A környezeti bűncselekmények számítanak globálisan a negyedik legjelentősebb bűnözési formának, a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem után. 2024-ben egy új európai uniós direktíva a környezeti bűncselekményekről. Mostantól nagyobb büntetési tételek kerülhettek meghatározásra, mint például az akár 10 évig tartó börtönbüntetés, az árbevétel 5 százalékának, vagy 40 millió euró büntetés megfizetésére vonatkozó kötelezettség.

65 milliárd dolláros bírságot szabtak ki a legpusztítóbb környezeti bűncselekményre

Az emberiség történelmében a legnagyobb mértékű környezeti katasztrófa 2010-ben történt, és a British Petrol nevéhez fűződik. A Deepwater Horizon nevű fúrótorony felrobbanása után hatalmas mennyiségű olaj ömlött a tengerbe. Hónapokig tartott, míg az olajfolyást sikerült leállítani, ez súlyosan károsította a környezetet a Mexikói-öbölben.

A bíróságok megállapították a vállalat felelősségét és 65 milliárd dollárnyi kártérítési kötelezettséget írtak elő.

Mielőtt ez a katasztrófa történt, a vállalat egy nagyszabású arculatváltáson ment keresztül, ahol hangsúlyozták a környezeti tudatosságukat. A 2000-2008-ig tartó kampány során a vállalat egy tudatos, gondos cég imázsát hirdette magáról.

A katasztrófa hatására beindult egy fogyasztói bojkott, mert az emberek, akik látták a katasztrófa szörnyű képeit a médiában, nem akartak a British Petrolnál tankolni. Ennek hatására a vállalat piaci részesedése a 2010-es katasztrófa után rohamosan zuhanni kezdett. Ugyanakkor, azokon a területeken, ahol több, a British Petrol környezeti tudatosságát hirdető, reklám érte a lakosságot, ott a bojkott nem volt jelentős.

-hívta fel a fogyasztói bojkott kockázatára a figyelmet Berlinger Edina, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a University of Luxembourg kutatója.

Miért kecsegtető a zöldmosás a vállalatok számára?

A zöldmosás az a gyakorlat, amikor a gazdaság résztvevői hamis benyomást keltenek egy termék, vagy gazdasági szereplő környezeti hatásairól vagy előnyeiről, ezzel félrevezetve a fogyasztókat.

A zöldmosással kapcsolatban egyre inkább szigorodik a jogszabályi háttér, és mindezt a mesterséges intelligencia is támogatja. Így elképzelhető, hogy pár éven belül a még el nem évülő zöldmosás eseteit fel fogják tárni, és büntetéseket fognak kiszabni.

A zöldmosást sokan nemcsak a környezetvédelemmel kapcsolatban használják, hanem az ESG szempontok további elemeiben is lehetséges, hogy egy vállalat jobbnak mutatja magát, mint amilyen valójában.

Az elmúlt években egymást követték a Credit Suisse-hez köthető botrányok. A vállalat részt vett kémkedési botrányokban, kokaincsempészek pénzmosásban való segítésében, adóelkerülésekben, valamint a Covid-os szabályozások és az Európai Unió Oroszországgal szemben felállított szankcióinak megszegésében.

A folyamatos botrányok hatására a Credit Suisse árfolyama 2023 áprilisára 1,86 svájci frankra esett a 2020 januári 12-höz képest.

Az utolsó 2-3 évben egymást követték a Credit Suisse fenntarthatósági jelentései is, ahol felelősséget vállaltak a tetteikért, és biztosították a jövőbeli működésük javítását. A felszínen folyamatosan pozitív kommunikációt folytattak, miközben a háttérben visszaélések sorozata történt.

Berlinger Edina saját kutatásából kiderül, hogy 23 fejlett országban vizsgált 1.218 vállalat 7 százaléka vett részt zöldmosásban legalább egyszer 2008 és 2020 között. Az arányokat vizsgálva kiderül, hogy az energiaszektorban tevékenykedő cégek járnak a zöldmosás élén 40 százalékkal, őket a közüzemek (28%) és az energiaigényes iparágak, mint a vegyipar és az építőipar, követik 10 százalékkal.

Felmerül a kérdés, hogy a cégeket mi motiválja a zöldmosásra. A szokásos csalási háromszög megközelítés ebben az esetben is nagyon jól alkalmazható. Három tényezőnek kell együtt állnia, mégpedig a motiváció, a lehetőség, és a racionalizálás, hogy létrejöjjön egy hasonló visszaélés. Ezekben az esetekben nagyon erős a gazdasági motiváció, mert a cég meg akar felelni a szabályozóknak, a fogyasztóknak és nem utolsó sorban a befektetőknek is. Emellett a zöld kommunikáció költsége jóval alacsonyabb, mint a valódi zöld innovációé.

-elemezte a zöldmosást motiváló tényezőket Berlinger Edina.

Amerikában az államok többségében, kivéve a keleti és a nyugati partot, szinte mindenhol érvényben vannak ESG ellenes törvények vagy iránymutatások. Ezekben az államokban nem lehet ESG alapon befektetni, mert úgy gondolják, hogy ezzel csak pazarolják a befektetők pénzét és a zöldmosást támogatnák.

Ezzel szemben Európa teljesen elkötelezett a zöldítés mellett, annak ellenére is, hogy néhányan a zöldmosás által haszonra tesznek szert. Azonban Európa megpróbál szigorúbb szabályozásokat hozni a csalások megelőzésének érdekében.

A zöldmosás problémájáról szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.