Egyre többen számítanak a 70 éves nyugdíjkorhatárra
HírekSzámottevően nőtt az elmúlt években a magasabb nyugdíjkorhatárra számítók aránya a K&H biztos jövő kutatás szerint. Az idei első negyedévben már a középkorúak 33 százaléka számolt azzal, hogy csak 70 évesen tud majd nyugdíjba vonulni, szemben az 5 évvel korábbi 24 százalékos aránnyal. A felmérés figyelemre méltó eredménye az is, hogy a 30-59 éves korosztály tagjai, ha megtehetnék, már 57 évesen hátat fordítanának a munkának.
Továbbra is hatalmas különbségek láthatóak a középkorúak nyugdíjkilátásait tekintve a K&H biztos jövő kutatás szerint, amely 2019 óta, vagyis pont 5 éve rendszeresen vizsgálja a 30-59 éves korosztály tagjainak nyugdíjvárakozásait, kilátásait, attitűdjeit.
Az idei első negyedévben a válaszadók szerint átlagosan 69 év lesz a nyugdíjkorhatár, mire elérik azt, ami nem jelent változást az elmúlt évekhez képest. Ugyanakkor 33 százalékuk 70 évet említett, ami emelkedést jelent a korábbiakhoz viszonyítva. 5 évvel ezelőtt még csak 24 százalékuk volt ezen a véleményen, azóta pedig fokozatosan nőtt az arányuk.
A kutatás résztvevőinek a nyugdíjkorhatár emelkedését valószínűsítő várakozásait erősíti az is, hogy míg 2020-ig egyértelműen a 65 év volt a leggyakrabban említett kor, addig 2021-2022-2023-ban már fej-fej mellett, közel ugyanannyian említették a 65 és a 70 évet. Ebben az évben pedig már megfordult a trend.
- ismertette az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés.
Továbbra is hatalmas különbségek láthatóak a középkorúak nyugdíjkilátásait tekintve a K&H biztos jövő kutatás szerint, amely 2019 óta, vagyis pont 5 éve rendszeresen vizsgálja a 30-59 éves korosztály tagjainak nyugdíjvárakozásait, kilátásait, attitűdjeit.
Az idei első negyedévben a válaszadók szerint átlagosan 69 év lesz a nyugdíjkorhatár, mire elérik azt, ami nem jelent változást az elmúlt évekhez képest. Ugyanakkor 33 százalékuk 70 évet említett, ami emelkedést jelent a korábbiakhoz viszonyítva. 5 évvel ezelőtt még csak 24 százalékuk volt ezen a véleményen, azóta pedig fokozatosan nőtt az arányuk.
A kutatás résztvevőinek a nyugdíjkorhatár emelkedését valószínűsítő várakozásait erősíti az is, hogy míg 2020-ig egyértelműen a 65 év volt a leggyakrabban említett kor, addig 2021-2022-2023-ban már fej-fej mellett, közel ugyanannyian említették a 65 és a 70 évet. Ebben az évben pedig már megfordult a trend.
- ismertette az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
Ha lehetne, akkor mikor?
A kutatás szerint a megkérdezettek majdnem kétharmada - 62 százaléka - azzal számol, hogy
a törvényileg megszabott időpontban vonulna majd hivatalosan nyugdíjba. Ez lényegében megfelel a felmérés korábbi eredményeinek. Idén - az előző évekhez hasonlóan - 11 százalékos azoknak az aránya, akik úgy látják, a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tudnak menni.
A válaszadók 27 százaléka számít arra, hogy a nyugdíjas kor elérése után is dolgozni fog, arányuk 2022-ben és 2023-ban hasonlóan alakult, 2019 és 2021 között azonban csak 18-21 százalékuk számolt ezzel az opcióval.
Székely Pálma az eredményeket értékelve azt mondta, az utóbbi évekhez hasonlóan most is jelentős azoknak az aránya, akik várhatóan nem fejezik majd be a munkát a nyugdíjkorhatár elérése után, ami részben az anyagi kilátásokkal magyarázható. “Éppen ezért fontos, hogy aki teheti, minél előbb megkezdje az öngondoskodást, ezen belül a nyugdíjas évekre történő takarékoskodást.”
A szakember elmondta azt is, hogy a felmérésben rendszeresen megkérdezik a középkorúakat, hogy mire vágynak: nevezetesen, hogy hány évesen szeretnének nyugdíjba menni. Az idei első negyedévben átlagosan 57 évet említettek a válaszadók, ami nem jelent eltérést az előző évekhez képest. 18 százalékuk azonban már az 50 éves kort sem várná meg, 24 százalékuk pedig 51-55 évesen vonulna nyugdíjba.
