A legmenőbb gyorséttermek, amelyek még nincsenek benn Magyarországon
ElemzésekFélmillió étteremlánc van a világon, igaz közülük csak körülbelül 70 olyan óriási hálózat van, amelynek globálisan legalább ezer étterme van. Hamburger, pizza, csirke, taco, vega, batyu, húsgolyó, tengeri herkentyű – ezek a csúcskedvencek, de ebben az egyszerre bejáratott és unalmas, és egyszerre varázslatosan változatos világban olyan ázsiai, brit, finn, vagy éppen brazil láncok is vannak, amelyek már meghódították a világot, de sajnos hozzánk még nem jutottak el.
A nagy gyorsbüfé-hálózatok alapvetően amerikai eredetűek. Döbbenetes, de igaz, a top 15 szereplő mind amerikai, és mindegyiknek van legalább 1 milliárd dollár forgalma és 5000-nél több étterme.
Valójában már a definíció sem könnyű, hiszen a láncokba minden beletartozhat, amelynek van egységes arculata és egységes ételkínálata. Akkor is ha felfelé lóg ki a mezőnyből, mert gyakorlatilag a lánc tagjai menő éttermek, de akkor is, ha lefelé lóg ki a mezőnyből, mert egy olyan láncról beszélünk, amely a kávéjáról híres, de azért szendvics és fánk is kapható.
A topmezőny
Azt mi magyarok is büszkén elmondhatjuk, hogy a legnagyobbak, vagyis
- a hamburgerező McDonald’s,nemcsak az egész világon, de természetesen Magyarországon is jelen vannak.
Az első ötöst követő mezőnyből is sokan ismertek itthon is,
a Pizza Hut, a Wendy’s, a Dunkin, talán a Domino’s, vagy a Taco Bell is,
de ezek jelenléte már esetleges (a volt – nem volt, vagy a van - nincs, esetleg a lesz - nem lesz között ingadozik).
Félmillió gyorbüfélánc van a világon
A világon van vagy 500 ezer különböző gyorsbüfélánc, ebből nagyjából 70 tekinthető olyan óriásvállalkozásnak, amelynek ezernél is több étterme van.
Az iparág amerikai adatai szerint minden egyes nap négy amerikaiból egy biztosan betér egy gyorsétterembe (ez naponta közel 85 millió vásárlás) és az ágazat éves bevétele úgy 200 milliárd dollár.
Óriási ez a szám. Furcsa is belegondolni. Tényleg félmillió étteremlánc van? De ha Magyarországon él a világ lakosságának több mint egy ezreléke, akkor illene, hogy nekünk is legyen 500 saját láncunk.
Biztos van is egy csomó, csak véletlenszerűen ilyen a Trófea, a VakVarjú, a Pata Negra, vagy a Wasabi, na de 500?
Mindenesetre az étteremláncok elképesztően nagy üzletet jelentenek.
Bizonyos korokban, illetve ma is egyes országokban annyira elterjedtek, hogy a háztartásoknak olykor nem is alapvető része a konyha, szinte mindig, mindenki az utcán eszik (például a helyhiányos délkelet-ázsiai metropoliszokban).
Kritika: cukor, só, zsír
Tudományos értekezésekbe nem fogunk bocsátkozni, de a szakemberek sok kritikát is megfogalmaznak a legnagyobb láncokkal szemben. Azt tartják, hogy a gyorsbüfék általában „nem kockáztatnak”,
a fő ízek közül a jutalmazó és függőséget okozó elemeket szívesen használják (cukor, só, zsír), ami pedig már kockázatos lenne, azaz a savanyút (ami sokakban a romlott étel szinonimája), vagy a kesernyést, ami a mérgezőt jelentheti az emberi ízészlelésben, kerülik.
A sokat kárhoztatott
zsír pedig állítólag azért teng túl, mert azt az érzetet kelti, hogy a fogyasztó sok energiát kapott, ár-érték arányban jól járt.
Természetesen ma már ez így nagyon általános, hiszen nagyon egészséges láncok is működnek. És itt már el is jutottunk oda, hogy mi hiányzik a hazai kínálatból.
1. A vegaláncok
Az Egyesült Államokban elég sok vegetáriánus hálózat is működik, olyanok, mint
a Native Food, vagy a Plant Power, esetleg a Slutty Vegan.
Érdekes, hogy még ezek a vegetáriánus láncok is alapvetően húsos ételeket, hamburgereket mímelnek.
2. Tim Hortons: a legnagyobb nem amerikai
Vagyis amerikai, de nem az Egyesült Államokból, hanem Kanadából származó lánc.
Ő egy olyan nemzetközi cég, amely már elindult a nemzetközi útján, de még nem ért ide.
