Milyen fejlesztések várhatóak a Honvédségnél - új fegyverek nyomában

A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében, a Honvédség számos régóta nemlétező képességét támasztották fel, vagy éppen teljesen újakat is létrehoztak, azonban továbbra is vannak fegyvernemek, amik eddig kimaradtak, épp ezért számba vettük a teljesség igénye nélkül, hogy milyen újításokra, vásárlásokra számíthatunk a következő években.

Mivel a Honvédség érthető okokból még előkészítés alatt álló ügyletekről nem nyilatkozik, fontos kiemelni, hogy az alább következő összeállítás csupán a korábbi beszerzések mintáinak elemzésén alapul, így attól természetesen a későbbiekben megvalósuló fejlesztések akár teljesen eltérhetnek.

BTR-80-as harcjárművek cseréje

A BTR-80-as harcjárművek sokáig nemcsak kategóriájuk szerint, azaz páncélozott szállító harcjárműként, hanem a BMP-1-esek lecserélése után gyalogsági harcjárműként, a D-944 PSZH-k és a D-442 FUG-k leselejtezése után pedig a 4X4-es járművek helyettesítőjeként is funkcionáltak.

BTR-80A típusú páncélozott, szállító harcjárművek a szomódi lőtéren; Forrás: Honvédelem.hu

Nyilvánvaló, hogy bármilyen sokrétű jármű is a BTR-80-as, semmiképpen sem volt tartható, hogy ennyiféle funkciót lásson el egyszerre. Szerencsére a helyzetet azóta orvosolták és gyalogsági harcjárműnek a Lynxeket rendeltük meg, a 4X4-es harcjármű gyanánt pedig a Gidránokat rendszeresítettük, habár manapság ehelyett a kategória helyett inkább az MRAP kifejezést használják, ami utal a jármű kibővült képességeire, elsősorban az ún. improvizált robbanószerkezetek elleni hatékony védelemnyújtásra.

Mindkét beszerzésre méltán lehetünk büszkék, általuk a Honvédség ezen a téren átléphet a XXI. századba, azonban a BTR-80-ak úgymond hiába lesznek így tehermentesítve, a folyamatos modernizáció és felújítások ellenére, ezek mégiscsak lassacskán 40-50 éves járművek lesznek, tehát megértek a cserére, így új páncélozott szállító harcjárművekre lesz szükség.

Abban szinte biztosak lehetünk, hogy tervez ilyesmit vásárolni a Honvédség, mivel már tettek erre utaló megjegyzéseket, a kérdés már csak az, hogy milyen járművek jöhetnek szóba. Habár nyilván rengeteg jónevű nemzetközi gyártó rendelkezik ilyen típussal, a választ valószínűleg Kaposváron a Gidránok leendő szülőhelyén kell keresni, ugyanis a Rheinmetall Hungary német-magyar vegyesvállalat az üzemet hosszútávon 6X6-os és 8X8-as tengelykiosztású járművek gyártására is szeretné használni, ami logikussá tenné, hogy majd az itt előállított eszközökre cseréljék le a jó öreg BTR-eket.

A legfőbb kérdés tulajdonképpen az, hogy ott majd a már létező (amúgy kiváló referenciákkal bíró, jól bevált) Rheinmetall Defence féle, 8X8-as Boxer-t vagy annak esetleg valamilyen tovább fejlesztett verzióját fogják a magyar haderő számára legyártani, esetleg a Boxer alapján álmodnak meg egy újabb generációs járművet, vagy valami teljesen új dologgal állnak elő, például akár önvezető funkciókkal ellátott, vagy távvezérelhető eszközzel.

