3,2 millió forint államadósság jut egy magyarra

Elemzések2020. aug 28.Harsányi Péter

A hazai költségvetési hiány 7-9 százalékra ugorhat az idei évben, aminek tükrében jelentősen megnőtt a kötvény-kibocsátási kényszer. A régióban mindenütt hasonló a helyzet. Az MNB akár közel 800 milliárd forint értékben is vásárolhat állampapírokat az év végéig. Jelentősen növeli emellett hazánk védettségét, hogy a közép-kelet-európai régióban messze Magyarországon csökkent a legjobban a GDP arányos államadósság az elmúlt évtizedben. Július végén 31780 milliárd forint volt az államadósság az ÁKK adatai szerint, ami fejenként átlagosan 3,2 millió forintot jelent. Az adósság devizaaránya már csak szűk 18 százalék.

A gyengébb idei gazdasági teljesítmény és a járvány elleni gazdaságvédelmi intézkedések hatására 7-9 százalékra emelkedhet a költségvetési hiány a Pénzügyminisztérium várakozásai alapján. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tájékoztatása szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya emiatt 1710 milliárd forinttal 1890 milliárd forintról 3600 milliárd forintra emelkedik.

Vásárol az MNB, süllyednek a hozamok

Az MNB kamatdöntő ülését követően Virág Barnabás bejelentette, hogy a jegybank 40 milliárd forintra emeli a heti állampapír vásárlásainak méretét. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke kihangsúlyozta, hogy a jegybank a szükséges mértékben és a szükséges ideig folytatja a kötvényvásárlásokat.

Ennek fényében az év végéig akár közel 800 milliárd forint értékben vásárolhat hosszú lejáratú kötvényeket az MNB, ha ezt a piaci folyamatok szükségessé teszik.

Ezenfelül a fedezett hiteleszköznek köszönhetően a 3 és 5 éves kötvények iránt jelentős maradhat a bankok kereslete. A szabadon felhasználható hiteleszközből heti 30 milliárd forintot juttathat az MNB a kereskedelmi bankokhoz. Az eszköz arra ösztönzi a bankokat, hogy államkötvényeket vásároljanak akár az aukciókon akár a másodlagos piacon.

A fenti két program segítségével a megnövekedett forint állampapír kibocsátások jelentős részét megveheti az MNB a kereskedelmi bankokkal egyetemben, aminek következtében alacsony szinten maradhatnak a kötvénypiaci hozamok. Ez óriási segítség a költségvetésnek is, hiszen így elkerülhető a kamatkiadások még erőteljesebb megugrása.

Van még mozgástér

Most értékelődik fel igazán a korábbi évek mérlegszűkítése. Az MNB mérlegfőösszege a 2010-ben látott 40,7 százalékról tavaly év végére a GDP 27 százalékára süllyedt. Összehasonlításképpen az Európai Központi Bank mérlege az eurózóna GDP-jének 50 százaléka felé emelkedett június végére.

Bőven van még tere tehát jelenleg a Magyar Nemzeti Banknak az állampapír vásárlások folytatására, melyek hatására alapvetően növekszik a jegybanki mérleg. A hazai kötvényvásárlási program méretét első körben ráadásul 1000 milliárd forintra lőtte be az MNB. Ebből eddig mindössze 200 milliárd forintot használt fel a jegybank.

Ez a tudat megnyugtatja a befektetőket, ami szintén a hozamfelárak süllyedését vonja maga után.

Régiós kitekintő

Magyarországot védett állapotban érte a koronavírus-válság. A GDP arányos államadósság több mint 14 százalékponttal süllyedt 2011 és 2019 között. A többi visegrádi (V3) országban csupán 3,5 százalékponttal csökkent az államadósság ugyanezen időszak alatt. Az Európai Unióban és az Eurózónában lényegében stagnált az elmúlt évtizedben a mutató.

A GDP arányos bruttó államadósság ellenben 6 százalékponttal emelkedett a Magyarországhoz hasonló, BBB besorolással rendelkező fejlődő országok esetében.

GDP arányos bruttó államadósság változása 2011 és 2019 között, százalék

Forrás: ÁKK, növekedés.hu

Ugyan 2019 végén még mindig hazánkban volt a legnagyobb az államadósság GDP arányos értéke, annak szerkezete viszont rengeteget javult. 10 évvel ezelőtt sokkal súlyosabb gazdasági károkat okozott volna a járvány.

