Térképre tettük a haderőfejlesztési programot: hol épülnek most hadiüzemek Magyarországon?

Az elmúlt években, sorra érkeznek a hírek a Honvédség legújabb fegyverbeszerzéseiről és a hazai védelmiipar fejlesztéseiről. Korábban, éveken keresztül folyamatosan csökkent a magyar haderő ütőképessége és mindössze néhány komolyabb beszerzés valósult meg több mint két évtizeden keresztül (Atlas Mistral, JAS 39 Gripen).

Ezekhez az állapotokhoz képest hozott éles változást a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program 2017-es elindulása. A világ biztonságpolitikai kihívásaira válaszul és a NATO elvárásainak megfelelve (a GDP 2 százalékát érjék el a védelmi kiadások a tagországokban), megindult a honvédség eszközállományának modernizálása, a haderő átstrukturálása, az állomány létszámának a növelése, és ami számunkra fontos a magyar védelmiipar halottaiból való feltámasztása.

A rendszerváltás után ugyanis gyakorlatilag megszűnt itthon ez a szektor, most viszont egymás után jelentik be az új hadi üzemek létesítését.

Nagyon logikus lépés ez, egy ilyen nagyívű haderő fejlesztési programban. Maguk a beruházások önmagukban is erősítik az ország védelmi képességeit, de esetünkben többről van szó, mivel mint azt látni fogjuk nemcsak belső igényeket ellátó üzemeket építünk.

Egyrészt hosszú távon megágyazunk ezekkel a fejlesztésekkel a honvédségi eszközpark naprakészen tartásához, biztosítjuk az alkatrész utánpótlást, de ami talán még fontosabb, hogy rentábilisabbá tesszük az egész Zrínyi 2026 programot. Hiszen ezek a fegyverek, eszközök rendkívül költségesek, ám ha ide hozzuk az őket gyártó üzemeket, sőt esetleg a kapcsolódó kutatás fejlesztést is, akkor azzal növelhetjük az államháztartás bevételeit, új munkahelyeket teremthetünk, bővíthetjük a hazai exportot és a GDP-t is.

Ez még egy rendkívül friss program, van olyan üzem, amelyik már felépült, sőt termel, de némelyik még csak terv szintjén létezik, így a gyárak hozta gazdasági hasznokról, majd néhány év múlva lehet átfogóbban beszélni. Jelen írás célja így nem is ez, hanem, hogy térképre rakjuk a különböző beruházásokat, és felvázoljuk, hogy fog kinézni a hazai hadiipar a következő időszakban.

HM Arzenál kézilőfegyvergyár - Kiskunfélegyháza

A legelső fecske, az állami tulajdonú HM Arzenál Zrt. kiskunfélegyházi telephelyén megvalósuló kézilőfegyvergyár volt. Komoly űrt töltött be ez az üzem, mert a FÉG megszűnése óta gyakorlatilag megszűnt a magyar nagyüzemi fegyvergyártás. Az új gyárat 2017-ben kezdték el építeni. Napjainkra, a honvédelem.hu közleménye alapján, az összeszerelő részleg már teljes kapacitással termel és elindult az alkatrészgyártó egységek próbaüzeme is.

A gyárban jelenleg cseh licensz alapján, CZ-HU BREN 2 típusú gépkarabélyokat, CZ Scorpion EVO 3 géppisztolyokat és CZ P-09 maroklőfegyvereket szerelnek össze, illetve lassan megindul a teljes helyben való gyártásuk. A honvédségi hírportál tavaly decemberben megjelent cikke alapján, a gyár tevékenysége nemsokára kiegészül a német Unique Alpine mesterlövészfegyverének, és gépkarabélyainak a gyártásával, illetve folynak partnerségi tárgyalások a belga FN Herstal fegyvergyárral is. Ha mindezek megvalósulnak komoly hadiipari központ jön létre a Kunságban.