Rakéta-sorozatvető rendszer, rakéta tüzérség

Az ősöreg 60-as évek technikáját képviselő BM-21 Grad 122 mm-es rakéta-sorozatvető rendszerek adták valaha hazánk haderejének rakéta tüzérségét, azonban napjainkban ezeknek az eszközöknek legfeljebb hadtörténeti múzeumban a helyük. A tüzérségi képességeket a német Pzh 2000 önjárólövegekkel nemsokára visszaállítjuk, azonban a rakéta-sorozatvetők továbbra is hiányozni fognak. Ezeknek az eszközöknek ma is nagy hasznát veheti egy modern hadsereg, tehát van esély hasonló eszközök beszerzésére.

A szomszédos Románia még 2018-ban vásárolt 54 darab modern HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) amerikai sorozatvetőt.

Ezek az önjáró eszközök rendkívüli pusztításra képesek és többféle rakétával is üzemelnek, melyek közül a legmodernebb M30-as már GPS vezérléssel rendelkezik, emellett ráadásul a HIMARS saját tűzfelderítő radarokkal is bír, tehát képes az ellenséges gránátok, rakéták, tüzérségi lövedékek röppályája alapján bemérni hová kell az ellencsapást irányozni.

HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) amerikai rakéta-sorozatvető; Forrás: Lockheed Martin

Azóta hazánkban is voltak ilyen eszközök az Egyesült Államok hadereje jóvoltából gyakorlatozni, így tehát a honvédjeink is láthatták őket élőben. Ha a HM a jövőben tervezne ilyen eszközt beszerezni talán, a HIMARS rendszer lenne a legkézenfekvőbb variáció. Ez azért is lenne logikus, mert ugyan látható, hogy főképp német fegyvereket szerzünk be, de ebből a kategóriából, hiába van nagy hagyománya a gyártásának náluk, nemrég még a németek is az amerikai MARS 2-es (MLRS) rakétatüzérségi rendszerből vásároltak be. Egyébként ez utóbbi is esélyes befutó lehetne hazánkban.

Helikopteres páncéltörő képesség

A helikopterflottánk az új Airbus H145M és H225M könnyű, illetve közepes multifunkciós katonai helikopterek beszerzésének köszönhetően, az összes eszköz beérkezését követően a térség egyik legmodernebbje lesz.

Általuk a Mi-2-es (már nyugdíjba küldték őket), Mi-8-as Mi-17-es (éllettartam hosszabbításon estek át, de rájuk is leselejtezés vár) forgószárnyasok könnyedén pótolhatók, azonban a Mi-24-esek jelen állás szerint nem. Ennek oka, hogy a Mi-24 valódi harcihelikopter, a H145M és a H225M pedig nem az. Mindkét új Airbus helikopter rendelkezik ugyan a gyártó úgynevezett HForce fegyverrendszerével, ami tisztességes tűzerővel látja el a vasakat, ha tűztámogatásról van szó, azonban páncéltörőképességet nem ad katonáink kezébe, ellentétben a Mi-24-ekkel.

MI-24-es helikopter; Forrás: Honvédelem.hu

Az öreg szovjet gépek fölött azonban sajnos eléggé eljárt az idő. Eredetileg az volt a terv, hogy a szerbekhez hasonlóan Oroszországban modernizáltatjuk és új képeségekkel szereltetjük fel őket, azonban ezt az Oroszország ellen bevezetett nyugati embargó meghiúsította, mivel tilossá vált új eszközök beszerzése, vagy régi eszközökre új orosz berendezések vásárlása, így csupán felújításra, élettartam hosszabbításra küldhettük ki őket, tehát továbbra sem rendelkezünk XXI. századi, páncéltörő képességgel bíró forgószárnyasokkal.

Jelenleg két opció lehetséges. Az egyik, hogy veszünk valódi harci helikoptereket, az Airbus-nál maradva, az ő termékük az Eurocopter Tiger lenne a legvalószínűbb befutó ebben az esetben.

