Óriási árat fizethetnek a nyugati cégek, amiért kivonultak Oroszországból

Elemzések2022. ápr. 25.D.J.

Az orosz bojkott dollármilliárdos károkat okozhat a nagy társaságoknak.

Nincs értelme annak, hogy a vállalatok nekiálljanak politizálni. Hisz ha eltávolodunk minden olyan kormányzattól, amely nem szimpatikus, akkor a végén ott lyukadunk ki, hogy a világon szinte sehol sem üzletelhetünk –  a vállalati szolgáltatásokkal foglalkozó TMF Group vezérének Mark Weilnek a nézeteivel szinte minden topmenedzser egyetértett a világban.

Legalábbis egész addig, amíg ki nem ütött az orosz-ukrán háború.

Ami utána történt az egészen példa nélküli. A multinacionális cégek jó része, anélkül hogy erre bárki konkrétan megkérte volna őket, maguktól úgy döntöttek, hogy segíteni fognak a Moszkva elleni fellépésben és részben vagy teljesen felfüggesztették az orosz működésüket.

Az első bejelentések dominóként hatottak a globális üzleti világra.

Minél több társaság döntött úgy, hogy távozik, a maradásnak annál kevesebb értelme lett. A francia sportáruház-lánc a Decathlon hiába jelentette be a háború kitörése után, hogy az orosz boltjaik továbbra is nyitva maradnak, a közhangulat miatt végül változtatniuk kellett az álláspontjukon.

Tanulságos a japán ruházati cég az Uniqlo esete.

Ők március 8-án még leszögezték egy közleményben, hogy az oroszoknak épp annyi joguk van a normális élethez mint bárki másnak, és nem látják értelmét a ruhakereskedelem beszüntetésének.

Ám annyi kritikát kaptak emiatt, hogy 10-én már bejelentették, hogy az oroszországi működést felszámolják. Hasonlóan járt a Nestlé is, amely a korai hezitálás után a termékei jó részét kivonta az orosz piacról.

Még a céges politizálást elítélő TMF vezér Mark Weil is be kellett álljon a sorba.

„A lépték, amelyben a magánszektor megmozdult teljesen meglepett” – mondja Juan Carlos Zarate, aki George W. Bush kormányzása idején nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesként szolgált.

Mára az orosz bojkotthoz több mint 750 társaság csatlakozott. Voltak köztük, akiknek persze a távozás könnyebb volt mint másoknak. Az IKEA körül például régóta rebesgették, hogy nem igazán voltak elégedettek az orosz piaccal és zavarta őket a nagyfokú korrupció.

Annál meglepőbb volt, amikor az olajvállalatok megmozdultak, köztük a Shellel, a BP-vel és az Exxon-nal.

Úgymond a jó ügy érdekében lábon lőtték magukat. Az például, hogy a Shell bezárta az ottani kutakat és beszűntette az orosz olaj vásárlását, az érintett negyedévben úgy 5 milliárd dolláros mínuszt jelentett a cégnek.

Még ennél is többet tett kockára a BP: hisz a brit cég a Rosznyefty orosz állami olajvállalatból kivette a meglévő 19,7 százalékos tulajdonosi részesedését.

Nekik ez a lépés akár 25 milliárd dollárba is kerülhet. A Mercedesnél pedig kiszámolták, hogyha Moszkva beváltja fenyegetését és lefoglalják a kivonult cégek tulajdonát, akkor őket 2,2 milliárd dolláros kár fogja érni.  

De a nagy vesztesek között most már ott van a Netflix is. Ahogy a napokban megírtuk: több mint 20 százalékot esett a részvényeik árfolyama, részben azért, mert a bojkott miatt elvesztettek több százezer előfizetőt. Közben a Henkel is úgy döntött, hogy maga mögött hagyja Oroszországot, annak ellenére, hogy az orosz kitettségük számottevő.

Ami a nagyvállalatoknak egy komolyabb kellemetlenség az a KKV-knak, akár a kimúlást is jelentheti.

„Oroszország tette ki az üzletünk felét” – panaszkodott egy olasz cipőgyártó vezetője a New York Times-nak, aki szerint a mostani helyzet igen csak ijesztő.

Sok társaság úgy érezheti, hogy sarokba van szorítva. A nemzetközi kiállítások és konferenciák szervezésével foglalkozó Hyve például azután lépett Oroszországból, hogy néhány ügyfelük jelezte, hogy bojkottálni fogják a nyugati eseményeiket, ha tovább maradnak.

A nagy kérdés, hogy mi lesz, ha újabb ügyek születnek, amelyek mellett a vállalatok kénytelenek lesznek kiállni. Mi történik, ha a kínai ujgurokon esik meg a tömegek szíve? Vagy ha felmerül, hogy az Oroszország ellen kiálló cégek miért üzletelnek tovább azzal a Szaúd-Arábiával, ahol épp most márciusban 81 embert végeztek ki, és ahol az emberi jogokat nem igazán tartják tiszteletben.

Ezzel a lehetőséggel a cégvezetők is elkezdtek számolni.

A fentebb már idézett Mark Weil szerint az embereknek meg kell érteniük, hogy ez speciális, egyszeri alkalom volt. Nem fognak rendszert csinálni abból, hogy a politikára reagálva, maguk mögött hagynak bizonyos piacokat.