A nyugdíjasok között hatalmas a szakadék – mutatjuk, kik járnak a legrosszabbul
ElemzésekA kontinensünkön a nők átlagosan 29 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, főként a kevesebb munkaidő és az alacsonyabb bérek miatt.
Bár a férfiak és a nők fizetése között is komoly különbség szokott lenni még Európában is, a jövedelmeknél látható differencia messze nem olyan nagy, mint a nyugdíjaknál. Egy friss uniós kutatás például rávilágított, hogy az EU-ban a nemek között a bérkülönbség átlagosan 13 százalékos, a nyugdíjaknál viszont ezaz arány eléri a 29 százalékot.
Az okok sorában említik, hogy a nők gyakrabban vállalnak részmunkaidős állásokat, vagy például a gyereknevelés miatt sűrűbben előfordul, hogy hosszabb időszakokra abbahagyják a munkát,
aminek később a nyugdíjuk látja kárát.
Beszédes, hogy Németországban a kisgyermekes háztartások 66 százalékában az anya részmunkaidőben dolgozik, az apáknak viszont kevesebb mint a tizede vesz vissza a ledolgozott órákból a gyerek megszületése után.
A nyugdíjak közötti különbségek a kifejezetten gazdag országokban is jelen vannak. Például Svédországban, ahol roppant erős a szociális háló, a női nyugdíjasok 17 százalékát veszélyezteti a szegénység. A férfiaknál ezaz arány csupán 9 százalék.
Az említett uniós kutatás egyébként arra jutott, hogy Magyarországon a szakadék viszonylag kicsi. Az EU-n belül a legnagyobb különbség a férfiak és a nők nyugdíja között
Luxemburgban, Máltában, Hollandiában, Cipruson, Ausztriában és Németországban volt.
Bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy az Eurostat adatok, amelyekkel dolgoztak nem a legfrissebbek. Több éves számokból jött ki az eredmény.
Viszont egy OECD tanulmány is hasonló következtetésre jutott. Eszerint az átlagnál kevesebb, közel 10 százalékos volt a nyugdíjaknál a nemek közti eltérés Magyarországon. Közben Japánban a különbség a 40 százalékot is meghaladta.
Nemek közti különbség a nyugdíjaknál néhány OECD országban
Nincs elég félre tett pénz
A megfigyelések alapján, amikor a nők a pénzügyeiket rendezik jellemzően kockázatkerülőbbek a férfiaknál, ami miatt a befektetéseik rendszerint alacsonyabb hozamot fialnak.
Ráadásul a pénzügyi tanácsadók is hajlamosak követni a sztereotípiákat és a nőknek eleve konzervatívabb befektetési lehetőségeket ajánlanak.
De sokan el se jutnak odáig, hogy akár egy forintot is félretegyenek: egy pán-európai felmérés szerint a nők közel fele, vagyis a 44 százaléka nem spórol az idős éveire. Közben a férfiaknál csak 34 százalékról mondható el, hogy nem takarékoskodik a nyugdíjas esztendőkre.
Mit lehet tenni?
Néhány szakértő már kongatja a vészharangot. A napokban a kanadai gyökerekkel bíró Mercer a témában kiadott egy kutatást. Ebben idézik a vállalat egyik vezetőjét Phil Parkinsont, aki a brit helyzet kapcsán azt mondta: a nyugdíjak és a hosszú távú megtakarítások terén lassan a szakadék szélére kerülünk.
Az Egyesült Királyságban például az emberek nem tesznek félre eleget ahhoz, hogy kényelmes nyugdíjas éveik legyenek, és az állami nyugdíj nem fogja biztosítani azt az életszínvonalat, amelyet az állampolgárok elvárnak.
A mostani tétlenség költségeit valószínűleg a jövő generációi fogják viselni.
Az egyik gyakran hangoztatott ötlet szerint sokat segítene a női nyugdíjak felzárkóztatásában, ha az állami szabályozás azt szorgalmazná, hogy a gyereknevelés kapcsán a szabadságokon mindkét szülő egyenlően osztozzon.