A legjobb megoldás több millió forintba is kerülhet - összehasonlítottuk a fűtésrendszereket

Magyarországon évek óta változatlanok a lakossági energiaárak a rezsicsökkentésnek köszönhetően, így egészen idén júliusig a magyar háztartások nem érzékelték közvetlenül a világpiacon megváltozott energiaárakat. Ez azonban a rezsicsökkentés szabályainak a módosításával részben megváltozott. A változást az Ukrajnában zajló háború okozta energiaválság kényszerítette ki. A mostani új rendszerben a rezsicsökkentett ár csupán az átlagfogyasztás szintjéig jár, az átlag feletti fogyasztás után már úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetni, mind az áramért, mind a földgázért, ami viszont még így is alacsonyabb mint a világpiaci ár.

Habár ezek a feltételek európai összehasonlításban még így is kedvezőek, annyi bizonyos, hogy sokként érte a változás a lakosságnak azt a részét, akik a számláik átböngészése után arra jutottak, hogy nem férnek be az átlagfogyasztás szintje alá, hiszen nekik így megtöbbszöröződhetnek a rezsiköltségeik.

Ez már most kézzelfogható spórolási hullámot indított be. Július utolsó hetében körülbelül 9 százalékkal esett vissza a háztartások energiafogyasztása az egy évvel korábbi szinthez képest. A spórolás mellett azonban sokan elkezdtek gondolkozni a házak energetikai korszerűsítésén is. Ennek az oka, hogy az új magasabb számlák mellett, a fogyasztást csökkentő egyszeri ráfordítások megtérülési ideje lerövidült.

A lakóingatlanok energiafelhasználásának a csökkentésére a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje kézenfekvő és hatékony megoldás, de emellett a fűtés és vízmelegítő rendszerek modernizálásával is nagyon komoly megtakarítások érhetőek el. Jelenleg azonban nagyon sokféle különböző rendszer elérhető, amik között nem egyszerű eligazodni, így megkérdeztünk egy fűtésrendszerek kiépítésével foglalkozó szakembert, hogy milyen fűtésrendszereket, milyen kombinációkat javasol.

Távfűtéses házban nem lehetséges

Mint minden esetben itt is az egyéni lehetőségek, az ingatlan egyedi adottságainak a felmérése a döntő. Nem ugyanazok a szempontok dominálnak egy lakás vagy egy ház esetében, illetve az sem mindegy, hogy teljesen új rendszert építünk-e ki, vagy csak egy-egy elemet modernizálunk.

A fűtésrendszer átépítése távhős házakban nyilvánvalóan nem jöhet szóba, őket ráadásul a rezsicsökkentés módosítása nem is érinti, így most a távfűtéses panel lakásokra nem térünk ki bővebben.

A környezetbarát megoldás

A fűtésrendszereknél az első alapvető kérdés ami szembejön, hogy a földgáz alapú fűtést, elektromos kazánt, esetleg elektromos árammal üzemelő infrapaneleket, geotermikus energiát, vagy éppen hőszivattyús fűtést választunk.

Nagyon környezetbarát és hatékony a geotermikus energiát hasznosító rendszer és a hőszivattyús rendszer.

Itt rögtön érdemes leszögezni, hogy azokban a lakásokban, amelyek olyan társasházban vannak, ahol nincs ilyen kiépítve, a geotermikus energiát hasznosító hőszivattyú rendszer gyakorlatilag elfelejthető, abból az egyszerű okból, hogy a kiépítése technikailag nem kivitelezhető. Ezzel szemben a levegős hőszivattyú egy lakás esetében is működőképes alternatíva lehet.

Márpedig a lakások esetében a fűtésrendszer korszerűsítésénél a leghatékonyabb rendszer talán a levegős hőszivattyú lehet. Előnye, hogy teljesen meg lehet szabadulni általa a földgáztól, nincs kémény, így se a kémény karbantartásával, se az ellenőrzésével nem kell bajlódni, rendkívül csendes, ráköthető egy radiátoros rendszerre, energiatakarékos és igénybe vehető rá a kedvezményes úgynevezett H-tarifa. A H tarifa csak fűtésszezonban használható, ekkor azonban kedvezményes áramárat biztosít a hőszivattyú működtetésére, ráadásul rendelet szabályozza, hogy a H tarifa árszabása nem lehet magasabb mint az éjszakai áram ára. Óriási előny, hogy a H tarifával elszámolt villamosenergia mennyiséget nem kell beleszámolni a normális villamosenergia fogyasztásba, így nem csökkenti a rezsicsökkentett áron elérhető áram mennyiségét. Ehhez érdemes hozzávenni, hogy az eszköz a működése során ’’megtöbbszörözi’’ a felhasznált elektromos áramból nyert fűtési energiát, tehát 1 kW bevezetett elektromos energiából ideális esetben akár 5-6 kW fűtési energiát is képes előállítani. Mindez együttesen azt jelenti, hogy egy elavult gázkazánnal, vagy gázkonvektorral fűtött lakás rezsiszámlája egy levegős hőszivattyú beépítésével valószínűleg könnyen visszanyomható a rezsicsökkentett átlagfogyasztás szintje alá.

