A mostani EP-választáson olyat láthatunk, amire korábban nem volt példa - meglepő adatok kerültek elő
ElemzésekTegnap vette kezdetét a sorrendben tizedik európai parlamenti választás. Évtizedek óta a lelkesedés hiánya, az alacsony részvételi arány jellemzi az uniós szavazást - írja elemzésében Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
Az 1979-es első európai parlamenti választásokon, amikor az akkori Európai Közösségnek kilenc tagállama volt, az uniós polgárok 61,9 százaléka szavazott. A 2014-es választásokon ez a szám 42,6 százalékra esett vissza. Némi növekedés a 2019-ben volt tapasztalható, mikor a választók 50,6 százaléka járult az urnák elé - írja elemzésében Zsivity Tímea, az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója.
A jelenlegi geopolitikai helyzet teljes mértékben felülírta a már megszokott európai parlamenti választási forgatókönyvet. A tavaszi Eurobarométer-felmérés eredményei szerint a polgárok 71 százaléka mondta, hogy élni kíván szavazati jogával. A felmérésből kiderül az is, hogy az uniós polgárok 37 százaléka a védelmet és a biztonságot tekinti első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése terén,
majd az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/mezőgazdaság következik (mindkettőt 30 százalék nevezte meg).
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeit kommentálva a következőt nyilatkozta: „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy nagy a tét az urnáknál, és hogy a szavazás még fontosabb a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Szavazásra hívom a polgárokat, erősítsék meg az európai demokráciát és alakítsák maguk Európa jövőjét!”
A közvélemény-kutatások eredményei szerint az EP választás nyertese ismét az Európai Néppárt frakciója lehet. A felmérések alapján tapasztalható a radikális jobboldali pártok európai szintű megerősödése. A közvélemény-kutatások szerint az Európai Konzervatívok és Reformerek és az Identitás és Demokrácia frakciója megelőzheti a balközépet, a második legerősebb erővé válhat a Parlamentben.
Eddig a jobbközép együttműködött a balközéppel, de az Európai Néppárt nyomás alá kerülhet, hogy új szövetségeseket keressen, ha a balközép nem szerepel jól a választásokon.
A választás tétje az Európai Parlament összetétele. Az EP jelentős befolyást gyakorol az unió közös kül- és biztonságpolitikájára: mindenekelőtt a költségvetés megszavazásán, az állásfoglalások elfogadásán, valamint delegációi és választási megfigyelői tevékenységén keresztül is. Így például az euroszkeptikus radikális jobboldal megerősödése hatással lehet az EU bővítéspolitikájára is.