GDP arányos bruttó államadósság, 2019 év vége, százalék

Forrás: ÁKK, növekedés.hu

A devizaadósság 20 százalék alá zuhant a 2011-ben látott 50 százalékos értékről, ezáltal gyakorlatilag immunisság vált az államháztartás a devizaárfolyamok kilengéseivel szemben. Az ország sérülékenysége szempontjából mellesleg az is lényeges különbség, hogy a lakosság már nem rendelkezik devizahitelekkel.

Mindenütt elszáll a hiány

A régiós országokban kivétel nélkül mindenhol elszáll az idei költségvetési hiány. Csehországban például az eredetileg tervezettnek tizenkétszerese lehet az idei deficit.

 

Költségvetési hiány alakulása, százalék

Magyarország

7-9

Szlovákia

8,4

Lengyelország

9,5

Csehország

9

Románia

8,1-10,4

Forrás: Reuters, ÁKK, növekedés.hu

Mi lesz az államadósság mutatóval?

Az idei évben a költségvetési hiány jelenetős megugrását a GDP mérséklődése követi. Emiatt a GDP arányos bruttó államadósság ráta az idei évben a növekedés.hu számításai szerint hozzávetőlegesen a 70-75 százalék közötti sávba emelkedhet attól függően, hogy mekkora lesz a gazdaság tényleges visszaesése az idei évben. A bizonytalanság jelenleg hatalmas, ugyanis nem tudni, hogy lesz-e újabb hulláma a járványnak.

2021-től azonban a gyors ütemű gazdasági kilábalásnak és a költségvetési hiány újbóli csökkenésének köszönhetően újra visszakerülhet a korábbi években látott csökkenő trendbe a GDP arányos államadósság. A mutató jövő évi süllyedése kifejezetten látványos lehet a GDP gyors megugrása miatt.

Forint vagy devizakötvény?

Az ÁKK-nak több állampapírt kell kibocsátania a megnövekedett hiány fedezésére. Az Adósságkezelő ugyanakkor leszögezi, hogy a devizafinanszírozás esetében nem változtat a korábbi terven.

Az év egészére vonatkozóan 4 milliárd euró összegű nemzetközi devizakötvény kibocsátással számol, amiből 3,5 milliárd euró már megvalósult áprilisban, illetve júniusban.

Ez arra vezethető vissza, hogy az ÁKK korábban 10-20 százalék között határozta meg az államadósság devizaarányának célsávját. Az idei 4 milliárd eurós devizakötvény kibocsátással pedig e sáv felső korlátjához közel kerülünk. Emellett az Önfinanszírozási stratégia irányelvei sem tartanak előnyösnek a jelenleginél lényegesen magasabb devizaadósság arányt, mely növelné Magyarország külső sérülékenységét.

Vagyis az 1710 milliárd forinttal magasabb költségvetési hiány miatt az ÁKK két fő területen tudja növelni a finanszírozást.

Az Államadósság Kezelő Központ egyrészről 948 milliárd forinttal 3397 milliárdról 4345 milliárd forintra emelte az aukciós forintkötvény kibocsátások tervezett volumenét az idei évre.

A nyáron ismét növekvő lakossági vásárlások alapján 882 milliárd forinttal mínusz 1001 milliárd forintról mínusz 119 milliárd forintra emelte az ÁKK a várható lakossági nettó állampapír kibocsátási tervet.

Ezzel a két tétellel a jelenlegi kilátások alapján kényelmesen túlteljesíti az ÁKK a fenti 1710 milliárd forintos többletkiadást.

Nem kell kapkodni

Az Államadósság Kezelő Központ is előrelátó volt és a keresletet figyelembe véve folyamatosan magasabb mennyiségeket fogadott el a korábbi aukciókon.

Az ÁKK augusztus közepéig kibocsátotta a megnövelt forint államkötvény terv 62 százalékát és a devizakötvény mennyiség 87 százalékát. Ezenfelül az Adósságkelező teljesítette a tervezett lakossági állampapír értékesítés 72 százalékát a módosított terv szerint.