Tiger helikopter; Forrás: airbus.com

Ezzel a helikopterrel nagyon jól járnánk, hiszen igazi brutális nagyragadózó (és jól menne a nagymacskáink közé). A másik lehetőség, hogy a H145M-eket, illetve a H225M-eket látjuk el valahogy páncéltörőképességgel. Állítólag a gyártó dolgozik erre irányuló projekten, ami iránt mi is érdeklődünk. Ebben az esetben a legvalószínűbb, hogy a gépeket az izraeli Spike LR irányított rakétákkal szerelnék fel. Ez egy elég jó (és olcsó) optimum lenne számunkra, de fontos kiemelni, hogy nem kapnánk így akkora tűzerőt, mintha a Tiger helikoptereket szereznénk be, hiszen azok kis túlzással repülő tankok.

A Honvédség ereje szempontjából persze a legátütőbb az volna, ha vásárolnak Tiger-eket is és a másik két modellt is ellátnánk páncéltörőképességgel. A haderőfejlesztés eddigi volumenét figyelembe véve akár még ez sem kizárható.

Páncéltörő rakéták

Már az előbb meg is említettem a Spike LR rakétákat. Ezekre vagy hasonló eszközökre a szárazföldi erőknél is szükségünk lenne. Korábban már többször felröppent a hír, hogy valamilyen módon beszerzünk Spike páncéltörő rakétákat.

Spike lr2 páncéltörő rakéta; Forrás: Eurospike Gmbh

Ez rendkívül hasznos lenne, mivel ma ez talán a világ egyik legjobb ilyen eszköze. Jelenleg 3 féle variációban merülhet fel a rendszeresítése. Egyrészt a Lynx-ekre, illetve egyéb harcjárművekre telepítve, másrészt egyedi, saját hordozóra (például egy RÁBA vagy egy UNIMOG járműre) építve, harmadrészt pedig gyalogsági használatra alkalmas, akár kézben hordozható kivitelben.

Legjobb esetben mind a három féle verzióban fogjuk majd alkalmazni, de ha ezen verzióknak akár csak egyikében hadrendbe állítjuk, már az óriásit dobna a Honvédség páncéltörőképességein.

Jelenleg egyébként a 9M111 Fagot és 9M113 Konkursz irányított páncéltörő rakéták szolgáltatják ezt a képességet, de esetükben is igaz, hogy hiába a felújítgatás, az üzemidő nem nyújtható ki örökké és a modern páncélosok ellen már nem igazán hatékonyak.

Drónok, azaz pilóta nélküli harci repülőgépek (Unmanned Aerial Combat Vehicle, UACV)

A Honvédség debreceni egysége, a Bornemissza Gergely Felderítő-zászlóalj állományában ugyan találhatunk 9 darab modern, az izraeli Elbit által fejlesztett Skylark I-LE kisméretű harcászati pilótanélküli felderítő repülőgépet, de valódi drónflottával hazánk jelenleg nem rendelkezik, márpedig napjaink hadviselésében ezek az eszközök egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A felderítő modellek mellet (ilyenünk, mint látható nekünk is van) mostanában a fegyverek hordozására alkalmas harci drónok válnak egyre elterjedtebbé.

Nemrég a Hegyi-karabahi háború hívta fel a figyelmet, mekkora előnyt jelent, ha egy hadsereg UACV-kel is rendelkezik. Az amerikai MQ-1 Predator, vagy akár a szintén amerikai MQ-9 Reaper is szóba kerülhetne egy esetleges vásárlás során, azonban a török Bayraktar TB2-esekre a jó ár-érték arányuk miatt nagyobb esély van.

Bayraktar TB2 török harci drón; Forrás: Wikipédia

A török drónok egyébként az említett Hegyi-karabahi konfliktusban is jól bizonyítottak és nemrég Ukrajna is ebből az eszközből vásárolt be.

Azonban az is lehetséges, hogy egy teljesen saját eszközt fejlesztünk, ezt alátámaszthatja, hogy nemréga Honvédelmi Minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel off-Road járművek és drónok közös fejlesztésére, így nem kizárt, hogy majd ezek a drónok adják a Honvédség flottáját.

