A rendszerváltás óta nem látott zuhanás Oroszországban, tíz évet megy vissza időben az orosz gazdaság
ElemzésekA rendszerváltás óta a legmélyebb gazdasági válsággal kell számolni idén Oroszországban. Több mint 10 százalékkal esik vissza az orosz gazdaság teljesítménye, az infláció pedig 20 százalék feletti lesz. A lakosság életszínvonala jelentősen romlik, de a magas energiaárak miatt az exportbevételek megtámasztják a költségvetést.
Az orosz gazdaság idén egyetlen év leforgása alatt tíz évet megy vissza időben, miközben a lakossági kereslet összeomlik a nagyon magas, legalább 20 százalékos infláció és az áruhiány miatt.
A rendszerváltás óta az 1998-as orosz pénzügyi és a 2008-as globális gazdasági válság idején is kisebb volt az orosz gazdaság visszaesése, mint ami idén várható.
Az orosz GDP alakulása év/év alapon (1995-2021)
Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint idén 10,4 százalékos recesszió várható az orosz GDP-ben, melynek a legnagyobb részét a lakossági fogyasztás (az ábrán sárga színnel jelölve) közel 14 százalékos visszaesése teszi ki. Emellett a beruházások (sötétkékkel) 22 százalékkal, az import közel 27 százalékkal zuhan be idén.
A tartósan magas energiaárak azonban megmentik az orosz költségvetést, mert a szankciók ellenére Kínának, Indiának és a nyugati szankciókhoz nem csatlakozó államoknak el tudja adni az energiahordozóit. Az energiaexport-bevételek emelkedése miatt a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg pluszban zár (piros színnel), a GDP-t pedig a kormányzati fogyasztás (világoskék) is felfelé húzza.
A magas energiaárak, és az olaj és gáz iráni bővülő kereslet miatt az orosz folyó fizetési mérleg többlete a GDP 14 százalékát teheti ki idén.
Mint arról korábban beszámoltunk, az energiaárak drágulása miatt az orosz energiabevételek gyakorlatilag megduplázódtak a háború kirobbanása óta, a gázexport cserébe kért rubel pedig - az invázió utáni beszakadás után - megtámasztotta az orosz fizetőeszköz árfolyamát, noha továbbra is nagy ingadozásokra lehet számítani.
A külkereskedelem iránya átrendeződik, de Moszkva legnagyobb kereskedelmi partnere már a háború előtt is Kína volt, csak ezután következett Németország, Nagy-Britannia és Hollandia.
Jövőre az Európai Bizottság már némi növekedésre számít, de ez nyilván csak az előző év alacsony bázisának köszönhető, és azt jelent, hogy a háború elhúzódásával az orosz gazdaság akár évekre gödörbe kerülhet.
A magas infláció miatt a lakosság elszegényedése jelenős mértékű már most is. Az ellátási láncok problémái, valamint az importban jelentkező hiányok miatt az infláció még jövőre is tíz százalék körül alakulhat, vagyis az idei 20 százalékra rakódik rá.
Az orosz jegybank az invázió után közvetlenül, vagyis a rubel bezuhanása miatt 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot, amit áprilisban 14 százalékra mérsékelt. A tőkehiány és a magas kamatok miatt a hitelezés hatalmasat zuhant, ami a beruházásoknak, az építőiparnak is óriási problémát jelent, a lakossági beruházások idén 20 százalékkal zsugorodnak.
A termelésben az alkatrészhiány és az ellátási láncokban kialakult feszültségek még jövőre is fennmaradnak.
Az államháztartásban hatalmas pluszkiadást jelent a háború, de az orosz állam eladósodottsága még így is nagyon alacsony, mindössze 16 százalék a GDP-hez viszonyítva, az államháztartási hiány pedig a szintén alacsony, a GDP másfél százalékát teheti ki idén.
Jól látszik tehát, hogy az energiabevételek viszonylag jól kiegyensúlyozhatják az átváltva még a szerényebb becslések szerint is úgy napi 170 milliárd forintba kerülő orosz katonai gépezet működtetését.
A háború elhúzódása azonban egy teljesen új, az eddiginél még sötétebb képet festő gazdasági előrejelzést tesz szükségessé a lefelé mutató kockázatok - infláció, háborús költségek emelkedése, további szankciók, rubel árfolyam gyengülése, stb. - sűrűsödése miatt.
Az orosz gazdasági veszteségek eltörpülnek Ukrajnáéhoz képest, ahol idén 40-45 százalékos visszaesés várható a háború miatt. A keleti részen található ipari területek elfoglalása, a mezőgazdasági termékek exportjának blokkolása, és a demográfiai katasztrófa akár 30 évvel visszavetheti az ukrán gazdaságot.
Az ország már a háború előtt is szegényebb volt, mint Fehéroroszország, és a hadikiadások már 2014 óta jelentősen megterhelik a költségvetést. Kijevet gyakorlatilag a nyugati kölcsönök, segélyek és a nemzetközi szervezetek támogatásai tartják életben, és mentik meg a fizetésképtelenségtől.
