Még nincs vége az élelmiszerek drágulásának - az Agrárkamara elnöke szerint

A napokban jöttek ki a friss inflációs adatok, amelyek azt mutatják, a kenyér közel 40, a tejtermékek pedig 30 százalékkal drágultak. Ez már a tetőzést jelenti, vagy várható további áremelkedés?

Nem akarok vészmadár lenni, de úgy gondolom, a drágulás végére még várni kell. Abban reménykedem, hogy az áremelkedés csúcsát még ebben az évben elérjük, és utána következhet egy konszolidációs időszak.

A folytatódó áremelkedés magyarázata, hogy az input anyagok, az energia ára olyan mértékben emelkedett, amelyet nem tudunk a hatékonyság oldaláról kezelni.

Vannak olyan termékek, amelyek alapanyagainak drágulása csak a jövőben fog megjelenni.

Így várhatóan mind a tejtermékek, mind a hústermékek ára tovább emelkedik majd idén.

A gazdákhoz befolyt összeg azonban nem marad náluk, a kockázat ugyanakkor őket terheli. Akad olyan alapanyag, például a egyes takarmányok, amelynek az ára néhány év alatt két-háromszorosára emelkedett. Ehhez ugyanennyivel több forgókőkére, illetve banki finanszírozásra van szükség, amelynek kockázata a gazdát terheli, miközben a profitráta nem emelkedik.

Vannak persze olyan ágazatok is, ahol a piaci túlkereslet magyarázza az árak növekedését.

Elképzelhető, hogy az orosz-ukrán háború miatt Ukrajnában rekedt terményeket magyar vonatokkal juttassák Európába?

Ukrajnának minden szállítási lehetőség aranyat ér. Nagy gond, hogy az oroszok elvágták az ukrán szállítmányok elől a tengeri útvonalat, szakértők pedig azt mondják, a tengelyen történő szállítás mindössze tizedét tudja kiváltani a tengeri szállítmányoknak. Vagyis hiába van ukrán termés, ha nem képesek azt eljuttatni a célpiacokra, különösen Afrikába, ahol emiatt már igencsak aggódnak.

Ezzel együtt a magyar vasúti szállítási lehetőség kihasználása mindkét ország számára hasznos lehet.

Mi a gondja a magyar gazdáknak az uniós zöld megállapodással?

Először is az, hogy ez nem zöld megállapodás.

Nem is megállapodás, hanem diktátum, senkivel nem egyeztettek megfogalmazása előtt.

Mindenféle tudományos alapot nélkülöző, ideológiai, politikai eszmefuttatásoknak egyfajta elegye, amelynek következménye még klímavédelmi szempontból sem értelmezhető. Mondhatnám, sok hűhó semmiért, csakhogy ennek elszenvedői elsősorban az európai mezőgazdasági termelők.

Másodsorban a fogyasztóknak is fel kell készülni, mert ha így folytatódik, akkor Európa azokból a termékekből, amelyekből eddig exportőr volt, importra szorul majd.

Ilyen például a gabona. Ha ehhez hozzávesszük, hogy jelentősen csökken az ukrán gabonatermelés, akkor látjuk, hogy mennyire súlyossá válhat a helyzet, ha Európában is csökken a termelés. 

Elképzelhető, hogy az uniós támogatásokat a zöld megállapodás előírásainak elfogadásához kötik?

A zöld megállapodás az Európai Bizottság által elfogadott stratégia, így jogi értelemben kötő ereje nincs. A bizottság azonban aljas módon megteheti azt, hogy addig nem fogadja el a támogatások lehívásához elengedhetetlen stratégiai tervet, amíg az általa jónak tartott és elvárt lépéseket meg nem tesszük. Ez egyben az uniós kifizetések blokkolását is jelenti egyben. 

Mi a jelentősége számunkra, hogy World Farmers Organization (WFO) általános közgyűlését Budapesten rendezték a héten?

Feladatunk a magyar gazdálkodók érdekeinek hazai és nemzetközi képviselete. Miután láttuk, hogy a nemzetközi piacon vannak jelentős, Európán kívüli szervezetek, döntöttünk úgy néhány évvel ezelőtt, hogy csatlakozunk a szervezethez. Nagy örömünkre szolgál, és megtiszteltetésnek vesszük, hogy új tagként is elfogadták jelentkezésünket a rendezésre.

Több mint ötven ország kétszáz Budapestre érkezett képviselője mutatja, hogy komoly szervezetről van szó.

A konferencia megszervezésekor a szakmai munka mellett külön figyelmet fordítottunk arra, hogy kulturális értékeinket is bemutassuk a konferenciára látogatóknak. Vagyis egyfajta országimázs építésre is használjuk a lehetőséget.