Nem igazán különleges, hiszen a kávé, fánk, bagel, szendvics annyira azért nem izgalmas, de meglepő módon ez a lánc Kanadában népszerűbb, mint a fent felsorolt bajnokok.
A Tim Hortons a világ legnagyobb nem-amerikai hálózata, de mintha a több mint 5000 egységgel rendelkező nagy cég tényleg elég óvatosan közeledne Európa felé, Írországban, Angliában, Spanyolországban vannak üzletei, de beljebb még nem nagyon jutott.
3. Rákok, kagylók, tintahalak
Elég gyenge a magyar kínálatban a tengeri étel is.
A német eredetű Nordsee ugyan itt van, de azért nem olyan elterjedt, mint Németországban, ahol a Nordsee a harmadik legnagyobb gyorsétteremlánc, közvetlenül a McDonald's és a Burger King mögött.
Viszont a legsikeresebb nagy láncok, mint az amerikai Red Lobster (vörös homár) még óvatosak Európával, érdekesség, hogy az amerikai lánc fordított hódítási útvonalat választott, mert ő keletről, azaz Törökország felől érkezett meg a kontinensünkre.
4. A hiányzó európaiak
Arról talán nem érdemes túl sokat írni, hogy a világ kismillió hamburgeres, vagy pizzás lánca közül kire érdemes még várni, bár két érdekességet meg lehet említeni.
A finn Hesburger a Baltikum mellett Németországtól Bulgáriáig már sok mindenhol megjelent, de minket kihagyott.
Hasonlóképpen óriási cég
a spanyol Telepizza, amely szintén ezer feletti étteremmel bír (ő az USA-n kívüli legnagyobb pizzalánc), Lengyelországban már megjelent, nálunk még nem. A kávé-péksütemény vonalon pedig a francia Brioche Dorée egy igazi óriás, 55 országban van már jelen.
5. Távoli nemzetek
A világ szerencsésebb felére, elsősorban természetesen a nagyon fizetőképes amerikai és angol piacra már megérkeztek itthon kevésbé ismert népek konyhái is.
A portugál-afrikai ételekre specializálódott Nando's például már nagyon sok országot meghódított.
A láncot Dél-Afrikában alapították, és mára világszerte több mint 20 országban van jelen, és rendkívül népszerű egyes európai államokban is, de szintén nyugati a fókusza, arról nincs hír, hogy a lánc jönne a régiónkba is.
A brazil piac vezetője a Giraffas még nem mutatkozott be Európában, csak a dél-amerikai földrészen és az Egyesült Államok latin lakossága körében terjeszkedik, de ott nagyon gyorsan.
Ázsiában pedig több olyan gigantikus méretű lánc is van, amely csirkével lett globális sztár,
Dél-Koreában a Pelicana Chicken, míg Fülöp-szigeteken a Jollibee lett nagyon népszerű. Valójában azért általában Ázsiában is a legnagyobb globális láncok a legnépszerűbbek, de például a Jollibee már 1300 étteremmel rendelkezik.
A többség a Fülöp-szigeteken, de Ázsia mellett, Nyugat-Európa, Óceánia és az Egyesült Államok is ki van pipálva.
6. És ami tényleg jó lenne
Írtunk már róla, hogy a magyar piacot aligha forradalmasítaná, ha egy másik hamburgeres, pizzás, vagy csirkés belépne a piacra, de van a környékünkön néhány valóban izgalmas lánc is, igaz, ha a többiek messze vannak, nehéz lenne Budapesten kihasználni a közös reklám, beszerzés, hr előnyeit.
A brit, de japán ízeket elhozó, rendkívül jó minőségű Wagamama a fél világot meghódította, Szlovákiában és Ausztriában is van, de hozzánk még nem ért el.
Legendás történet Yang Bingyi egy menekültből lett tajvani étolajfutár története, aki hosszú évek munkájával alakította ki első saját batyuzóját (dumpling), ma
a Din Tai Fung az egyik legmenőbb lánc, ahol a vendégek világszerte hajlandóak akár viszonylag hosszú időt is várni, hogy leülhessenek.
A márkába beszállt a Bread Talk szingapúri csoport is, amely Ázsiában tucatnyi láncot fog össze.
Végül két húsgolyós helyről, a japán Sukiya lánc, illetve a kínai Kungfu nagyon ízletes gólyókat ad el, előbbi inkább Ázsiában és Dél-Amerikában, utóbbi elsősorban Kínában lett nagyon népszerű ezzel a profillal.
Arra viszont egyelőre talán nem lenne esély, amit az Abokado nevű kisebb brit lánc próbált meg. Egyelőre csak kísérleti jelleggel, de rovarokból készült ételeket is felvett az étlapjára.
