A Mészáros-csoportnál szerveződik Magyarország legnagyobb pulykafeldolgozója

A GVH a közelmúltban adta ki hatósági bizonyítványát arról, hogy a hazai piac vezető pulykafeldolgozójának számító

Gallicoop Zrt. egyedüli irányítást szerezhet a Gallfood Kft., illetve a bőnyi Gallbreed Kft. és a lövői Gallgarden Kft. felett.

A kecskeméti Gallfood eddig a magyar pulykafeldolgozóipar második legnagyobb társaságaként működött, míg a Gallbreed és a Gallgarden baromfitenyésztéssel (baromfihízlalással) foglalkozott.

A versenyhivatali jóváhagyás szabad utat ad ahhoz, hogy

magyar mércével mérve óriásvállalat jöjjön létre, amely a feldolgozás mellett tenyésztési és termeltetési tevékenységet is felölelő pulykaintegrációt fog össze.

A Gallicoop tavalyi 42,6 milliárd, a Gallfood 16,7 milliárd forint árbevételt ért el, így együttes forgalmuk megközelítette a 60 milliárd forintot.

A mostani fúziót megelőzték azok a változások, amelyek a két feldolgozóipari társaságnál az elmúlt években mentek végbe. Először a Gallicoopot vásárolta meg 2020-ban a Takarék Mezőgazdasági Befektetési Magántőkealap, a Béta Magántőkealap és a Status Food Magántőkealap

a Diamond Turkey Holding Zrt.-től, amely a piacvezető vállalatot felépítő Erdélyi István és családja tulajdonában volt.

Tavaly pedig a Takarék, a Béta és a Prime Deal Magántőkelap, illetve az általuk tulajdonolt Gallbreed Kft. és Gallgarden Kft. vette meg a Gallfoodot olyan társaságoktól, amelyek egy magánszemély tulajdonában álltak.

A tranzakcióban résztvevő tőkelalapok közül a Status Food Magántőkealap és a Béta Magántőkealap a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-hez tartozik, amelynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó. A Prime Deal Magántőkealapot a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt., a Takarék Mezőgazdasági Befektetési Magántőkealapot a DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. működteti, amelyek tevékenysége az élelmiszergazdaságban több ponton is kapcsolódik Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez.

Az elmúlt időszak cégvásárlásaival a két nagy pulykafeldolgozó végeredményben a Mészáros-csoporthoz került, amely a gabonaiparban korábban létrehozott két nagyvállalat – a búzafeldolgozást végző visontai Viresol Kft. és a kukoricapiacon szereplő tiszapüspöki Kall Ingredients Kft. – után a húsiparban is meghatározó társaságokhoz jutott.

Nemhivatalos nyilatkozatok szerint a tulajdonosi kör eddig a fúzió versenyhivatali engedélyeztetésére koncentrált, most pedig azt méri fel, mely pontokon hajthatna végre hatékonyságjavító lépéseket.

Az összefonódás egyik legfontosabb célja ugyanis, hogy az új vállalat versenyképessége bel- és külföldön is növekedjen, bár mérete még mindig jelentősen elmarad az európai piacot meghatározó nagy baromfiipari társaságokétól.

A baromfifeldolgozó debreceni Tranzit-csoportban is többségi tulajdonnal bíró, piacvezetőnek számító francia LDC éves forgalma például elérte a 4,4 milliárd eurót a 2020/2021-es üzleti évben, és a cégcsoportnál évente feldolgozott 400-450 millió szárnyas a teljes magyar éves baromfivágási (csirke, víziszárnyas és pulyka) mennyiség kétszeresét is meghaladja.

Hatékonyságjavító lépésekre azért is szükség lenne, mert mind a Gallicoop, mind a Gallfood veszteséggel zárta a tavalyi évet. Cégnyilvántartási adatok szerint

a Gallfood több mint 1,1 milliárd, a Gallicoop 250 millió forinton felüli negatív eredményt mutatott ki,

és ez mindkét cégnél aggasztó változásokat jelez a korábbi gazdálkodási mutatókhoz képest.

A romló eredmények összefüggésbe hozhatók a Covid-járvány kedvezőtlen hatásaival is, amelyek a pulykatermelést és -feldolgozást különösen súlyosan érintették az utóbbi időszakban.

Főként a Horeca-szektorra vonatkozó korlátozások okoztak gondokat, amelyek miatt érzékelhetően visszaesett a pulykából készült termékek iránti kereslet.

A hazai pulykavágás és -feldolgozás a korábbi 140 ezer tonnáról egyébként is évi 100 ezer tonnára csökkent az elmúlt években, tavaly pedig a járvány következtében további visszaesés következett be.

Bár a szektor vállalkozásai szerint a jövedelmezőséget eltüntető válságon ma már túl van az ágazat, egyre komolyabb versenytársakkal kell megküzdenie a piacon.

Miközben a hazai termelés szűkült, Lengyelország például csaknem150 ezer tonnával növelte éves pulykahús-előállítását, és sikerre éhes új szereplőként Spanyolország is megjelent az európai porondon,

ahol a fogyasztás összességében nem növekedett az utóbbi években.

A hazai csirketermelés folyamatos növekedése láttán a pulykaágazatban ma már úgy vélik, hogy

a vállalkozások belealudtak az elmúlt tíz évbe, és nem hajtották végre  azokat az állattenyésztési és élelmiszerfeldolgozási fejlesztéseket, amelyekre az eredményesebb piaci szerepléshez szükség lenne.

Tény, hogy az időről-időre ismétlődő madárinfluenza-járványok is sújtották a termelést, de a pulykahús előállítása költséghatékonysági szempontból egyre nagyobb versenyhátrányba került a csirkehússal szemben, és az árcentrikus hazai fogyasztóknál ez döntő szempontnak bizonyult.

Az ágazati vállalkozások szerint a szektor számára az is hátrányos lehet, hogy

a pulyka nem tekinthető esztétikus haszonállatnak, ezért a hazai vásárlók a pulykahúst nem tartják „szexinek”, és jelentős részük nem is ismeri.

A megoldást sokan abban látnák, ha a pulykahús alapanyagként nagyobb mennyiségben kerülne vissza a konyhákba és a gasztronómiába, de ehhez edukációra és aktívabb marketingmunkára lenne szükség, amely nem hajtható végre egyik napról  a másikra, hanem hosszabb időt igénybe vevő folyamat lehet.