Airbus Helicopters - Gyula

2018 végén, újabb mérföldkőhöz érkeztünk, megállapodott a magyar állam és a páneurópai Airbus Helicopters vállalat, hogy Gyulán helikopteralkatrész gyárat telepít az említett cég. Az üzem építése, (melyben 30 százalék tulajdonrésze van a magyar államnak) tavaly indult el és várhatóan 2022-ben kezdődik meg benne a termelés. A gyár létrehozása valószínűleg összefüggésben áll a Honvédség által vásárolt Airbus H145M és H225M helikopterekkel.

Hirtenberger aknavetőgyár – Wien-Neustadt, Várpalota

2019-ben újabb hír érkezett a témában, hazánk megvásárolt egy patinás aknavetőgyártó vállalatot a Hirtenberger Defence System-et. A cég honlapja alapján a vállalat gyártási központja Ausztriában van, de vannak telephelyei Angliában és Új-Zélandon is. Nemsokára Magyarországon is létrehoznak, egy aknavetőgránátokat előállító gyáregységet Várpalotán. Ugyan eddig nem jelentettek be ilyesmit, de ezek alapján logikus lenne, ha a Honvédség is rendszeresítene majd valamit a termékeik közül.

Rheinmetall – Zalaegerszeg, Kaposvár, Nyírtelek

A 2020-as évet alá kell húznunk pirossal, mert csak úgy záporoztak a bejelentések a különböző fegyverbeszerzésekről és a hadiüzemek létesítéséről. Az egyik legizgalmasabb a Lynx harcjármű beszerzése melyből 214 darabot rendszeresítünk és ezek nagyrésze (172 db) itthon fog elkészülni.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a német Rheinmetall AG fegyvergyártó és a magyar állam egy német-magyar vegyesvállalatot alapítottak, Rheinmetall Hungary néven. Zalaegerszegen hoznak létre gyártóüzemet, melynek alapkövét tavaly decemberben tették le, áll a kormány.hu-n.

A termelés valószínűleg 2023-ban indul meg a 60 milliárd forintból épülő gyárban, amely a ZalaZone járműipari tesztpálya mellett fog elhelyezkedni, így elősegítve, hogy a jövőben harcjárműfejlesztés is megvalósulhasson a zalai megyeszékhelyen.

Frissítés: A zalaegerszegi Lynx üzem gyártócsarnokát 2022. márciusában átadták. A növekedés.hu tudósítását az új üzemről ezen a linken keresztül lehet elolvasni.

A Rheinmetall Hungary-vel kapcsolatban nem ez volt az egyetlen fontos bejelentés az utóbbi időben. Évente száz 4X4-es harcjármű gyártására alkalmas gyárat fognak létrehozni Kaposváron, írta idén januárban az MTI. A magyar haderőben újonnan rendszeresített török licensz alapján gyártott (de német kommunikációs rendszerrel felszerelt) Gidrán MRAP-ok is itt készülnek majd.

A gyártó ígérete szerint teljesen új, Zalaegerszegen fejlesztett járművek gyártóhelyéül is fog majd szolgálni az új telephely. Mivel a BTR 80-akat leváltó járművek vásárlásáról még nem hangzott el semmilyen információ, így nem kizárt, hogy a kiszolgált harcjárművek utódai is itt születnek majd meg.

Frissítés: A BTR-80-as harcjárművek váltótípusát sokkal valószínűbb, hogy a Rheinmetall Hungary kaposvári üzemében gyártják majd.