Persze ez az együttműködés nem garancia arra, hogy végül tényleg ezeket az eszközöket rendszeresítjük, ezt láthattuk a Komondorok esetén, hiszen végül helyettük a Gidránok kerültek nagy tételben beszerzésre, ami meg is osztotta a szakmai köröket.

A drónok elleni légvédelem

A drónok ellen hatékony légvédelmi rendszerre is szükség van. A NASAMS ugyan le tudja szedni a őket, de a méregdrága AMRAAM rakétákkal nem túl gazdaságos drónokra lövöldözni.

Az Atlas Mistral is alkalmas lenne erre a célra, főleg mivel modernizálva lettek, azonban azokból nincs elég egy komolyabb dróntámadás kivédésére.

Épp ezért merült fel, hogy szükség lenne valamilyen kiegészítő (lehetőleg önjáró) légvédelmi rendszerre.

Rheinmetall Oerlikon Skyranger; Forrás: rheinmetall-defence.com

Úgy néz ki, ez a Rheinmetall Oerlikon Skyranger lesz, erről árulkodik legalábbis a Rheinmetall AG idei első negyedéves eredmény ismertetője, amelyben megemlítik, hogy az eszköz gyártását hazánkba telepítenék, illetve, hogy a magyar kormány tárgyal a beszerzéséről. Ezzel amúgy nagyon jól járnánk és gyakorlatilag teljessé válna a légvédelmünk.

Folyami hadihajók

Az újpesti MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tulajdonképpen jelenleg nem rendelkezik igazán ütőképes hadihajókkal. Képességeik főképp folyami aknamentesítésre korlátozódnak, azonban a járőr és harcbiztosító képességek jelenleg csak alacsony fokon léteznek, és egyik folyami hadihajónk sem rendelkezik igazán komoly tűzerővel.

Az AM típusú hajóink (összesen három üzemel belőlük) légvédelmi géppuskái ugyan modernizálva lettek, de ebben nagyjából ki is merül a hazai hadihajók nehézfegyverzete, nem beszélve arról, hogy egyik hajó sem fiatal már.

Pozitívum, hogy az AN 2 típusú járőr feladatokat is ellátó aknásznaszádok gyakorlatilag az utolsó csavarig fel lettek újítva, ám azokból is kevés van.

Szintén jó dolog, hogy a Honvédség motorcsónak állománya is szépen bővült, de nyilván azok sem komoly tűztámogató feladatokra lettek kitalálva.

Persze óriási vízicsaták megvívására nyilván nem kell hazánkban számítani, azonban a két fő folyónkra (Tisza, Duna) nem ártana néhány új, fegyverekkel jól ellátott hajó. Ebből a szempontból nagyon érdekes az idei, hazánkban, amerikai részvétellel megtartott, többnemzeti Fekete Hattyú 2021 (Black Swan 2021) névre hallgató hadgyakorlat, amelyről lapunk is írt. Számunkra az amerikai hadsereg által a gyakorlatra hozott SOC-R azaz Special Operations Craft – Riverine nevű hajók az igazán izgalmasak.

SOC-R hajók a Fekete Hattyú 2021 többnemzeti hadgyakorlaton; Forrás: Honvédelem.hu

Ezekkel a 2X440 lóerős, tűzerővel bőkezűen ellátott járművekkel, most a magyar honvédek is gyakorlatozhatnak.

Ugyan egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy ilyen eszközöket vennénk, mégis érdemes eljátszani a gondolattal, hogy esetleg konkrétan SOC-R-eket vagy hasonló hajókat rendszeresítenénk, hiszen ezáltal is felszámolnánk egy hiátust.

Természetesen ezeken kívül is lehetne összeszedni eszközöket, amelyek a jövőben beszerzésre kerülhettek, azonban egy újságcikk műfaji sajátosságokból fakadóan arra nem lenne elég. A fentebb említett fegyvernemek fejlesztésére, illetve az eszközök beszerzésére sincs garancia, csupán a most rendelkezésre álló információk alapján ezekre van most a legnagyobb esély.

(A borítókép forrása: Honvédelem.hu)