A nyugati cégek átverték a világot? Mégis Oroszországgal üzletelnek?

Amikor kitört az ukrán háború a nagy nyugati cégek sorra jelentették be, hogy otthagyják a 143 milliós orosz piacot. Elsők között dobbantott a McDonald’s, a Renault, a Shell és a Siemens. Néhány vállalat bele lett kényszerítve a távozásba. Jó példa erre a japán ruházati cég az Uniqlo esete. Ők először még leszögezték egy közleményben, hogy az oroszoknak épp annyi joguk van a normális élethez mint bárki másnak, és nem látják értelmét a ruhakereskedelem beszüntetésének.

Ám annyi kritikát kaptak emiatt, hogy rá pár napra már bejelentették, hogy az oroszországi működést felszámolják.

A távozásról szóló bejelentések egymást érték, ezért több mint egy évvel a harcok kipattanása után némileg meglepő tény, hogy az Oroszországban működő nyugati cégeknek egy tavalyi év végi kutatás szerint kevesebb mint a kilenc százaléka vonult ki teljesen.

Ez részben annak is köszönhető, hogy a nemzetközi társaságok dolgát alaposan megnehezítette az orosz állam. A cégek az oroszországi érdekeltségeiktől sok esetben csak az orosz pénzügyminisztérium jóváhagyása mellett válhatnak meg. Néhány stratégiai ágazatban, így az olaj- és a bankszektorban az eladásokhoz Vlagyimir Putyin elnök aláírására is szükség van.

A Heineken, amely már tavaly márciusban bejelentette, hogy felszámolja az oroszországi tevékenységét, állítólag ezért sem tud lelépni az országból.

A Heineken főleg akkor került kellemetlen helyzetbe, amikor kiderült, hogy a távozásról szóló hírek ellenére több új termékkel is megjelentek tavaly az orosz piacon. A tulajdonos állítja: nem mondtak le a távozási tervükről, annak ellenére sem, hogy mindez úgy 300 millió eurós kárt fog okozni a cégnek.

Sajátos lett a Coca-Cola esete is. Az amerikai székhellyel működő Coca-Cola Co abbahagyta az oroszországi tevékenységét, viszont a tőlük különvált Coca-Cola HBC, amelyben kisebbségi tulajdonuk van elkezdett gyártani egy helyi üditőitalt az oroszoknál Dobry Cola néven.

Az orosz piac hátrahagyását nehezíti, hogy néhány cég úgy akar lelépni, hogy közben azt is be akarja biztosítani, hogy idővel vissza tudjon térni.

A dán sörgyártó a Carlsberg, amely idén az év derekáig akarja eladni az orosz érdekeltségeit, például leszögezte: a vásárlónak el kell fogadnia majd egy visszavásárlási záradékot is, amely bebiztosítja, hogy az értékesített cégtulajdon idővel újra hozzájuk kerülhessen.

Néhány vállalat eleve csak részlegesen szüntette be az orosz tevékenységét. Ebbe a körbe tartoznak az olyan cégek is, mint a Pfizer vagy a Mars, amelyek úgy döntöttek, hogy az országban a befolyó nyereséget humanitárius célokra fordítják.

A helyi forgalom alapján a legnagyobb "nyugati" vállalatok, amelyek továbbra is működnek Oroszországban

A maradókat rendszerint sok kritika éri a nemzetközi porondon. A francia Auchan-t politikai körökben is támadják. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere egész odáig ment, hogy megvádolta a társaságot azzal, hogy az orosz agresszió fegyverévé váltak.

Mindezt azután, hogy a Le Monde lehozott egy cikket, melyben azt állították, hogy az Auchan oroszországi dolgozói adományokat gyűjtöttek, amelyeket az Ukrajnában harcoló orosz csapatoknak küldtek ki.

Az Auchan állítása szerint a Le Monde-ban megjelent értesülések félrevezetőek. A cég nem tesz mást mint hogy kiszolgálja a lakosság élelmiszer-igényeit. Közben komoly nyomás nehezedik a Raiffeisen Bankra is, hogy zárják be az orosz leánycégüket. A körültekintő kivonulás lehetőségét a vállalat állítása szerint vizsgálják.

Egy felmérés egyébként arra is rámutatott: az Oroszországban maradó nyugati cégek 19,5 százaléka német hátterű, 12,4 százaléka amerikai, és 7 százaléka japán.