A nyugdíj-rendszert ez alaposan átalakíthatja – fontos gondot oldhat meg

Óriási változás kopogtat az ajtónkon. Jövőre ugyanis a nyugdíjpénztári megtakarításokat ingatlancélokra is lehet majd költeni. Ami önmagában még nem ördögtől való. Rövidtávon nőhetnek az áfa-bevételek, az pedig kétségtelenül örömteli, hogy a felhalmozott megtakarítások nem a napi fogyasztásra fognak elmenni.

"A hosszú távú megtakarítások piacának viszont ártani fog, ha teljesen adómentesen, büntetőkamat nélkül az összes pénzt le lehet szedni az önkéntes nyugdíjpénztári számlákról" - mondta el Farkas András nyugdíjszakértő. A Nyugdíjguru News alapítója hangsúlyozta: jelenleg van úgy 470 ezer tag, aki rendszeresen nem fizet díjat. Közülük sokan azért lettek tagok, mert a munkáltatójuk korábban támogatta az öngondoskodást. De most nem utalnak semmit, tehát az ő megtakarításuk amolyan „pihenőpénz” az egyik nyugdíjpénztárban.

Ez a 470 ezer ember érezheti úgy, hogy a félretett összeg egy „halott pénz”, amit jövőre „élővé lehet tenni”, mondjuk azzal, hogy cserépbe vagy kádba fektetik. „Ők majdnem biztos, hogy inkább afelé fognak hajlani, hogy kivegyék a pénzüket. Persze nincs nálam kristálygömb. A jövőt nem tudom megjósolni, de a nyugdíjmegtakarításokat illetően nincsenek jó előérzeteim. Még azok a tagok is könnyen elgondolkodhatnak a pénz kivételén, akik rendszeres befizetőknek számítanak. Pláne, ha tömegessé válnak a kilépések”.

Van megoldás?

A probléma adott: a magyarok jó része aggódik, hogy nem fog tudni megélni a nyugdíjazás után és másokra lesz utalva. Mégis kevesen spórolnak az idős éveikre. Van olyan friss felmérés, amely szerint az emberek 37 százaléka nem elég, hogy nem tesz félre semmit nyugdíjcélra, de a jövőben se akar ezen változtatni. A siralmas állapotokat mutatja, hogy egy tavalyi elemzés szerint csak az emberek 15 százaléka rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással. Ez az arány jövőre pedig csökkenhet.

Öregségi nyugdíjban részesülők átlagos ellátása a régiók szerint 2024-ben [forint/hó]

Forrás: KSH

Van viszont egy megoldás, amely most, hogy a félretett pénzek egy része beépül az ingatlanokba különösen aktuálissá válik.

Egy korszerű szabályozással be lehetne vezetni az úgynevezett fordított jelzáloghitel-konstrukciót (reverse mortgage), amely nyugaton teljesen ismert és elterjedt

– mondta el Farkas András. Alapesetben ugyebár az ingatlan, ha a tulajdonos benne lakik és nem adja ki, csak viszi a pénzt, a rezsik és az esedékes felújítások miatt.

„A reverse mortage lényege, hogy van egy erre szakosodott bank, vagy más pénzügyi szervezet, amely megveszi az ingatlant egy fordított jelzáloghitel-konstrukció keretében, méghozzá úgy, hogy a tulajdonosnak az élete végéig életjáradékot fizet.

Cserébe a halála után nem az örökösöké lesz az ingatlan, hanem a banké vagy az erre szakosodott intézeté. Nyugat-Európában ez a megoldás széleskörben működik.”

Az említett életjáradék esetleg biztosíthatja, hogy a tulajdonos megfelelő életszínvonalon élhessen a nyugdíjas évek alatt is. Itthon már próbálkoztak az ötlet bevezetésével, csakhogy pont a megfelelőjogi keretek hiánya miatt ez nem volt megoldható.  Ahhoz, hogy ez a megoldás itthon működjön olyan szabályozást kéne létrehozni, amely biztosítja, hogy az emberek higgyenek is ebben a konstrukcióban, az erre szakosodott intézményeknek pedig megfelelő szintű életjáradékot kéne fizetniük.