Szintén a Rheinmetall Hungary-hez kapcsolódik a múlt hónapban bejelentett nyírteleki hadiüzem létesítése is. A vegyesvállalat itt olyan csúcstechnológiás rádiólokátorokat fog gyártani, melyek a méltán híres izraeli vaskupola légvédelmi rendszer részét képezik és nemrég kiderült, hogy hazánk is vásárol belőlük, hogy lecserélje a már igencsak elöregedett szovjet lokátorokat. A településen nem előzmény nélküli az ilyen jellegű tevékenység, az HM Arzenál már korábban is itt végezte a régi radarjaink javítását és korszerűsítését.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a hadiipari fejlesztésekben a magyar állam legfontosabb partnere a Rheinmetall fegyvergyártó. Ezt támasztja alá, hogy a cég a következő években 600 millió eurós befektetést tervez hazánkban. Külön szerencsés, hogy a vállalat neve jól cseng a nemzetközi fegyverpiacon, így az itthon gyártott termékek várhatóan külföldi hadseregekben is meg fognak jelenni és ebből közvetlen bevételhez jut a magyar államháztartás, illetve a fegyver kivitel javítja majd a külkereskedelmi mérlegünket is.

HM-Arzenál, Hirtenberger - Várpalota

Az új fegyverekhez, nagykaliberű lőszert is fogunk gyártani. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a zalaegerszegi Lynx gyártóüzem alapkőletételének a bejelentésével együtt ismertette a terveket, egy nagykaliberű lőszer és robbanószergyártó üzem létrehozásáról, az HM Arzenál közreműködésével Várpalotán. A településen nem ez lenne az egyetlen hadiipari beruházás, mint korábban említettem a Hirtenberger hazai aknavetőgránát gyártó üzemét is itt szeretnék létrehozni.

AERO Vodochody - Csehország

Történt az elmúlt években még egy magyar vonatkozású hadiipari befektetés, ám az kicsit kilóg a sorból, mivel nem az állam, hanem egy magyar magánember vásárolta be magát egy külföldi repülőgépgyárba. Lapunk is megírta tavaly, hogy a korábbi cseh tulajdonostól az AERO Vodochody repülőgépgyártót birtokló holding részvényeinek a 100 százalékát, az itthon bejegyzett Aero Investment Partners Zrt. veszi meg. A cég többségi tulajdonosa (51 százalék) Tombor András, magyar üzletember. A nagy múltú repülőgépgyártó 2016 óta kisebb kihagyás után ismét a katonai programokra fókuszál.

Legfontosabb projektje az L-39NG szubszonikus sugárhajtóműves kiképző és könnyű támadó repülőgép. A honvédség.hu közleménye szerint a gép tavaly ősszel megszerezte a cseh védelmiminisztérium hatóságától a légialkalmassági bizonyítványt, így a vállalat kiléphet vele a nemzetközi piacokra. Eddig három megrendelésről biztosan lehet tudni, a Szenegáli légierő és egy portugál illetve egy amerikai cég vásároltak összesen 26 darabot a gyártótól.

A Gripenek mellé kiegészítésképpen a magyar légierőben is lehetne helye ezeknek a gépeknek, légtérvédelmi feladatok ellátásában való segédkezésre, hiszen fenntartási költségük jóval kisebb egy valódi vadászgépénél, de eddig semmilyen erre utaló hivatalos bejelentés nem történt.

Frissítés: A Magyar Honvédség 12 darabot vásárolt az L-39NG típusú repülőgépből.

Összefoglalva tehát látható, hogy a nagyobb fegyverbeszerzések ellentételezéséül, a kormány rendszerint valamilyen hadiipari beruházást is eszközöl - nyilván nem minden esetben.

Látható az is, hogy nem önálló teljesen új márkákat akarnak felépíteni, hanem a vegyesvállalati modell segítségével, már úszó hajókra ülünk fel, így bár osztoznunk kell a bevételeken külföldi cégekkel, de cserébe, modern technológiák birtokába jutunk gyakorlatilag azonnal és előre biztosítjuk, hogy el tudjuk adni a termékeinket külföld felé is, mert a nagymúltú nemzetközi cégek bevonása a gyártásba és a fejlesztésbe, jó ajánlólevél bármelyik ország közbeszerzésein.

Ha ez a modell beválik, várhatóan újabb hadiüzemek is létesülnek majd hazánkban és a szektor hosszú távon is hozzájárulhat a nemzetgazdaság fejlődéséhez és Magyarország biztonságának a megőrzéséhez.