Megduplázódtak a hazai hadügyi kiadások néhány év alatt

Pénteken volt a magyar honvédelem napja. A magyar hadseregnek nemcsak katonai tudás, elszántság és fegyelem szempontjából, de haditechnikai oldalról is tartania kell a lépést mindenkivel - mondta ennek kapcsán Orbán Viktor kormányfő.

Mi vagyunk a legnépesebb ország a Kárpát-medencében, nekünk kell, hogy legyen a legerősebb hadseregünk is

- fogalmazott.

Az elmúlt években valóban hatalmas változáson esett át a Honvédség, erről a növekedés.hu is többször cikkezett. Most megnéztük, mekkora a magyar védelmi költségvetés, mit jelent ez a V4 országokkal összehasonlítva, és hogy mennyit költenek erre a célra a világ leginkább fegyverkező országai.

Megduplázódó hadikiadások

Magyarország honvédelmi költségvetése folyamatosan növekszik a 2014-es mélypont óta. Akkor a GDP mindössze 0,87 százalékát fordítottuk erre a célra, tavaly már az 1,45 százalékát (és ehhez hozzá kell számolni, hogy azóta nőtt a GDP), idén pedig meghaladhatja a GDP 1,6 százalékát is a hazai katonai kiadások értéke. A parlament.hu adatai szerint 2019-ben már több mint 561 milliárd forintra rúgtak hazánk honvédelmi kiadásai. Ez megközelítőleg 1,95 milliárd dollár (287 forintos dollár-árfolyamon számolva), hogy könnyen összevethető legyen a nemzetközi számokkal. 

Forrás: parlament.hu

 A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyébként összesen várhatóan 3500 milliárd forintos lesz, így a végén, 2026-ban elérjük a NATO által előírt a GDP 2 százalékát kitevő honvédelmi költségvetést.

A szlovák és a cseh programokat is lenyomja a Zrínyi 2026

Regionális szinten nagyon jelentős a magyar honvédelmi fejlesztések költségvetése. Ha a V4 országokéval vetjük össze, mind a szlovák, mind pedig a cseh program alulmarad a magyarral szemben, igaz, a lengyelek sokkal hosszabb távú és elképesztő költségvetésű védelmi fejlesztési terve gyakorlatilag utolérhetetlen.

Forrás: parlament.hu

Nemzetközi fegyverkezési láz

A hazai mellett érdemes megvizsgálni a nemzetközi katonai célú költéseket is.

Viszonylag békés korszakban élünk most, ami elsőre hihetetlenül hangzik, hiszen a világ legtávolabbi szegletéből is eljuthat hozzánk a fegyveres konfliktusok híre a globalizált világnak köszönhetően. Mégis, összességében napjainkban kevesebb a háború, mint a múltban.

Ha a XX. századot vesszük bázisnak, látható, hogy a hadüzenetek száma is drasztikusan lecsökkent most az új évezred hajnalán. A katonai kiadások azonban korántsem követték ezt a visszaesést, a világ országai továbbra is fegyverkeznek. Köztük mi is, Közép-Európában, azonban mint majd az alábbi listán látható, az igazán nagypályások katonai kiadásai, mind nominálisan, mind GDP-arányosan brutálisan előzik a mi és szomszédjaink ilyen célú költségvetését.

2000 milliárd dollár évente fegyverekre

A Stockholmi Békekutató Intézet SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) jelentése szerint a globális katonai kiadások tavaly elérték a 2000 milliárd dollárt. 

A katonai kiadások 75 százaléka mindössze 10 országra összpontosul

Ami viszont a legizgalmasabb a számok mögött, hogy ennek a felfoghatatlan összegnek a 75 százalékát az első 10 leginkább fegyverkező állam költi el.

Forrás: Visual Capitalist

A fenti számokból kitűnik, hogy nem véletlenül titulálják szuperhatalomnak az Egyesült Államokat, hiszen nyugodtan kijelenthető, hogy brutális védelmi költségvetéssel bír. Csak az USA önmagában többet költ fegyverekre (778 milliárd dollár), mint az utána következő 9 helyezett együtt (703,6 milliárd dollár). Ezáltal az USA felel a világ fegyverkezési költségeinek körülbelül a 40 százalékáért.

GDP-arányosan a közel-keleti országok közül sok felfért a top 10-be

Érdekesség, hogy ha GDP-arányosan nézzük a katonai ráfordításokat, akkor az látható, hogy több közel-keleti ország is ott van az ilyen célra legtöbbet költő országok listáján. Ennek az okai a régióban két évtizede zajló, újra és újra fellángoló fegyveres konfliktusok.

Forrás: Visual Capitalist

A fegyverkezést a járvány sem törte meg

A fegyverkezést a járvány sem törte meg, sőt épp ellenkezőleg alakultak a trendek ezen a téren. Annak ellenére, hogy a világjárvány hatására, szerte a Földön visszaesett a gazdasági teljesítmény, a globális katonai kiadások.

Nem kell tartani új hidegháborútól

Hiába a fegyverkezés, fontos megjegyezni, hogy nagy háború szerencsére viszonylag régen nem zajlott a világban.

Ez egyébként már a hidegháború alatt is megfigyelhető volt, hogy voltak ugyan mély konfliktusok, de talán épp a brutális fegyverkezés elrettentő ereje miatt a valódi nagyhatalmak közvetlen összecsapására nem került sor.

Ugyan sokan mondják, hogy napjainkban is egyfajta hidegháborús helyzetet élünk meg, azonban fontos megjegyezni, hogy korántsem azonos a helyzet, mint a szovjet-amerikai szembenállás idején. A világ hatalmi struktúrája sokkal polarizáltabb és a globalizált világgazdaság összefonódásai is sokkal nagyobb fokú kooperációra és sokkal aktívabb kommunikációra késztetik az ellentétes oldalon álló feleket, mint a XX. század második felében, a kétpólusú világ idején. 

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének geopolitikai feszültségek szerte a féltekén.

Az elmúlt év legfontosabb konfliktusai:

Az elmúlt 12 hónap konfliktusai közül a Visual Capitalist összeválogatott néhányat:

• határvillongás India és Kína között
• Tajvan és Kína egyre feszültebb viszonya
• orosz-ukrán konfliktus
• orosz hackertámadás a SolarWinds texasi székhelyű cég ellen
• jemeni válság
• izraeli-iráni viszály

Látható tehát, hogy jó pár villongás zajlott az elmúlt egy évben is. Ezeknél egyébként trendszerű, hogy Kína, Oroszország gyakori résztvevői a konfliktusoknak. Erre persze van logikus magyarázat. Kína, mint felemelkedő szuperhatalom, helyet keres magának a világban, míg Oroszország újra szeretne tényezővé válni, és visszaszerezni azt a szerepet, amit valaha a Szovjetunió töltött be - részben új eszközökkel.