A rákot mik okozzák a leggyakrabban? Miért lesz rákos egyre több fiatal? Mutatjuk a válaszokat

Az év elején nem sokkal azután, hogy a 43 éves hollywood-i színésznő Olivia Munn arról nyilatkozott, hogy melldaganattal kezelték, Katalin walesi hercegnő bejelentette, hogy rákban szenved.

Az eseteik rávilágítanak egy aggasztó tendenciára: a 30-as és a 40-es korosztályban egyre több embert diagnosztizálnak rákkal.

A Guardian korábban közzétett egy kutatást, melyből kiderült, hogy három évtized alatt az 50 év alattiak körében világszerte közel 80 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések száma.

"Néhány páciensnél, akiknél korai stádiumban lévő vastagbélrákot diagnosztizáltak, már korábban voltak tünetek, de senki sem gondolta, hogy egy 30 évesnek vastagbélrákja lehet" – mondja Richard Barakat, a New York-i Northwell Health rákbeteg-ellátási igazgatója, aki szerint probléma, hogy jó páran nem fordulnak időben orvoshoz, pont azért mert azt gondolják, hogy ők még fiatalok ehhez.

Hogy mi áll az új trend mögött? Matthew Triplette, a seattle-i Fred Hutch Rákközpont tüdőgyógyásza a TIME-nak azt mondta: erősen kétli, hogy felütötte volna a fejét egy új, veszélyes rákkockázati tényező.

Valószínűleg egyszerre több ok húzódik meg a háttérben, melyeket röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a modern életvitel sajnos kedvez a rákos megbetegedéseknek.

Amikor a Gateway nevű kutatóintézet összeszedte a tíz leggyakoribb tényezőt, amelyek kiválthatják a rákot, megemlítették a genetikai okokat, a káros napsugarakat, a dohányzást, a fertőzéseket - a hepatitis B és C például májrákot okozhat -, de emellett rámutattak arra is, hogy a sok feldolgozott élelmiszer fogyasztása, a kevés testmozgás, a légszennyezés, a háztartási vegyszerek, és a túl sok alkoholfogyasztás is mind-mind a rák kiemelt kockázati tényezői közé tartoznak.

Egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy az amerikai fiataloknál egyre gyakoribbá váló rákos megbetegedések közül sok összefügg az elhízással, amely ma már a tengerentúlon a 40 év alatti felnőttek mintegy 40 százalékát érinti.

Sajnos a hazai adatok se túl bíztatóak. Itthon ugyanis már minden negyedik-ötödik gyerek elhízottnak vagy túlsúlyosnak számít.

Jelenleg olyan kutatások is folynak, melyek igyekeznek megvizsgálni, hogy a bélflórának milyen szerepe lehet a rák kialakulásában. Richard Barakat elmondta: a bélflóra egészségét már az is befolyásolja, hogy milyen gyógyszereket szedünk.

Fény az alagút végén

Sajnos messze vagyunk még attól, hogy a rákot legyőzzük, de az utóbbi időben a kezelések terén több áttörés is napvilágot látott. Csak hogy néhányat említsünk:

- Amerikai kutatók kifejlesztettek egy tesztet, amely az állításuk szerint 18 korai stádiumú rákos megbetegedést képes azonosítani. A Novelna tesztje a szokásos költséges módszerek helyett a páciens vérfehérjéjének elemzésével működik. Fontos mérföldkőhöz érhettünk ezzel, hisz minél előbb sor kerül a rák diagnosztizálására annál jobbak a beteg esélyei.

- A rák kezelésénél elsőként Angliában alkalmazhatnak olyan injekciót, amelynek a beadása mindössze hét percbe telik, szemben a jelenlegi kezelésekkel, amelyek akár egy órát is felölelhetnek.

- Egyre több helyen használják a mesterséges intelligenciát (AI) a rák elleni harcban. Az AI-alapú megoldások például segíthetnek abban, hogy a mellrák szűrések hatékonysága még nagyobb legyen.

- Ahogy arról mi is írtunk korábban: az ELTE-nél egy olyan új megközelítés született, amely a kutatók reményei szerint oda fog vezetni, hogy „a leghalálosabb rákok ellen hatékony, kevés mellékhatással rendelkező új gyógyszereket találnak majd”.

- A hasnyálmirigyrák az egyik leghalálosabb rákos megbetegedés. Ritkán diagnosztizálják, mielőtt elkezdene terjedni, és a túlélési aránya öt év alatt kevesebb mint 5 százalék. A University of California San Diego School of Medicine tudósai azonban kifejlesztettek egy tesztet, amely egy vizsgálat során a korai hasnyálmirigyrák 95 százalékát azonosította.