Ezért húzott el Európa mellett az Egyesült Állomok: más befektetési politikát követtek
ElemzésekAz amerikai beruházások megtérülési ideje gyorsabb, mint az európai versenytársaké, mert az USA nagyobb mértékben fektet be csúcstechnológiába, felhőalapú számítástechnikába és mesterséges intelligenciába. Úgy tűnik, ez okozza a jelentős gazdasági eltérést az Atlanti-óceán két partja között.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti termelékenységi és növekedési rés nem a beruházások mennyiségéből (volumenéből), hanem azok összetételéből és hatékonyságából fakad:
míg a teljes beruházási szint hasonló, az Európai Unió jelentősen kevesebbet fektet be a magas növekedési előnyt biztosító immateriális javakba és az információs és kommunikációs technológiákba (IKT).
Nem a mennyiséggel van a baj
Az európai növekedés lassulását gyakran az alacsony beruházási szint számlájára írják, olyannyira, hogy a 2024-es Draghi-jelentés évi 750–800 milliárd eurós többletet sürgetett, valójában azonban
a GDP-arányos európai beruházási ráta majdnem megegyezik az amerikai aránnyal
– mutat rá az Európai Központi Bank elemzése.
A két nagyhatalom közötti termelékenységi különbség egyik ő oka, hogy a beruházások megtérülése az EU-ban tartósan alacsonyabb. Az EU a tőkéjét ugyanis történelmileg a tradicionális, közepes technológiai szintű, materiális iparágakba (például autóipar) irányítja, míg az USA a csúcstechnológiát (IKT, mesterséges intelligencia, felhőalapú számítástechnika, K+F) részesíti előnyben. A tanulmány az 1996–2021 közötti időszakot vizsgálta 26 EU-tagállam (az adóoptimalizálás miatt Írország kiszűrésével), az USA, az Egyesült Királyság és Japán beruházási adatait hatékonysági szempontból nézve.
Az úgynevezett beruházási-hatékonysági index (Investment Efficiency Index) nemcsak a növekedési hatást méri, hanem az 1 befektetett euróra vetített növekedési megtérülést is megmutatja.
Hol voltak a leghatékonyabb beruházások?
Az infokommunikációs technológiákhoz, a Kutatás-Fejlesztéshez és az egyéb szellemi tulajdonhoz kapcsolódó termékek mutatják a legmagasabb beruházás-hatékonyságot.
Ezek sokkal erősebben kapcsolódnak a GDP-növekedéshez, mint a hagyományos tárgyi eszközök (például épületek, járművek). A kutatás másik eredménye, hogy ugyanaz a technológiai beruházás az USÁ-ban, Japánban és az Egyesült Királyságban magasabb egy főre jutó GDP-növekedést generál, mint az Európai Unióban, ami a rugalmasabb munkaerőpiacnak és a jobb vállalati menedzsment-gyakorlatoknak köszönhető. Az infokommunikációs beruházások és az immateriális javak növekedési hatása erősebb a magasabb jövedelmű és képzettebb munkaerővel rendelkező országokban.
A tudásintenzív beruházások csak ott tudnak igazi produktivitási ugrást elérni, ahol a munkavállalók rendelkeznek a megfelelő digitális készségekkel.
Az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban a hagyományos beruházások még mindig szorosabban kötődnek a növekedéshez.
Az európai (kékkel) és az amerikai (sárgával) beruházási szint a GDP arányában (bal oldalon), és a beruházások 5 éves megtérülési szintje a GDP-növekedésben (PPS)
A 2008-as globális pénzügyi válság után az infokommunikáció-technológiai beruházások és a növekedés kapcsolata gyengült. Az új technológiák bevezetésekor ugyanis a cégeknek először a nehezen mérhető szervezeti tőkébe kell fektetniük, így a haszon csak késleltetve jelentkezik.
A szerzők becslése szerint, ha az EU képes lenne a magas hatékonyságú beruházástípusokban elérni az amerikai növekedési ütemet, az EU egy főre jutó GDP-je 2035-re mintegy 1,3 százalékponttal lenne magasabb.
- Az uniós döntéshozóknak a beruházási volumen növelése helyett a keretfeltételek javítására kell fókuszálniuk.
- A tőke áramlását a hagyományos iparágak felől a csúcstechnológiai szektorok felé kell terelni.
- A humán tőkét meg kell erősíteni az oktatás és a digitális készségek fejlesztése révén.
Az európai tőkepiacok integrációjának elmélyítése révén a kockázati tőke és a startup-finanszírozás támogatása, valamint a magán- és közszféra partnerségeinek (PPP) bővítése is javul.