További előny, hogy a lakásba beépítés során az eszköz helyigényétől nem kell félni, a kültéri egység hasonló egy klíma berendezés kültéri egységéhez, és a levegős hőszivattyú beltéri egysége se nagyobb mint egy átlagos gázkazán.

Az egyetlen hátránya az ára, ami széles skálán mozog. Legjobb esetben is minimum másfél – két millió forintos egyszeri beruházást igényel, de a rendszer méretétől függően ez az ár elmehet 3 – 5 millió forintig is, bár ebbe már padlófűtés beépítése, vagy akár napelemek beszerzése is beletartozik (ez utóbbi csak önálló házaknál opció, hacsak nem szerelünk az erkélyünkre napelem parkot).

A hőszivattyú természetesen a családi házaknál is komoly megtakarításokat jelenthet. Ebben az esetben a hőszivattyú napelemekkel való kombinálása egy nagyon takarékos rendszert hozhat létre és szinte teljesen el lehet felejteni a súlyos rezsiszámlákat. Így azonban ténylegesen az 5 vagy akár 5 és fél millió forintos kiépítési költséggel is számolni kell. Fontos azonban kiemelni, hogy ebben az esetben gyakran lehet támogatásokat igényelni.

Geotermikus hűtés - fűtés

A hőszivattyúk egy speciális ága a geotermikus energiát használó rendszer, amelyeknél a hőszivattyú csöveit 60, vagy akár 100 méter mélyre is a földbe fúrhatják. Ezzel a fűtési rendszerrel nagyon környezetbarát módon, szinte nulla energiafogyasztással megoldható a fűtés és a hűtés is. A legnagyobb hátrányai, hogy külön bányahatósági engedély szükséges a kivitelezéséhez, és nagyon drága kiépíteni, ráadásul nem is mindenhol kiépíthető, így előzetes felméréseket kell végezni.

Olcsó megoldás az infrapanel

Választható fűtési opció az elektromos árammal működő infra fűtés is. Ennek a fűtési módnak a legolcsóbb a kiépítése, abban az esetben, ha elbírja a lakás elektromos hálózata. Ezt érdemes előre felmérni. Továbbá kedvező, hogy nem kötött engedélyhez a fűtésrendszer kiépítése. Ilyenkor elektromos infrapaneleket kell felszerelni a lakásban a falra, vagy a plafonra, valamint padlófűtés is kiépíthető infrás fűtő szőnyeg telepítésével. Az eszközök költsége visszafogott. 30-40 ezer forinttól 100-150 ezer forintig mozog az infrapanelek ára és egy szobát egy panel befűt, ha megfelelő teljesítményű panelt választunk. A költségeket a beszerelési költségek emelhetik meg, és persze nagyban függ a fűtendő helységek számától, a lakás méretétől az ár, de ezzel a rendszerrel biztosan egymillió forint alatt lehet tartani a modernizáció költségeit.

Hatékony napelemekkel kombinálva, de a napelemek csak önálló házaknál jelentenek opciót és nagy a bekerülési költségük.

Az infrapanel hátránya, hogy nagyon forró, közel 100 fokos a felszíni felülete, így nagyon kell figyelni, hogy hová tesszük a lakásban, főleg ha él a lakásban kisgyermek, vagy háziállat. Relatív takarékos rendszer, de a villanyszámlát valószínűleg az átlagfogyasztási szint fölé emeli. Főleg abban az esetben, ha a víz melegítése is elektromos árammal van megoldva, márpedig az infrapaneles fűtést a leggyakrabban elektromos vízmelegítővel – bojlerrel egészítik ki. Mivel az elektromos áramnak még a lakossági piaci ára is kifejezetten kedvező akár a világpiaci árhoz, akár a lakossági földgáz árához képest, így ez nem feltétlenül jelent nagy plussz költségeket egy adott hónapban. Ha például valaki földgázból fogyaszt túl sokat az akár a 100 ezer forintot közelítő havi plusszikadást is jelenthet, míg az elektromos áram túlfogyasztása csak néhány ezer, legrosszabb esetben tízezres nagyságrendű plusz költséget jelenthet. Éjszakai áram bekötésével azonban ez is lefaragható, ha például valaki az ingatlan éjszakai fűtését és a bojlert éjszakai áramról oldja meg.

Ez a fűtés annak lehet megoldás aki egy nagyon elavult gázkazános, vagy konvektoros fűtési rendszert akar kicserélni, viszonylag alacsony költségvetéssel és nem gondolkozik gázban, tehát elveti az új konvektorok vásárlásának a lehetőségét. Ezzel a rendszerrel is rendszerint inkább kisebb ingatlanokat szoktak felszerelni.

