A modernkori rabszolgák nekünk is dolgoznak – minden országban ott vannak

Van egy egészen megrázó jelenet Steven Spielberg „Amistad” című filmjében. Egy rabszolgaszállító-hajón egy sziklákkal teli zsákot dobnak a vízbe. A csobbanás után kiderül, hogy a matrózok meg akarnak szabadulni a rakománytól. A kövek rá vannak kötve a láncra vert rabszolgákra, akiket gyors ütemben egyenként elnyel az óceán vize.

A rabszolgaságról jó pár ehhez hasonló nyomasztó film készült már, viszont ezek rendszerint a régmúltban játszódnak. Sokakban talán emiatt is kialakulhatott az a téves kép, hogy a rabszolgaság korának mára teljesen bealkonyult. A valóság azonban aligha lehetne ettől messzebb. A komor igazság az, hogy egyre több ember jut erre a borzasztó sorsra:

2016 óta úgy 10 millióval nőtt a rabszolgák száma, akik globális szinten ma már úgy 50 millióan lehetnek, ahogy arról a Global Slavery Index is beszámolt.

Ma több mint háromszor annyian vannak, mint ahány embert a transzatlanti rabszolga-kereskedelem 350 éve alatt elfogtak és eladtak.

Sokuk története embercsempészekkel kezdődik. Pont mint a nigériai Iabarot-é. Mint a TIME írja: a férfi eredetileg Európába akart átjutni, ám az útja már Libériéban véget ért, ahol többször is eladták. Bűntetésül és hogy megjelöljék egy nagy hármas számot véstek egy tűzforró késsel a fejére, amely az arca bal oldalát szinte teljesen beborítja. Mivel Iabarot analfabéta, sokáig nem is tudta, hogy miféle jelet raktak rá.

"Nincs szükség többé rabszolga-kereskedőkre, akik Afrikába mennek, hogy elkapják a zsákmányt" - mondja Aboubakar Soumahoro, aki hosszú évekkel ezelőtt Elefántcsontpartról menekült el. "A kétségbeesés kötele váltotta fel a vasláncaikat. Most az afrikaiak önmaguktól mennek Európába, és közben rabszolgákká válnak."

A nyomorban élő térségekben sokszor a kényszermunkások a kávé-, a szójabab-, a ruházat- vagy épp a cukor-gyártásban dolgoznak.

A csokoládéipar is érintett. A gyártás fontos alapanyagának a kakaónak a termelése úgy 70 százalékban Nyugat-Afrikában zajlik. Főleg Ghánában és Elefántcsontparton.

A termesztési munkába rengeteg gyerek is be van fogva. A kicsiket korábban volt, hogy elrabolták a falvaikból, például Burkina Fasóból és Maliból, hogy a kakófarmokra vigyék őket. Egy volt rabszolga, Aly Diabate elmondta:

A verések az életem részei voltak. Láttam másokat, akik megpróbáltak megszökni. Amikor megpróbálták, súlyosan helybenhagyták őket. 

Arra, hogy a kakaó-farmokon áldatlan állapotok uralkodnak előszőr jó húsz éve vetült fény. Miután a témát felkapták nyugaton egy ideig úgy tűnt, hogy komoly lépések fognak születni azért, hogy az ágazat meg tudjon újulni. Viszont a jelek szerint a szektorban még mindig komoly problémák vannak.

A CBS News tavalyi beszámolója szerint sajnos a kizsákmányolás nem ért teljesen véget. Az érintettek közt pedig az egyik nagy csokoládégyártó, a Mars is ott szerepel.

Bár a gyártó szerint nem csak hogy elítélik a gyerekmunkát, de mindent meg is tesznek, hogy a beszerzési láncukból elűzzék.

Mindenesetre egyes becslések szerint a G20-országok csak 2021-ben 468 milliárd dollár értékben importáltak olyan árukat, amelyeknél fenn áll a veszély, hogy az előállítás során kényszermunkát is alkalmaztak.

Mindenütt ott vannak

A Global Slavery Index kutatása szerint rabszolgák minden országban vannak. A jelentést készítő Walk Free nemzetközi emberi jogi szervezet ebbe a kategóriába tesz mindenkit, akit akár erőszakkal, megfélemlítéssel vagy megtévesztéssel olyan élethelyzetbe kényszerítettek, amelyből nem tud szabadulni. Így a kényszerházasságban élők épp úgy „modernkori rabszolgáknak” számítanak, mint azok a prostituáltak, akiket akaratuk ellenére fogtak be a szexmunkára.

Vannak olyan becslések, amelyek a modernkori rabszolgák számát Magyarországon több tízezerre teszik.

Bár a téma kevés feldolgozást kapott, Till Attila forgatott egy hatásos rövidfilmet a témában még 2011-ben. A „Csicska” egy vidéki házi rabszolga történetét mesélte el és érdekessége, hogy valós beszámolók alapján készült.

Az Európai Unióban a hatóságok és a kormányzatok fellépése miatt viszonylag kevés az érintett. A legtöbb rabszolga jellemzően Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában van.

Országok, ahol lakosságarányosan a legtöbb a rabszolga

Forrás