendszer kiemelkedő jövedelmezőségét.
Bár a pénzintézeti szektor adózott eredménye tavaly enyhén csökkent (1 454 milliárd forintra), a profitabilitás historikusan így is magas szinten maradt.
A kamattámogatott hiteleinek közös sajátossága, hogy az ügyfél a futamidő alatt végig fix kamatot fizet, míg a mindenkori ügyleti és ügyfélkamat közötti különbséget a költségvetés megtéríti a bankoknak kamattámogatás formájában.
Tavaly a költségvetés által a bankoknak fizetett kamattámogatás a bankszektor teljes kamatbevételének 13 százalékát tette ki, szemben a három évvel korábbi 5 százalékkal – állapítja meg a jegybank.
A támogatott hitelek és az Otthon Start program alapvetően négy fő csatornán keresztül javítják a bankok eredményességét:
- Piacbővülés
A támogatott programok olyan ügyfeleket is bevonzanak a hitelpiacra, akik a magasabb piaci kamatok mellett nem lennének hitelképesek, vagy inkább saját forrásból vásárolnának. Az Otthon Start program esetében a folyósított volumen kifejezetten magas, mintegy kétharmados többlet-hitelkeresletet generált, ami érdemben növelte a bankok mérlegfőösszegét és kamatozó eszközállományát.
- Profitmarzs
A lakossági szegmensben a támogatott konstrukciók (mint a CSOK Plusz és az Otthon Start) ügyleti kamatai érdemben meghaladták a hasonló kockázatú piaci hitelek átlagos kamatlábát (támogatott hitelek átlagos kamata 8,19%, piaci alapúé 6,69%).
A jelentés kiemeli, hogy a
2020 és 2025 között ezen lakossági hiteleken realizált teljes kamatbevétel ötöde közvetlenül ebből a piacitól eltérő, magasabb árazásból (prémiumból) származott.
- Költségvetési függőség és kamatbevételek
A nettó kamatjövedelmen belül egyre meghatározóbbá válik a központi költségvetés. A támogatott hiteleknél az ügyfél fix, alacsony kamatot fizet, a piaci ügyleti kamat és az ügyfélkamat közötti különbséget pedig az állam megtéríti a bankoknak. Tavaly a költségvetés által fizetett kamattámogatás éves alapon mintegy 70 milliárd forinttal növekedett, ez a tétel már a bankszektor teljes bruttó kamatbevételének 13 százalékát tette ki.
- Alacsonyabb hitelkockázat
A támogatott hitelek felfutása nem hozott magával magasabb céltartalékolási igényt (ami rontaná a profitot).
A lakossági szegmensben a támogatott hitelek nemteljesítő aránya mindössze 0,6%, miközben a piaci hiteleknél ez 2,1%.
Emelkedő kockázat esetén is védve vannak a bankok, mivel a fogyasztási típusú támogatott hitelek (pl. Babaváró, Munkáshitel) mögött 100 százalékos állami kezességvállalás áll, így a bankoknak nem kell rájuk jelentős értékvesztést elszámolniuk.
A magasabb jövedelműek tudnak felvenni Otthon Startot
Az Otthon Start Program (OSP) főleg a magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok lakáshoz jutását támogatta – írja a jegybank.
A hitel adósainak (főadós és adóstársak) átlagos jövedelmét a teljes népesség 2024-es jövedelmi tizedeibe sorolva az látható, hogy
az Otthon Start hitelek 59 százalékát a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók kötötték, és 76 százaléka tartozott a legfelső jövedelmi ötödbe soroltakhoz.
Ezek az arányok nemcsak a CSOK Plusz, de még a piaci hiteleknél tapasztalt arányoknál is magasabbak.
A program előnyeit mindezek alapján túlnyomó részt a relatíve jobb jövedelmi helyzetben lévők tudják kihasználni, míg az alacsonyabb jövedelműek – akik sok esetben a piaci alapú hitelfelvételből is kiszorulnak – nem tudják nagy arányban javítani lakhatási helyzetüket.
Átlagosan 41,2 millió forintot vesznek fel
Jelentősen emelkedett a hitellel lakást vásárlók aránya és a felvett hitelösszeg. Az Otthon Start Program indulását követően jelentősen emelkedett a lakáspiaci forgalom, 2026 első hónapjaiban viszont már csökkent a tranzakciószám a program indulásához és az előző év azonos időszakához képest is.
A kereslet szerkezetét az OSP érdemben átrendezte:
míg a program indulását megelőzően az MNB becslése szerint a lakások 35–40 százalékát vásárolták meg hitel segítségével, addig 2026 első negyedévében ez a becsült arány már meghaladta a 60 százalékot.
Az egy új adósra jutó, lakásvásárlási célú hitelösszeg (figyelembe véve azt is, hogy egyes adósok egy időpontban több lakáshitelt is felvesznek) márciusban elérte a 41,2 millió forintot, ami mintegy 12 millió forintos növekmény az OSP bejelentését megelőző időszak szintjéhez képest
Hogyan alakultak a hitelkamatok?
A jegybank ma kiadott jelentése szerint a személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója nem változott, míg az új szerződéseinek értéke csökkent. A babaváró hitelek új szerződéses összege áprilisban 21 milliárd forint volt.
A program kezdetétől összesen 2934 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződést a háztartások a hitelintézetekkel. 2026. áprilisban a munkáshitelek új szerződéses összege 9 milliárd forint volt, a 2025. januári indulástól kezdődően összesen 203 milliárd forint értékben történt szerződéskötés.
A háztartások által lekötött forint betétek átlagos kamatlába csökkent, míg az éven belül lekötött euro betéteké emelkedett.
A lekötött forint betétek új szerződéses értéke esetében csökkenés, míg az éven belül lekötött euro betétek esetében növekedés volt megfigyelhető.
A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti kategóriában emelkedett, míg a magasabb értékkategóriában csökkent.
Az eurohitelek esetén mindkét értékkategóriában emelkedés volt tapasztalható az előző hónaphoz képest.
A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forint- és eurohitelek új szerződéses értéke esetén csökkenés volt megfigyelhető mindkét értékkategóriában.
A nem pénzügyi vállalatok lekötött forint betéteinek, valamint éven belül lekötött euro betéteinek átlagos kamatlába csökkent. Az új szerződések értéke a lekötött forint betétek esetén csökkent, az éven belül lekötött euro betétek esetén is növekedett.