Évtizedes megoldás a konvektor

Itt el is jutottunk a másik viszonylag költséghatékony megoldáshoz, a konvektorok és vízmelegítők cseréjéhez. Ha egy lakás eleve konvektorral van fűtve, márpedig ilyenből jó pár található hazánkban, akkor egy olcsó opció, ha modernebbre cseréljük a konvektorokat. Egy új konvektor 100-150 ezer forintba kerül, ha az elavult parapetet is cserélni szeretnénk, az további 10-20 ezer forint költség, a gázszerelők pedig további 15-20 ezer forint/készülék áron kötik be az új konvektorokat a régi helyére. Az új modern konvektorok hatásfoka már 90 százalék fölött van, ami hasonló a turbós kazánok hatásfokához. A régi konvektorok ezt a szintet nem érték el, ráadásul bár nagyon hosszú az élettartamuk, nyilván az évtizedek alatt csökkent is a hatásfokuk, még akkor is ha karban voltak tartva. Ha jól választjuk meg a konvektort, tehát egy helységbe a befűtendő terület mértéhez képest nem választunk túlzottan nagy teljesítményű konvektort, és esetleg programozható gázkonvektor vezérlőt és szobatermosztátot is hozzárendelünk a konvektorhoz (ami további 10-20 ezer forint/konvektor), akkor jelentős akár 20-30 százalékos megtakarítást is elérhetünk a régi konvektrohoz képest a rezsiszámlán. Ha emellé még az öreg és gyakran veszélyes gázos, átfolyós vízmelegítőt is lecseréljük, például egy modern intelligensen szabályozható bojlerre, vagy vízmelegítőre, akkor pedig nagy valószínűséggel további energiamennyiséget spórolhatunk meg. Egy ilyen modern bojler, vagy vízmelegítő 100-200 ezer forint közötti áron elérhető. A beszerelése végtelenül egyszerű. Csak rá kell kötni a vízrendszerre, be kell dugni a konnektorba és természetesen rögzíteni kell a falra.

A konvektor cserés, vízmelegítős opció elsősorban akkor éri meg, ha nem különösebben nagy az ingatlan és nem lépi át a fogyasztás jelentősen az átlagfogyasztást, valamint ha fontos szempont az alacsonyabb ár és eddig is konvektoros fűtést használtak.

A gázcirkó veszíthet a népszerűségéből

Végül érdemes szót ejteni az eddigi talán legnépszerűbb fűtési formáról a gáz-cirkós rendszerről. Sokáig ezt tekintették a legmodernebb, legjobb fűtési formának. Most az európai gázellátás bizonytalanná válásával a nimbusza kissé megfakult. Az újonnani kiépítése kifejezetten drága, több millió forintos tétel, 2-3 millió forintot könnyen felemészthet.

Fontos, hogy ma újonnan már csak kondenzációs kazánt lehet kiépíteni. Ha már gázcirkó fűtésrendszerünk van, de nem modern kondenzációs kazánnak akkor több opciónk is van. Ha elavult, falikéményes, nyílt égésterű kazánunk van, az lecserélhető azonos teljesítményű falikéményes gázkazánra, és ez nem is engedélyköteles, azonban ebben az esetben nem történik nagy előrelépés. Egy mai gyártmányú, új falikéményes kazán valamivel nyilván takarékosabb egy réginél, de ez nem eredményez drasztikus változást.

A turbós kazánok nyilván kevesebbet fogyasztanak. Újonnan ilyet már szintén nem lehet kiépíteni. A meglévőt azonban le lehet újabb turbós kazánra cserélni. A helyzet azonban ebben az esetben is változatlan, tehát nem történik igazi lényegi változás.

Komoly fejlődést ugyanis a kondenzációs kazán jelent. Ennek a földgázfogyasztása akár 20-30 százalékkal is kevesebb lehet, mint egy hagyományos gázkazánnak és nyilvánvalóan a károsanyag kibocsátása is nagyon alacsony, valamint zárt égésterű technológia révén a szénmonoxidnak a lakás légterébe való visszajutásától sem kell tartani és létezik belőlük kombi verzió, amelyik a melegvizet is biztosítja. A kondenzációs kazánok működésének a lényege, hogy az égéstérből kiáramló füst maradékhőjét is képes fűtési energiaként hasznosítani, ebből fakad, hogy a hatékonyságuk kissé meg is haladhatja a 100 százalékot.

Hátránya, hogy a kiépítése bonyolult, engedélyköteles és drága, valamint, hogy továbbra sem függetleníti a lakás fűtését a földgáztól.

A legkorszerűbb megoldás

Mindent összevetve egyértelműen a hőszivattyús rendszerek jelentik a leginkább energiatakarékos és leginkább hosszútávú megoldást. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy az a fűtési forma időtálló lehet és nyújthat némi védelmet akkor is, ha a mostani energiahelyzet nem javul, vagy esetleg romlik. Habár nagyon költséges, de egy ilyen rendszer kiépítése kétségtelenül csökkenti a rezsiszámlát és jelentősen növeli az ingatlan értékét. Mindemellett nem szabad leírni a többi fűtési formát sem és amennyiben normalizálódik a piac, a földgáz alapú technológiák is nagyon sokáig velünk maradhatnak.