A szétesés szélére került Libanon a háború felé sodródik

Elemzések2020. aug 28.MTI, Növekedés.hu

Franciaország szerint Libanon már a szétesés szélén van, nincs cselekvő kormány az országban. A déli határon már ki is újult a konfliktus Izrael és az iráni támogatású Hezbollah között. Az bejrúti robbantás csak az utolsó csepp volt a pohárban: az eredetileg ötmilliós közel-kelti országban lévő törékeny hatalmi struktúrát teljesen felborította a palesztin és szíriai menekültáradat, és a megerősödott Hezbollah. A jelenlegi helyzet kezelhetetlen, a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt él.

Egyre feszültebb a helyzet a szétesés felé sodródó Libanonban: a héten az izraeli hadsereg a Hezbollah síita terrorszervezet libanoni megfigyelőállásait lőtte az éjszaka helikopterekről, válaszul a szervezet fegyvereseinek átlövéseire, amelyekkel izraeli katonákat támadtak a határnál - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.

A hadsereg szóvivője szerint "nagyon súlyos" incidens történt, és a libanoni kormányt tették felelőssé az országa területén történtekért. A Libanonból érkező éjszakai átlövések miatt a hadsereg először tucatnyi fény- és füstbombát lőtt ki a határnál lévő Menara falunál.

Pattanásig feszült helyzet a déli határon

A Hezbollah a libanoni központi hatalom évek óta tartó gyengülése során olyannyira megerősödött az országban, hogy ma már nagyobb a katonai ereje, mint a libanoni hadseregnek. A déli határ közelében egyébként már hónapok óta egyre több a fegyveres konfliktus.

"Jelenleg megvan annak a veszélye, hogy Libanon eltűnik. Ezért az intézkedéseket meg kell hozni" - mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter, aki hangsúlyozta: jelenleg nincs cselekvő kormány az országban.A bejrúti kikötő területén augusztus 4-én történt, több mint 180 emberéletet követelő robbanást követően a kormány lemondásra kényszerült. Michel Aoun elnök azóta nem határozta meg azon parlamenti konzultációk dátumát, amelyek alapján egy új kormányfőt ki lehetne jelölni. A parlamentet jelenleg felügyelő pártok között ugyanis nincs egyetértés.

A libanoni elnök egyébként korábban úgy fogalmazott, hogy nem zárható ki bombatámadás vagy más "külső behatás" a kikötői robbanás kapcsán.

A francia külügyminiszter szerint új kormányt kell alakítani, ezt gyorsan meg kell tenni, mert a helyzet sürgős, egyrészt humanitárius és egészségügyi szempontból, de politikailag is, ha azt szeretnék, hogy az ország egyben maradjon.

"Az ország a katasztrófa szélén áll. A lakosság fele a szegénységi küszöb alatt él, a fiatalság célt vesztett, elviselhetetlen a munkanélküliség, az infláció elképesztően magas" - sorolta Le Drian.A külügyminiszter szerint olyan megbízott kormányra van szükség, amely képes gyorsan beindítani a szükséges reformokat, mert különben a nemzetközi közösség nem fog segíteni.

Importált konfliktusok

A kis közel-keleti ország nem bír el 2-2,5 millió menekültet, márpedig Libanonnak hosszú évek óta ezzel a problémával kell megküzdenie, ráadásul erős politikai ellenszélben. Az izraeli-palesztin háborúk nyomán ugyanis több hullámban érkeztek ide palesztin menekültek Izraelből, gyakorlatlag már két generáció menekülttáborokban nőtt fel az apró közel-keleti államban, ehhez jött hozzá a lassan tíz éve tartó szíriai konfliktus nyomán ide beáramló többmillió menekült.

A maronita keresztények és a siíta és szunnita muzulmánok között nagyon nehezen kialkudott 1943-as politikai megállapodás etnikai és vallási alapját a menekültkérdés teljesen felülírta, és Bejrút évek óta ellenáll annak, hogy állampolgárságot adjon az itt letelepedni szándékozó szíriaiaknak és palesztinoknak.

Ehhez adódik több politikai konfliktus is, amit szintén kívülről importáltak: egyrészt a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) miután kiszorult Egyiptomból és Jordániából, a 70-es évek végétől a polgárháború sújtotta Libanonba tette át székhelyét, amivel tönkretette az Izraellel kialakított amúgy is törékeny viszonyt.

Államcsőd fenyeget

Az országban élelmiszerhiány alakult ki, több mint 200 százalékos az infláció, az állam pedig a fizetésképtelenség határán áll. Idén odáig fajult a helyzet, hogy az állam márciusban már nem tudott visszafizetni egy 1,2 milliárd dolláros eurókötvényt, és ugyanez a sors várt az áprilisban és júniusban lejáró, összesen 2,7 milliárd dolláros kötvényekre is.

Az országot júniusban C kategóriába tette a Moody's, míg a másik két nagy hitelminősítőnél, a Fitch-nél és az S&P-nél is a szelektív csőd (SD) kategóriában van hónapok óta a libanoni állampapírok besorolása. Libanon így most egy kategóriában van Venezuelával, Argentínával és Ecuadorral.

A már lemondott kormány korábban egy tízmilliárd dolláros IMF mentőcsomagot kért a BBC információi szerint.